Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-03 / 153. szám
RÉGIÓ 4 2020. július 3. | www.ujszo.com AJÁNLÓ Július 3- 5. (péntek-vasárnap) Bodak - az NFGreen fesztivál a bodaki vadászházban. Péntek: 15.00: lemezelhallgatós délután; 17.30: Zlatarits Anett - Játékos én (önismeretijátékok); 19.00: Kutyás workshop Izsák Vikivel; 21.00: Dura and blues club-koncert; 22.30: Estendon- koncert; 00.00: Jóvilágvankoncert; 01.00: Vinnie Lonely DJ set. Lesz fotóverseny, analóg fotós workshop, Sebők Balázs és Varga Gyuri képzőművész kiállítása. Szombat: 9.00: reggeli jóga; 10.00: workshopok, foglalkozások, versenyek; 16.00: Kálmán Norbert - Gaál Tamás: aNetflixtől Shakespeare-ig; 17.30: Szociális média a karantén alatt (disKurzus); 19.00: Mellár Dávid- Vagy valami egészen más (kötetbemutató); 21.00: Endorfinkoncert; 22.30: Gorlo Volka-koncert; 00.00: Varkocs-koncert; 01.00: Dj Aux Csilla DJ set. Vasárnap: 9.00: reggeli jóga; 10.00: workshopok, foglalkozások, versenyek; 16.00:Barak Dávid-Mészáros Lajos: Elásott igazság (nyomában); 17.00: Vinnai András - Szóvirágok - felolvasó színház; 19.00: Kis-Csallóközi táncbemutató; 19.30: Gyermektáncház; 21.00: felnőtt táncház a Pósfa zenekarral, oktatók: Petró Krizsi és Ferdics Barnabás. Július 4. (szombat) Párkány-17.00: Pipei Borbála Hangyahíd című installációja tekinthető meg a párkányi Hídőrházban. Szentgyörgyhalma tájának kincsei A védett terület Búcs, Karva és Muzsla között található (Jérképrészlet: biomonitoring.sk) VATAŐŐIN PÉTER Július elejétől a kormány korábbi döntése értelmében hivatalosan is harmadfokú védelmet élvez a Muzsla és Búcs határainak Szentgyörgyhalma nevű része. üm&mm Laikus szemmel nézve azt mondhatnánk, semmi különös, noha a változatosság már első látásra szembetűnő. Észak felől kiindulva a szántóföldeknek egy partoldal vet véget, amelyet vegyesen borítanak füves, bokros és erdős részek. A Csenkei-erdő irányába aztán vizes erek, vízfolyások, erdősávök és ismét szántók váltják egymást ütemesen. A terület nyugati végét a Búcshoz tartozó teljesen elhagyott Peres puszta, a keletit a már muzslai Szentgyörgyhalma néhány még álló üzemi épülete és lakóháza szegélyezi. Az elhagyatottság érzését növeli, hogy a terület abba a Búcs, Muzsla és Karva közti háromszögbe esik, amit szinte elhagyatott területnek lehet tartani. Ottjártunkkor a mezei virágok és a dús fütakaró illatától telített júniusi levegő alig moccant—nem úgy az erdőcsoportok és a cserjések alja, ahonnan folyamatosan mezei nyulak, őzek és fácánok szaladtak szerteszét, míg a vaddisznók éjszakai túrásnyomai bárhol felfedezhetők voltak. A Búcsi teraszok és a Csenkei-rét nevű geomorfológiai egységek határvidéke ez. Mi kapott védelmet? Szentgyörgyhalmánál a partoldal egy kisebb részét már 1993-ban védett területté nyilvánították, 2004-ben pedig része lett a Natura 2000 hálózatnak is. Az állam mostani döntésével gyakorlatilag „kibővült” az eddigi védelmi övezet, amely a maga 103,10 hektáros kiteijedésével egyfelől a komáromi járásbeli Búcs és az érsekújvári járásbeli Muzsla községek határai között oszlik meg. A harmadfokú védelmet elsősorban az európai jelentőségű kisfészkű ászát, valamint a nemzeti jelentőségű korcs nőszirom, taréj os tarackbúza és a szártalan csüdfu teszi indokolttá. Dorotovic Csilla, a komáromi Duna Menti Múzeum botanikusa lapunknak úgy fogalmazott, „egyedülálló, természetvédelmi szempontból nagyértékű területről van szó, melynek jelentősége túlmutat Szlovákia határain”. Hozzátette: „A két legfontosabb, itt még jelen lévő élőhelytípus a pannon szikes sztyeppek és mocsarak, valamint a síksági löszgyepek kategóriájába tartozik. Mindkét élőhelytípus a legveszélyeztetettebbek közé sorolódik. A valamikori aránylag nagy kiterjedésű, a különleges természetes vízháztartás következtében magas sótartalmú szikes talajok például a vízelvezetések következményeként szinte teljesen eltűntek, és mezőgaz- : dasági művelés alatt álló területekké alakultak át. A sós talajú szikes és a szárazabb lösztalajú területek mára már csak foltokban maradtak fenn a Duna mentén és a Nyitra folyó közelében. Ezért minden ilyen, még fennmaradt lelőhely védelme nagyon fontos.” ; A szakember elmondta, a 3. ; védelmi szint alapján a területre viszonylag szigorú vé- ; delem vonatkozik, amely például tiltja a vízelvezetést vagy a szántást. „Viszont nem ; tilos a kaszálás és legeltetés, ami a sós mocsarak megőrzéséhez - az újabb ismeretek alapján - elengedhetetlenül szükséges. Nem elég a termé- ; szetvédelmi területet »magára hagyni«, hanem aktív menedzsmentre van szükség, ; hogy ezeket a sérülékeny élőhelytípusokat ne nőjék be az agresszívabb, esetleg idegen fajok is.” Sokrétű jelentőség Érdemes hozzátenni, hogy Szentgyörgyhalma környéke nem csak a biodiverzitás miatt érdekes. Más szemszögből is lehetséges a látszólag eseménytelen táj „dekódolása”, ugyanis a felszín több történeti kor leleteit rejti: többek között római menettáborok, avar temetők, vagy egy középkori templomrom is megtalálható a tágabb területen Ivan Kuzma régészeti beszámolói szerint. A közelben található, teljes egészében Muzslához tartozó Csenkei-erdő sem kivétel ezen aiéren, hiszen az is természetvédelmi terület, amely ráadásul szintén jelentős régészeti lelőhelynek is minősül. Helyi érték A Csenkei-erdő és Szentgyörgyhalma kapcsán Farkas Iván (MKP) muzslai polgármester lapunknak arról számolt be, hogy komplex módon gondolkodnak a község határában található „halmozottan érdekes” természetvédelmi területek népszerűsítéséről. Különös jelentőséget tulajdonítanak a Duna mentén végighaladó nyugat-európai és tengerentúli kerékpáros turistáknak, mivel tapasztalataik szerint ezt a célcsoportot - s benne is elsősorban az idősebbeket - különösen érdeklik a természeti értékek. Hosszabb távon tanösvény, információs táblák és akár madármegfigyelésre is alkalmas kilátóhelyek építését is el tudják képzelni, nem feledve a terület régészeti értékeinek bemutatását sem. A polgármester hozzátette, a Csenkei-erdő Duna menti szakaszán tavaly felszámolták az ország minden részéről ide járó horgászok törvénytelenül felállított bódéit, vagyis aktívan odafigyelnek a természeti környezet megóvására is. ® www. I n vestconsu lt.sk jnV0St reality@investconsult.sk consult 0911 331 168,0903 445 082 23 ÉVES iTAPASZTALATi Konkrét ügyfeleink részére keresünk ELADÓ LAKÁSOKAT CSALÁDI HÁZAKAT ÉPÍTKEZÉSI TELKEKET Észak-Komáromban és környékén Újraindítanák a járatokat Bánné Gál Boglárka és Ján Lunter (Fotó: TASR-feivétei) lítás nélkül, tömegközleke-HEGEDŰS NORBERT Együttműködési szerződést írt alá Ján Lunter, Besztercebánya megye elnöke és Bánné Gál Boglárka, Borsod- Abaúj-Zemplón megye vezetője a rimaszombati járásbeli Tiszolcon. TISZOLC A szerződés a két megye jövőbeli együttműködésének alapköve lesz, és nemcsak a jószomszédi viszony megerősítését tűzte ki célul, hanem konkrét eredményeket ígér a régió lakóinak. „Konkrét javaslatok is elhangzottak, melyeket meg kell valósítani, mint például a Rimaszombat és Miskolc, valamint Salgótarján és Losonc közötti járatokat. Semmi nem akadályoz minket, és az embereink megérdemlik, hogy személyszáldéssel utazhassanak” - mondta Lunter, aki emlékeztetett, hogy jelenleg hiányzik a vonat- és a buszközlekedés is a két ország között. A közlekedésen kívül Lunter a turizmus terén is lát lehetőséget az együttműködésre. A szerződés, melyet szimbolikusan egy történelmi vagonban írták alá a tiszolci vasútállomáson, támogatja a két régió községei közötti partnerségeket is, valamint az Interreg-programban való együttműködést is. Bánné Gál Boglárka egyetértett abban, hogy több módja is van a határokon átívelő regionális fejlődés fellendítésének, és emlékeztetett, hogy a két régió már korábban is sikeresen együttműködött egymással, így van mire építeni. DP200316
