Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-29 / 123. szám

www.ujszo.com I 2020. május 29. KÖZÉLET I 3 Megkezdődött a harc a járási hivatalok elnöki posztjaiért CZÍMER GÁBOR Pozsony. Nem mindenki lelkes a koalíción belül attól, hogy az OLaNO akarja kijelölni a 72 járási hivatal új elnökót. A dóli járásokban található posztok jelentős rószót minden jel szerint az MKP jelöltjei fogják elfoglalni, bár a Magyar Közössógi Összefogás (MKÖ) is javasolt jelölteket. Gyimesi György, az OEaNO par­lamenti képviselője kérdésünkre elmondta: arra, hogy mely szemé­lyek kerülnek be a járási hivatalok elöljáróinak kiválasztási folyama­tába, az OEaNO-nak az egyes régi­ókból származó parlamenti képvi­selői tehetnek javaslatot. A jelölte­ket aztán meghívják egy meghall­gatásra, amelyen a párt egy erre a célra létrehozott bizottsága vesz részt, de elvben a mozgalom min­den parlamenti képviselője ott le­het. „Ezekből a meghallgatásokból fognak kikerülni azok a személyek, akiket javasolni fogunk a kormány­nak arra, hogy járási elöljáróvá ne­vezze ki őket” — magyarázta Gyi­mesi. A képviselő arról is nyilatko­zott, hogy a megyeszékhelyek járá­sai hivatalvezetői posztjának betöl­tésére már ezen a héten folynak a meghallgatások. A besztercebányai és a kassai járási elöljáró kiválasz­tását megelőző meghallgatás már meg is történt. Az MKP-s káderek Ory Péter, az MKP Országos Ta­nácsának elnöke tegnap nem akarta érdemben kommentálni a párt állító­lagos jelöltjeinek listáját, amelyen olyan neveket is találunk, mint Králik Róbert, a párt sajtótitkára vagy Auxt Ferenc Besztercebánya megyei MKP-s képviselő. Berényi József, aki az OEaNO-s Jozef Viskupic vezette Nagyszom­bat megye MKP-s alelnöke, el­mondta, a megyeelnök megszólítot­ta őket, ösztönözzenek embereket arra, hogy jelentkezzenek a meg­hallgatásokra. Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke ellenben megerősítette, hogy párt­juk lehetőséget kapott nevek küldé­sére, a Komáromi Járási Hivatal élé­re Banai Tóth Pált, Dunamocs ko­rábbi polgármesterét javasolták. „Erről nem folytattunk intenzív tár­gyalásokat, sem jelöltgyűjtést. Ab­ból indultunk ki, hogy a koalíció ígéretéhez híven transzparens ver­senytárgyalások során választ, aho­vá bárki jelentkezhet, és nem politi­kai jelöltek kerülnek a járások élére, mint a korábbi kormány idejében” - fogalmazott Mózes. Pártemberek vs. szakma A járási hivatalok elöljárójának rendkívül fontos szerepe van a köz­­igazgatásban, a kormány meg­hosszabbított kezeként olyan dönté­seket hoznak, amelyek közvetlenül érintik a polgárokat. Ebben a hiva­talban kell bejelenteni, ha valaki egyéni vállalkozói engedélyt vált ki, de például a beruházások környe­zetvédelmi hatását is ez az intéz­mény ítéli meg. Az előző, Smer-SNS-Híd kormány által ki­nevezett hivatalvezetők egytől egyig politikai jelöltek voltak, pártkötő­désük alapján nevezték őket ki egy­­egy járás elére. Több tisztségviselő 2016-ban az akkori kormánypártok listáján indult a parlamenti válasz­táson, így hat olyan elöljáró is volt, aki a Híd jelöltlistáján szerepelt. A kormányváltás után Matovicék azt szeretnék, ha az ő pártjuk nevez­hetné ki az összes elöljárót, hiszen a járási hivatalok a belügyminisztéri­um alá tartoznak, amelyet pedig az OEaNO-s Roman Mikulec vezet. Bár korábban a párt programjában a közigazgatás napi politikától való mentesítését és a hivatalnokok szak­mai alapon történő kiválasztását ígérte, Michal Sipos, a párt parla­menti frakcióvezetője a Sme napi­lapnak elismerte, hogy most a szó­ban forgó tisztségek politikai alapon történő betöltéséről van szó. Ezzel az eljárással azonban nem ért egyet a koalíciós Za l’udí, amelynek veze­tője, Veronika Remisová elutasítja, hogy az OEaNO jelölje ki a 72 tiszt­ségviselőt, szerinte inkább valódi, nyitott pályázatot kellene hirdetni. A jelenlegi kiválasztási folyamatba ugyanis nem kapcsolódhat be akár­ki, csak akit az OEaNO képviselői jelölnek. Az SaS ezzel kapcsolatban azt közölte, még nem dőlt el, hogy miként jár el a kormány ebben a kér­désben, a koalíciós tanácson fognak erről tárgyalni. Ennek ellenére az elölj árók kiválasztásának az OEaNO által meghatározott formája aka­dálytalanul zajlik. RÖVIDEN Kotleba újra bíróság előtt Bazin. Tegnap délelőtt folyta­tódott Marian Kotleba bírósági pere. Az ESNS elnökének a Specializált Büntetőbíróságon kellett felelnie a sokat vitatott 1488 eurós csekkek ügyében. A tárgyalás során főként a ki­hallgatások jegyzékeit olvasták fel. A rendőrség ki akarta hall­gatni az ESNS több képviselőjét is (többek közt Milan Uhríkot és Milan Mazureket), de elutasí­tották a vallomástételt. Ugyan­így döntöttek azok a személyek is, akiknek Kotlebáék kiosztot­ták az 1488 eurós csekkeket. A Speciális Ügyészség ügyésze, Tomás Honz rámutatott, hogy az említett csekken kívül az ESNS képviselői más összegű adomá­nyokat is kiosztottak, melyek szintén szélsőjobboldali cso­portokhoz köthető szimbólu­mok, ilyenek például a 777 és a 2028. Kotleba úgy véli, hogy az ügyét vizsgáló nyomozó és az ügyész részrehajló, nem viszo­nyulnak objektívan a tényékhez. Magukat a számokat nem akarta kommentálni, a 2028 eurós csekkel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy ez az összeg fedezte az egyik egész­ségkárosult kórházi kezelésének költségét. (nar, TASR) Szájmaszk nélkül is lehet házasodni Pozsony. Tegnaptól nem kell arcmaszkot viselnie sem a menyasszonynak, sem a vőle­génynek az esküvői szertartáson és az azt követő fogadáson. Nem kötelező arcmaszkban lenniük azoknak a diákoknak sem, akik felvételi vizsgát vagy nyelv­vizsgát tesznek. (TASR) Nálunk főleg fiatalok körében fertőzött a koronavírus A vírus egyik gócpontja Szlovákiában a bazini idősotthon volt, amelyet hete­ken át rendőrök őriztek (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Arányaiban sokkal több fiatal fertőződött meg koronavírus­sal, mint idős, ennek tudható be, hogy más országokhoz képest nálunk viszonylag kevés áldozatot követelt a betegség. A fertőzöttek csupán 11,6%-a származott idősotthonokból. Pozsony. A Közegészségügyi Hivatal összeállított egy jelentést a hazai koronavírus-fertőzöttekről. Az összesités a május 20-ig regiszt­rált betegek adatait tartalmazza, az­az 1472 fertőzöttet elemez. A tanul­mányból kiderül, hogy a fertőzöttek 52 különböző országból hozták haza a betegséget, a legnagyobb arány­ban Ausztriából. A szomszédos or­szágban 216-an betegedtek meg, ezt követi Nagy-Britannia, ahol 116 szlovák állampolgár kapta el a fer­tőzést. A harmadik helyen Német­ország (46) áll, majd Csehország (43) és Olaszország következik (22). Az 52 állam között volt még például Izland, Omán, Bahrein vagy Kam­bodzsa. Érdekesség, hogy Kínából, ahonnan a fertőzés elterjedt, csupán egy szlovák állampolgár tért haza betegen. Összességében 541 ember fertő­ződött meg külföldön, tőlük további 84 ember kapta el a betegséget. Eb­ben azonban nincsenek benne a marginalizált roma közösségben élő fertőzöttek, velük az elemzés külön foglalkozott. Kiderült, hogy közülük 86-an betegedtek meg kül­földön, itthon pedig 93 embert fer­tőztek meg. Fontos azonban megje­gyezni, hogy a koronavírusos páci­ensek harmadánál nem sikerült megállapítani, kitől kapták el a be­tegséget. Kevés halott Az 1472 betegnek csupán 11,6%­­a él az ország valamelyik idősott­honában. Ez 171 embert jelent. A je­lentésből kiderül, hogy összesen 23, idősekkel foglalkozó intézményben jelent meg a koronavírus. A szomszédos országokhoz ké­pest nálunk jelentősen kevesebben haltak bele a betegségbe. Ennek egyik oka, hogy a fertőzöttek nagy része 20 és 54 év közötti. Nemek szerinti elosztásban összességében nem figyelhető meg nagyobb elté­rés, viszont érdekes, hogy a 44 évnél fiatalabb fertőzöttek között több a férfi, míg a közép- és időskorú be­tegek között több a nő. A kevés haláleset másik oka, hogy Szlovákiában csak azokat számolják a betegség áldozatai közé, akiknek halálát a vírus okozta. Más orszá­gokban azonban gyakran mindenkit, aki megfertőződött és meghalt, au­tomatikusan a koronavírus áldoza­taként tartanak számon. Tegnap lap­zártánkig 28 halálesetet tulajdoní­tottak a vírusnak. Az elemzésből azonban kiderül, hogy már máj us 20- ig összesen 32, kórházba került fer­tőzött hunyt el. A halál okaként 23 esetben állapították meg a korona­vírust. Hat fertőzött más miatt hunyt el, háromnál pedig valószínűsíthető, hogy a koronavírus következmé­nyeibe halt bele. A kórházban kezelt páciensek kö­zül 178 felépült, 14 a jelentés készí­tésekor még mindig gyógyult. Azok, akik otthonaikban vészelték át a be­tegséget, nagy arányban meggyó­gyultak, csupán egyetlen, az ottho­nában gyógyuló fertőzött halt meg. A főváros jár az élen Százezer lakosra átszámítva Po­zsony megyében él a legtöbb koro­navírussal megfertőződött szlovák állampolgár. Ezt követi a Trencséni, a Kassai és a Zsolnai kerület. A leg­kevesebb beteget Besztercebánya megye tudhatja magáénak. A járási bontásból kiderül, hogy a járvány egyik hazai gócpontja a Ba­zini járás volt. Nagyrészt azért, mert az egyik itteni idősotthonban is fel­ütötte a fejét a vírus, s az áldozatok jelentős része is éppen ebből az in­tézményből került ki. Szintén sokan fertőződtek meg az Iglói járásban, pontosabban a járás egyik roma telepén. Érdekesség, hogy két olyan járás van, amelyet a koronavírus teljesen elkerült: a Me­­zőlaborci, valamint a Nagykürtösi. Ezeken kívül még 12 olyan járást tartanak nyilván, amelyben ugyan élnek betegek, de ennek ellenére nem terjesztették a fertőzést. Az MKP saját embereit ültetné a megüresedő székekre (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom