Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-28 / 174. szám
KÖZÉLET Szemétlerakó nagyhatalom: évről évre több háztartási hulladékot termelünk A szemétfeldolgozás terén Kassa megye a legsikeresebb, itt a hulladék jelentős részét elégetik (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint egy szlovákiai lakos 2019-ben átlagban 435 kilogramm háztartási hulladákot termelt. Ezzel az a probléma, hogy a szemét jelentős része nem ott végzi, ahol kellene. Az ország lakossága tavaly összesen 2,37 millió tonna háztartási hulladékot állított elő, vagyis egy lakos átlagban évi 435 kilót. Ez azt jelenti, hogy naponta csaknem 1,2 kiló szemetet dobunk a fekete konténerekbe. A 2018-as adatokhoz képest ez 2 százalékos növekedést jelent, viszont ha figyelembe vesszük az utóbbi tíz évet, akkor azt látjuk, hogy évről évre több szemetet termelnek a háztartások: 2017-ben egy lakosra évi 393 kilogramm szemét jutott, 2016-ban 360 kilogramm, 2015-ben pedig 348 kilogramm. Nyugaton több a szamát Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője rámutatott, hogy a háztartási hulladék összetételével van a fő probléma. Egynegyedét ugyanis a konyhai hulladék, vagyis az ételmaradék képezi. „A fekete konténerekben végzik továbbá a műanyag palackok, a papír és az üveg is, holott ezeket szelektíven kellene gyűjteni a sárga, a kék és a zöld konténerekben” - hangsúlyozta a szakértő. Ha az egyes megyékre bontva vizsgáljuk a kidobott háztartási hulladékot, azt látjuk, hogy a délnyugati régiókban termelődik a legtöbb szemét. Nagyszombat megye áll a legrosszabbul, ott egy lakosra évi 573 kilogramm háztartási szemét jut. Ezután következik Nyitra megye lakosonként évi 520 kilogrammal, majd Pozsony megye 507 kilóval. A legkevesebb háztartási hulladékot Eperjes megye (évi 343 kg/lakos) és Kassa megye (évi 340 kg/lakos) termeli. A HÁZTARTÁSI HULLADÉK MENNYISÉGE ÉS FELHASZNÁLÁSA 2019-BEN Pozsony 507 26,7 Nagyszombat 573 55 Trencsén 420 56,9 Nyitra 520 57,9 Zsolna 451 56,4 Besztercebánya 381 58,8 Eperjes 343 59,8 Kassa 340 35,7 szlovákiai átlag 435 50,6 * Forrás: Wood & Company Mi lesz a hulladékkal? Éva Sadovská szerint a háztartási hulladék összetétele mellett a másik probléma az, hogy a szemét nem jó helyre kerül. A hulladéknak Szlovákiában kétféle sorsa lehet: vagy feldolgozzák, vagy szemétlerakóra kerül. Ha feldolgozásról beszélünk, három módszert különböztetünk meg: újrahasznosítás, komposztálás és szemétégetés. Mindhárom folyamat során valamiféle hasznot hoz a szemét, és nem károsítja különösebben a környezetet. Ehhez képest a másik megoldást a szemétlerakatok jelentik, amelyek nemcsak hogy nem hoznak hasznot, hanem veszélyeztetik a természetet. Szlovákiában sajnos az utóbbi módszer még mindig gyakoribb. A Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben a háztartási hulladék 50,6 százaléka végezte a lerakókon. A 2018-as adatokhoz képest ugyan némileg javult a helyzet (akkor ez a mutató még 5 3,8 százalék volt), de Sadovská szerint Szlovákia továbbra is „szemétlerakó nagyhatalomnak” számít. Ebben a tekintetben Nyitra, Besztercebánya és Eperjes megye áll a legrosszabbul, ahol a háztartási hulladék 58-60 százaléka végzi a szemétdombon. „Ha tehát az említett régiók valamelyikében él, a kidobott szemetének háromötöde lerakatokon végzi, bármiféle esély nélkül arra, hogy a feldolgozási körforgás részéve váljon” - tette hozzá az elemző. A háztartási hulladék leginkább Kassa megyében hasznosul, ahol a szemét 64 százalékát feldolgozzák. Ez főként a ZEVO szemétégetőnek is köszönhető, amelynek segítségével a szemétből elektromos áramot és hőt állítanak elő. Sadovská elmondása szerint amíg más, fejlett országokban az ilyen berendezések elterjedtek, nálunk egyelőre csak Pozsonyban és Kassán léteznek. Fejlődnünk kell A szemét minél hatékonyabb felhasználása az Európai Unió fo prioritásai közé tartozik. A legújabb uniós reformcsomag 2035-ig két célkitűzést fogalmaz meg: a háztartási hulladék mindössze 10 százaléka végezze lerakatokon (ahogy említettük, nálunk ez az arány 50,6 százalék), valamint a szemét legalább 65 százalékát újra kellene hasznosítani (nálunk ez az arány 40,3 százalék). „Szlovákia számára ez egy kifejezetten ambiciózus célkitűzésnek mondható. Nagyon sok múlik a gyártók hozzáállásán, a kereskedők stratégiáján, a fogyasztók viselkedésén, valamint az állam intézkedésein és támogatásain” - zárta Sadovská. A természetben hagyott szemét többsége műanyag, pléhdoboz és cigarettacsikk NAGYROLAND Leggyakrabban a műanyaghulladékot hagyjuk hátra a természetben - derült ki az ENVI-PAK nonprofit szervezet legújabb elemzéséből. A szétdobélt szemétben magas arányban fordulnak elő a PET- palackok és a cigarettásdobozok is. Pozsony. Az ENVI-PAK az ország 13 különböző pontján végzett hulladékgyűjtést, főleg a természetben, a turisztikai célpontoknál és a köztereken. Az összegyűjtött szemetet osztályozták, hogy megállapíthassák, milyen típusú hulladékot hagynak hátra maguk után az emberek. Az elemzés szerint a szemetet legnagyobb arányban a műanyagból készült termékek teszik ki: az összegyűjtött hulladék 21,87 százalékát képezik az édességek csomagolásai, a különféle fóliák, kisebbnagyobb vödrök, és ehhez hasonló, műanyagból készült termékek. Szintén magas arányban találtak pléhdobozos üdítőket (20,47 százalék) és cigarettásdobozokat és csikkeket (15,13 százalék). Negyedik helyen a PET-palackok állnak. elektrotechnikai hulladékot is. Kretter szerint éppen ezek árulkodnak leginkább az emberek lustaságáról és kényelméről, hiszen az ilyen típusú hulladékokat a gyűjtőudvarokba és a textilgyűjtőkbe kellene elszállítani. A szervezet pozitívumként emelte ki, hogy az összegyűjtött szemétben az üveghulladék aránya volt a legalacsonyabb, hiszen elmondásuk szerint a természetben ez akár több ezer évig is fennmarad. Tekintettel másokra Kretter azonban sajnálattal tette hozzá, hogy az emberek a turisztikai célpontokat sem kímélik, hiszen éppen ezeken a helyeken találták a legtöbb gumiabroncs-maradványt, de előfordult a porcelán és az elektromos szemét is. Akik ezeken a helyeken szemetelnek, nemcsak a természetnek okoznak kárt, hanem kiszúrnak azokkal is, akik szeretnék kiélvezni az egyes kirándulóhelyek nyugalmát. Az ENVI-PAK éppen ezért országos kampányt indított, melynek keretein belül szemétszedő és oktató eseményeket szerveznek. „Bízunk benne, hogy ez az elemzés is felkelti a közvélemény figyelmét, és ráébreszti az embereket arra, hogy a tiszta és szép természet mindannyiunk felelőssége” - zárta Kretter. Lusták vagyunk kidobni _ Katarina Kretter, a szervezet marketingért és kommunikációért felelős igazgatója szerint sokan még mindig nem szoktak hozzá, hogy amit magukkal cipeltek a természetbe, azt el is kellene vinniük. „Az édességek csomagolása, a pléhdobozok és a cigaretta mind annak az eredménye, hogy az emberek leülnek a természetben, de már lusták kidobni a szemetüket oda, ahová való” - jelentette ki Kretter. Hozzátette: a cigarettacsikkekről például sokan azt hiszik, hogy apróságok, amelyek amúgy is gyorsan lebomlanak, holott éppen az ellenkezője igaz: a csikkek több mint két évig is elállnak a természetben. Legalább kevés az üveg A szervezet ugyan kisebb arányban, de talált gumiabroncsokat, különféle textiltermékeket, izzókat, játékokat, porcelánt, cipőket, sőt, még (TAS R-felvétel) A természetben összegyűjtött hulladék 21,87 százalékát képezik az édességek csomagolásai