Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-08 / 157. szám

www.ujszo.com | 2020. július 8. RÉGIÓ I 5 Dallamfutamokon nyargaló, örök érvényű versek apától és lányától Göbő Sándor és Anna minden felkérést örömmel fogad. Szívesen találkoznak a közönséggel. (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Az érsekújvári kreatív park hétvégi rendezvényének vendége volt a lévai Göbő Sándor és Anna lánya, a duónak már nagyon hiányzott a közönség. A rendkívül szerény, kissé visszafogott páros valósággal átlényegült, teljesen felszabadult a színpadon. A nézőtéren ülő és a közeli sátrakban alkotó közönsóget izgalmasan összeállított repertoárral ajándékozták meg. Apát és lányát az egész család el­kísérte Érsekújvárba. Annát koráb­ban egy alkalommal már Eszterrel, a testvérével is hallhattuk népdalokat énekelni a lévai Barsi Múzeum ün­nepélyes megnyitóján. Családtagok biztatása A Göbő duó ezúttal megzenésített verseket, musicaldalokat és örök­zöld slágereket, valamint népdalok feldolgozásait adta elő. Első fellé­péseiket az édesanya, Göbő Korpás Judit óvónő, kézműves biztatására vállalták. Anna korábban néptánc­­csoport tagja volt, majd hegedű­játékot és éneket tanult a lévai művészeti alapiskolában. A lány párhuzamosan folytatta tanulmá­nyait az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban és Vácott, a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépis­kolában. „Először talán egy iskolai rendezvényen kísértem Annát. Ké­sőbb, amikor otthon is muzsikál­tunk, a feleségem javasolta, hogy ezeket a dalokat nagyobb közönség előtt is bemutathatnánk. Egyszer egy megmérettetésen a zsűri tagja azt mondta, külön értékeli, hogy a mai világban apa és lánya ilyen kiválóan együttműködik. De hát ki mással lépne fel egy apa, ha nem a tehetsé­ges gyerekével?! Volt úgy, hogy megkérdeztem Annát, nem ciki szá­mára, hogy az apjával lép fel? Azt éreztem, őszintén gondolja, hogy egyáltalán nem az. Minden közös fellépés öröm” - jegyezte meg Göbő Sándor. Sikeres megmérettetések Göbő Anna 2016-ban a Házy Er­zsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyen musical kategóriá­ban harmadik lett. A Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny or­szágos döntőjén Énekelt versek ka­tegóriában ezüstsávos lett a duó, és a legérettebb produkcióért a szakmai zsűri különdíját kapták, majd a rá­következő évben aranysávos minő­sítésben részesültek. A Felvidéki Énekfaktorban a Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemle különdíját nyerték. „Édesapámmal biztonság­ban érzem magam a színpadon. Van kire támaszkodni, odafigyelünk egy­másra, érzékeljük a másik jelenlétét, reakcióit. Olyan dalokat dolgozunk fel, melyekkel meg tudunk birkózni, és ami mindkettőnknek tetszik. Örömmel tölt el, hogy hamarosan, július 26-án Komáromban léphetünk fel a 8. Lehár-nyár rendezvénysoro­zaton, és ha minden jól alakul, akkor előtte még Kelet-Szlovákiában is be­mutatkozhatunk” - mondta Göbő Anna. A koronavírus miatt néhány már tervezett koncertjük elmaradt, amit nagyoji fájlaltak, mert hiányzott a közönség visszajelzése, a fellépé­sekre való felkészülés izgalma. Lévai szerzők művei „Ahová hívnak, oda nagy öröm­mel megyünk. Folyamatosan frissít­jük a repertoárunkat. Lévai vonatko­zású szerzők műveit is megzenésí­tettük, például Kersék János egyik versét. Kersék János jogász a múlt századforduló idején jelentős szere­pet töltött be a népművelés terén. Több mint harminc színművet írt, a lévai színjátszók ezekből többet be­mutattak. Sándor Károly költő fia osztálytársam volt az alapiskolában. Már akkor tudtam, hogy verseket ír az édesapja. A Naponta című költe­ményt választottuk tőle, amely a mindennapi rohanásról szól, mert Karcsi bácsi gondolatai időtállóak” — mondta Göbő Sándor. Anna, a tizen­kilenc éves tehetséges énekes Buda­pesten szeretne továbbtanulni az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, ám a felvételi eredményekre még várni kell. Göbő Sándor fordítói, nyomdai könyvszerkesztői munká­kat vállal, az ezzel járó feladatokat akkor is el tudja végezni, ha éppen egy fellépéssorozatra indulnak. Sándor zongora- és gitárjátékával teszi teljessé Anna énekét. Apa és lánya elárulták, további saját ihletésű dalokra vágynak, és még számos klasszikus és kortárs költő versét szeretnék megzenésíteni. Mindket­ten hisznek az örök érvényű versek üzenetében, a zene erejében. A Mátyusföld és a Csallóköz határán MAROSI BIANKA Felhőtlen kirándulási lehetőséget kínál a Kis-Duna nyárasdi szakasza, kerék­párosok, horgászok és csónakázni vágyók számára. „Nem hittem, hogy ilyen gyö­nyörű a Csallóköz. Ezüst víz (Kis- Duna), ezüstös fűz és nyárfák, ezüs­tös rétek (benőtte őket az az árva­­lányhajféle, bojtos növény) erős, mély zölddel aláfestve, hozzá az ég is egész nap ezüstszín volt. Azt hi­szem ez szebb, mint Páris” - írta Ko­dály Zoltán barátjának Párizsba kül­dött levelében, nádszegi népdal­gyűjtő útjáról. Aki az ezüst vízben gyönyörköd­ne, keresse fel a Kis-Dunát. A csó­­nakázók, a biciklisek, a horgászok és a túrázók számára is kellemes kikap­csolódást nyújthat a folyó Nyárasd határában található szakasza, ahol a Tőkési-ág beletorkollik a Kis- Dunába. A településtől nagyjából 5 kilométerre található hely kényel­mesen megközelíthető autóval és ke­rékpárral, de akár gyalog is. Az erdő széléig, az egykori pionírházig beto­nút vezet, onnan pedig csak néhány perc séta és máris a vízparton va­gyunk. Csónakkal Eperjes felől lehet megközelíteni. A 25 kilométeres tá­vot öt-hat óra alatt kényelmesen meg lehet tenni, tempósabban, pihenő nélkül nagyjából négy óra alatt. Mi­vel egy nyugodt kis folyóról van szó, ezért bátran nekiindulhatnak akár kisgyermekes családok is. Evezés szempontjából nem túl igényes, ki­­kapcsolódás szempontjából viszont tökéletes választás lehet. A csónak­kal a fák között kanyarogva felfedez­hetjük a táj szépségét, és olyan kö­zelről láthatunk állatokat, amire máshol nincs alkalmunk. A Kis-Duna ártere a szürke gém kedvelt élőhelye, de szebbnél szebb szitakötőket is lát­hatunk a vízen. A Tőkési-ág partja védett terület, de a Kis-Duna mentén több pihenőhelyet is találhatunk. A két folyó összefolyásánál móló talál­ható, a parton egy nagyobb terület van, ahol lehetőség van a sátorozás­(A szerző felvételei) Evezés szempontjából nem túl igényes ez a szakasz ra, piknikezésre. A horgászok első­sorban pontyra vadászhatnak. A víz érdekessége, hogy a két mederben különböző színű és hőmérsékletű víz folyik, amely több kilométerrel lej­jebb sem keveredik össze, hanem lé­nyegében egymás mellett folyik to­vább a közös mederben. A fürdőzők megtapasztalhatják a víz különböző tulajdonságait. A hely népszerűségét bizonyítja a hatalmas zsáknyi szemét az egyik fa alatt, illetve hogy szom­bat délelőtt pozsonyi, bazini és tu­­rócszentmártoni rendszámú autók parkoltak közvetlenül a vízparton. Természetesen értékelendő, hogy a szemét nem a földön hevert szana­szét - leszámítva a megszámlálha­tatlan mennyiségű cigarettacsikket, de felmerül a kérdés, hogy aki kivisz valamit a vízpartra a kényelme érde­kében, az miért nem tudja hazafelé magával vinni. Ugyancsak elgon­dolkodtató, hogy négy ember miért megy ki a természetbe négy autóval, illetve tényleg nem lehet-e máshol megoldani a parkolást, mint a vízpart közvetlen közelében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom