Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-24 / 145. szám

www.ujszo.com I 2020. június 24. KÖZÉLET 3 A járvány kiütötte a szlovák gazdaságot MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány miatt a szlovák gazdaság idén a legjobb esetben is a tizedé­vel esik vissza, miközben 76 ezer ember veszítheti el a munkáját - derül ki a pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzéséből, amely szerint azonban a vírus következő hulláma ennél is nagyobb pusztítást végezne. „A világjárvány miatt Szlovákia gazdasági teljesítménye idén 9,8 százalékkal eshet vissza az egy év­vel korábbihoz képest, jövőre ugyan már 7,6 százalékos növekedéssel számolunk, a válság előtti szintre leghamarabb azonban így is csak 2022 végére tudunk majd visszaka­paszkodni” - jelentette be Eduard Heger pénzügyminiszter a tárca kedden közzétett gazdasági előre­jelzésére hivatkozva. A miniszter is elismeri, hogy minden attól függ, Szlovákiára is lecsap-e a járvány őszre jelzett második hulláma. Ez esetben ugyanis idén akár 12,4 szá­zalékkal eshet -vissza a gazdasá­gunk, és jövőre is csak 2,8 százalé­kos bővüléssel számolhatnánk. Bajban a cégek „A koronavírus-járvány a szlová­kiai cégek csaknem kétharmadának már eddig is rengeteg gondot oko­zott: csökkent a termékeik iránti ke­reslet, zuhant a nyereségük, és lát­ványos javulásra egyelőre nem szá­míthatunk” - nyilatkozta Peter Mi­hók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke. A szak­mai szervezet felmérése szerint a járvány május végéig a cégek 63 százalékának rontott a gazdasági eredményein. Kétharmaduk szerint ehhez leginkább a termékeik iránti Idén 76 ezer ember veszítheti el az állását, a leginkább sújtott ágazatok közé tartozik a turizmus (TASR-felvétel) kereslet csökkenése járult hozzá, minden harmadik cég azonban ezért a kormány szigorú járványügyi in­tézkedéseit okolja. A megkérdezett cégvezetők kétharmada szerint a problémák ellenére eddig még nem csökkentették az alkalmazottaik számát. Hogy ez a jövőben is így maradjon, ahhoz Mihók szerint a kormánynak több intézkedést is mi­hamarabb meg kellene hoznia. Az ezzel kapcsolatos javaslataikat hét­főn már el is küldték a kormányfő­nek. Ezekben többek között meg­szüntetnék az ágazati különadókat és leállítanák a minimálbér további nö­velését is. Még több állástalan A járvány a foglalkoztatottságon azonban mindenképp meglátszik. Heger szerint idén 76 ezer állás szűnhet meg, miközben a leginkább sújtott ágazatoknak a tuf izmus, a ke­reskedelem, a közlekedés az ipar és az éttermi szolgáltatások számíta­nak. Az állástalanok aránya emiatt idén 8,2 százalékra nő, és az elkö­vetkező években is 7 százalék körül mozoghat, míg az idei év elején még 5 százalék alatt volt. Az állástalanok számának a növekedésével párhu­zamosan a fizetések is jóval vissza­fogottabb ütemben nőnek majd, mint eddig. „Idén a bruttó átlagbér leg­feljebb 2 százalékkal nőhet, az egyes ágazatok között azonban látványos különbségek lesznek” - tette hozzá Heger. Ahol még van munka Hogy az álláskeresők helyzete nem lesz könnyű, azt a Grafton Slo­vakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség leg­újabb felmérése is igazolja. „Az el­következő hónapokban jóval nehe­zebb lesz munkát találni, mint a vi­lágjárvány kitörése előtti időszak­ban, az iparvállalatok egy része ugyanis kénytelen lesz még több al­kalmazottjától megválni” - nyilat­kozta lapunknak Miroslav Garaj, a Grafton Slovakia ügyvezető igazga­tója. „Még Pozsony megyében is 50%-kal csökkentek az állásajánla­tok az egy évvel korábbihoz képest, ennek ellenére még mindig a fővá­rosban lehet a legkönnyebben mun­kát találni. A legnagyobb kereslet továbbra is az idegen nyelveket be­szélők és az IT-ágazatban jártasak iránt mutatkozik. A pozsonyi szabad állások harmada az IT-ágazatban ta­lálható, de nagyobb eséllyel lehet munkát találni a pénzügyi, számvi­teli és adminisztrációs munkakö­rökben is” - nyilatkozta Michal Ba­­tis, a Grafton szakembere. Az elbocsátások a magyarok lak­ta járásokat sem kerülték el, így ezekben is egyre nehezebb munkát találni. „A Nyitra megyében működő cégeknek is egyre na­gyobb gondot okoz a termékeik iránti kereslet látványos visszaesé­se, így azon sem csodálkozhatunk, hogy ebben a régióban megugrott a kereskedelmi képviselők iránti ke­reslet” - mondta el a Grafiton nyit­­rai irodájánál dolgozó Monika Suranová. Szerinte sok cég keres villanyszerelőket és raktárosokat, de a speciális műszaki pozíciókra is több alkalmazottat vennének fel. Az ország keleti járásaiban is jelentős különbségek vannak az egyes szakmák között. „A kereskedelem­ben, a logisztikai ágazatban, a rak­tározásban, a gyógyszertárakban és az üzletekben dolgozók még min­dig találhatnak munkát. A legtöbb állást természetesen Kassán kínál­ják, de az üzletesek a kisebb járási székhelyeken is találhatnak még munkát” - mondta el a Grafton kas­sai fiókjánál dolgozó Anna Ricányová. Visszafogottabb drágulás „A pénzügyminisztérium friss jelentésének az egyik pozitív üze­nete, hogy az árak sem fognak olyan ütemben nőni, mint azt korábban vártuk” - nyilatkozta Lenka Buch­­láková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Míg a tavalyi év utolsó és az idei év első két hónapjában már rendre 3 százalék körül mozgott az infláció, a koronavírus-járvány kitörése miatt a pénzügy az idei év egészére már csak 1,8 százalékos drágulással számol, jövőre pedig csupán 0,3 százalékos infláció várható. A pénzügyminisz­térium szerint az év második felé­ben már az élelmiszerárak sem nő­nek majd olyan szédületes ütem­ben, mint eddig. Már igényelhető a bérlők támogatása Richard Sulik gazdasági miniszter szerint az államnak nagyjából 200 millió eurójába kerül majd a bérlők kisegítése (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Az erre jogosult vállalkozások már jelezhetik az igényüket a bérlőknek nyújtott állami támogatásra. A gazdasági tárca kedden elérhetővé tette a regisztrációhoz szükséges internetes alkalmazást. Pozsony. „A gazdasági tárca honlapján beindítottunk egy teljes szekciót, ahol a bérleti díjakkal kap­csolatos összes információ elérhe­tő” - nyilatkozta Jana Kissová, a gazdasági miniszter tanácsadója. A najmy.mhsr.sk címen közzétették az ezzel kapcsolatos jogszabályo­kat, az állami támogatás lehívásának a részletes útmutatóját, és az ehhez szükséges űrlapokat is. „Akinek nincsenek tapasztalatai az elektro­nikus kommunikációval, annak mindenképp érdemes alaposan átta­nulmányoznia az említett honlapot. Létrehoztunk azonban egy telefonos tájékoztató központot is erre a célra” - mondta Kissová, aki szerint a kér­vényeket csak elektronikus úton le­het benyújtani. Gyakorlati útmutató A kérvényt a bérbeadó nyújtja be, aki - miután egyeztetett a bérlővel - kitölti az ehhez szükséges űrlapot. Az így kitöltött űrlapot elküldi a bér­lőnek, akinek 48 órára lesz jogosult­sága arra, hogy betekintsen az űrlapba, és ellenőrizze az abban sze­replő adatokat. Ha mindent rendben talál, egy elektronikus aláírással ál­dását adja a kérvényre, amely visszakerül a bérbeadóhoz. A kér­vényt ez utóbbinak is el kell látnia elektronikus aláírással. „Nagyjából 70-100 ezer kérvényre számítunk, ezért igyekeztünk a lehető legérthe­tőbben elmagyarázni a folyamatot, hogy ne legyenek fennakadások” - tette hozzá Kissová. Speciális ütemterv Egyelőre azonban így is kérdé­ses, hogy ilyen mennyiségű kér­vénnyel a slovensko.sk honlap, amelyen az űrlapot elhelyezték, képes lesz-e megbirkózni. „Ha mindenki egyszerre, ugyanazon a napon kezdene el bejelentkezni, valóban problémák adódhatnának, ezért bevezettünk egy ütemtervet” - nyilatkozta Richard Sulik gazdasá­gi miniszter. Tegnap csak az Eper­jes megyeiek jelentkezhettek, ma pedig a Besztercebánya megyében vállalkozók vannak soron. Holnap (június 25.) Kassa megye, 26-án Zsolna megye, 29-én Nyitra me­gye, 30-án Trencsén megye, július elsején Nagyszombat megye, 2-án pedig Pozsony megye következik, amely után kezdődik minden elöl­ről, vagyis újra az Eperjes megyei vállalkozók jelentkezhetnek majd. Ezt az ütemtervet addig tartják fenn, amíg az érdeklődés nem csökken, vagyis a későbbiekben bármikor lehet majd jelentkezni. A végső ha­táridő november 30. Lesz elóg pénz Sulik szerint a támogatás odaíté­lése napok kérdése lehet. „Szeret­nénk elérni, hogy minden érintett jelezze az érdeklődését. A támoga­tásokra elegendő összeget különí­tettünk el, legalábbis remélem” - tette hozzá a miniszter. Az előzetes becslések szerint az államnak nagyjából 200 millió eurójába ke­rül majd a bérlők kisegítése. A tá­mogatás eredetileg csak azoknak a vállalkozóknak járt volna, akiknek a koronavírus-járvány miatti meg­szorítások nem tették lehetővé, hogy nyitva tartsanak. Egy módo­sító javaslatnak köszönhetően azonban a támogatást nem csupán a vállalkozók, hanem olyan jogi sze­mélyek is igénybe vehetik, ame­lyek nem vállalkozók, vagyis pél­dául olyan nonprofit szervezetek, polgári társulások, amelyek szín­háztermet, mozit, éttermet működtetnek. Az állami támogatás összege a bérlő és a bérbeadó közötti egyez­ségtől függ, az állam ugyanis ugyanakkora arányban járul hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elen­gednek. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy ha a bérbeadó a bérlő ál­tal fizetett díj 50 százalékát elenge­di, a fennmaradó 50 százalékot az állam állja, vagyis a bérlőnek nem kell fizetnie egy centet sem. A tá­mogatás így nem haladhatja meg a bérleti díj 50 százalékát. Ha a bér­beadó ragaszkodik az eredeti díj tel­jes összegű kifizetéséhez, ezt teljes egészében a bérlőnek kell kifizetnie. A bérbeadók ezt azonban nem kö­vetelhetik tőlük azonnal, a díjat négy évre szétosztott részletekben fizet­hetik be. A négyéves részletfizetési időszak ideje alatt a bérbeadók rá­adásul egyoldalúan nem növelhetik a bérleti díjat. Ez azonban nem vo­natkozik azokra az esetekre, ame­lyekben a bérbeadónak ezt a jogát a február 1 -je előtt megkötött bérleti szerződés tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom