Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-12 / 35. szám

6 I RÉGIÓ 2020. február 12. | www.ujszo.com AJÁNLÓ Február 12. (szerda) Fülek-16.30: Tóth Hedvig Mi a betegség, fájdalom? Hogyan le­het tőlük megszabadulni? című előadása a városi könyvtárban. Párkányban regionális kerékpáros túratérkép készül Február 13. (csütörtök) Somorja -17.30: Angyali tör­ténetek Vujity Tvrtkóval a vmk­­ban. Február 13. (csütörtök) Dunaszerdahely-19.00: Szabó Magda Az ajtó—a Spirit Színház előadása a Csapiár Benedek Vá­rosi Művelődési Központban. Február 13. (csütörtök) Érsekújvár-17.00: Luzsicza Lajos 100 című kiállítás meg­nyitója a Vunar Galériában. Február 13. (csütörtök) Nyitra - 9.30: nyílt nap a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Február 13. (csütörtök) Rimaszombat-17.30: Iskola a nyelvhatáron - B. Kovács István gömörológus előadása a Csil­lagházban, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázi­umról. Február 14. (péntek) Somorja-19.00: Táncház a Moziban Kiscsipással és zene­karával. Párkány mindenesetre egyedül is teljesíti a TDM-alapítás feltételeit, mert a legfontosabb előírás szerint évente minimum 250 ezer vendé­géjszakát kell kimutatnia - ez pedig a városban már jó ideje növekszik, tavaly ez a szám 291 180 volt. Térkép készül „Az idegenforgalmi fejlesztéseket továbbra is prioritásként kezeljük, idén például regionális kerékpáros túratérképet szeretnénk kiadni, mert 2019-ben ezt nagyon keresték az ide érkező vendégek. Kidolgoztattunk egy hosszú távú fejlesztési stratégi­át, ehhez pedig decemberben pontos elemzések készültek”- taglalta az Új Szónak Párkány alpolgármestere. Eugen Szabó polgármester még a novemberi önkormányzati ülésen úgy nyilatkozott, az új szervezetben számítanak a Párkány környéki fal­vakra is, ugyanakkor nem kötelező minden konkrét projekthez a tagság, például borturisztikában, tájjellegű termékek népszerűsítésében, kerék­páros túravonalaknál, más formában is együtt tudnak működni a közsé­gekkel. Párkány ki szeretné hasz­nálni előnyös természeti és kulturá­lis adottságait, turizmusfejlesztés­ben pedig Esztergommal továbbra is együttműködne. BUCHLOVICS PÉTER Párkány képviselő-testülete tavaly ősszel döntött arról, hogy a város kilép a Dunamen­­te Turisztikai Desztinációs Menedzsmentből és saját TDM-et alakít. Az alapíté okiratot és a működési szabályzatot kidolgozták, az alpolgármester szerint az új, saját szervezetet fél éven belül bejegyeztethetik a közlekedési tárcánál. CIWMjTé A város önkormányzata tavaly, november 11-én döntött arról, hogy kilép a Komárommal közös Duna­­mente Turisztikai Területi Társulás­ból. Párkány a közös szervezetben még kifizette a 2019-es év rá eső tag­sági díját és így tett a Vadas fürdő is. A megállapodás értelmében a Duna­­mente TDM viszont megtérített Pár­kánynak egy 2800 eurós hirdetést. Még leltároznak A párkányi korzón található tu­risztikai információs irodában vi­szont még leltároznak, ott ugyanis több olyan holmi található, amit még 2016-ban vásárolt a Dunamente A párkányi turisztikai információs irodát ismét saját használatba veszi a vá-TOS (A szerző felvétele) TDM - közölte lapunkkal Dominika Blaháková, Párkány turizmusfej­lesztésért is felelős alpolgármestere. A polgármester-helyettes elmondta, a Dunamente TDM-nek még össze kell hívnia a cégközgyűlést is, mert a bejegyzett székhelyük továbbra is Párkányban van. Dominika Blahá­ková arról is tájékoztatott, hogy a város saját, új TDM-jének megala­pításához már kidolgozták az alapító okiratot és a működési szabályzatot is, a képviselő-testület viszont csak alapos tárgyalás után hagyja jóvá. Rövidesen bejegyzik Az alpolgármester szerint az idei első fél évben bejegyeztethetik Pár­kány saját szervezetét a közlekedési minisztériumnál. Az új szervezet gazdálkodása függ a tagsági díjaktól és az állami támogatás összegétől is. Nem csak egy egyszerű falusi templom SZÁSZI ZOLTÁN Sokszor van úgy, hogy a sok­szor átépített, mára kissé jellegtelenné vélt falusi templom mellett csak úgy elsuhan az utazó. Pedig olykor meg kéne állni és részlete­sebben is megnézni egy-egy ilyen tucatforma templomot. Minta Mikszáth Kélmén szülőfalujában lévőt. A szklabonyait! I--HH *.\ -JU l k'/JH H *i\ -i I! fii Szklabonya Szent Miklós védel­mébe felajánlott temploma ma egy szépen felújított és modernizált szak­rális hely, amelyen legutolsó renová­lásakor sok érdekességre rátaláltak. Látvány messziről Külseje mondhatni egy átlagos vagy az átlagosnál valamivel na­gyobb falusi templomét mutatja, de ha figyelmesebben nézzük, sok mindent elárulnak a kövek! Például azt, hogy bár még most is a legutolsó nagy át­alakítás, a barokk korabeli átépítés jegyei a legdominánsabbak, azért egy két elem megmaradt a gótikából, a középkorból is. Elsősorban a temp­lom keleti szentélytájolása, a falusi léptékhez mérten ugyancsak hosszú hajó mérete, a déli falon kiváló álla­potban fennmaradt kőbélletes, egyszerűségében is szép és míves boltíves bejárat. Belsejében a hajó re­neszánsz kori átépítésekor készült keresztbordás boltívekkel alátá­masztott mennyezete és a belső tér fényviszonyainak kialakítása mind arra utalnak, nagy valószínűséggel egy régebbi templom elrendezése, alapjai nyomán, feltételezhetően an­nak bizonyos elemeit is felhasználva Több alkalommal átépítették a templomot (A szerző felvételei) építették át Szklabonya templomát a 18. században. A mostani felújítás­kor jól láthatóan megmutatkozott né­hány korábbi építési fázis jele, főleg az építőanyagként felhasznált kő­anyag mássága és a falak helyenként másféle kötőanyaga utalnak a több­szöri átépítésre. Egy szabályos rajzo­latú, faragottnak látszó kődarabban akár egy korábbi boltív másodlago­san felhasznált darabját is felfedezni vélhetjük. A falu története Szklabonya első írásos említése 1330-ból való, de alapításának ideje valószínűleg a tatárjárás utáni időkbe tehető. Előbb Divény, majd később Kékkő várának váruradalmi része­ként e helyek tulajdonosai voltak a falu mindenkori urai is, tehát kezdet­ben a Balassák, majd a Zichy család, később a Szilágyiak. A török korban előbb bizonyos Mahmud bin Abdul­lah majd néhány év után Isza bin Ib­rahim nyertek itt hübérbirtokot, tehát a szklabonyai nép ugyancsak meg­szenvedte a félhold árnyékát, az ősz-Tájoló Szklabonya községbe az Ipolyság-Kékkő közti 527-es úton lehet eljutni, a templom a 48.159/19.360 GPS- koordinátáknál található. mán birtoklás idejét. A Borovszky­­féle monográfia - sajnos forrás fel­tüntetése nélkül - azt állítja, hogy már 1337-ben jegyzik Szklabonya plébá­niáját, s a templom építésének idejét 1396-ra teszi a szócikk írója, de hogy ezt az adatot honnan vette, arról nem szól. Akár lehetne valós is, a temp­lomnak egyetlen, nagyjából ebből a korból fennmaradt eleme, a bélletes kőkapu stílusa a 14. század végi gó­tikára jellemző. Érdekes információk lehetnek a szklabonyai templom kor­meghatározása szempontjából a szomszédos ebecki leányegyház ki­válásának történetét jegyző okiratok. Ezek szerint az ebeckiek - odavalósi volt a leghíresebb szklabonyai, Mik­száth Kálmán édesanyja is- 1435-ben saját papot választottak és saját plé­bániát akartak alapítani. Ezt azonban az akkori egyházi feljebbvalójuk, az esztergomi érsek nem hagyta jóvá, sőt büntetéssel fenyegetve meg az ebec­ki lakosokat, megtiltotta azt. Egy 1465-ben másolt irat szerint végül si­került elszakadniuk Szklabonyától, akkor már engedéllyel.'A helyi pap­ságról egy 1477-ben keletkezett vég­rendeletben találunk még informáci­ót, bizonyos Balassa Lászlóné, Euf­rozina asszony végrendeleti tanúja­ként egy Adám nevű, negyvenéves szklabonyai pap neve maradt fenn. Ahogy maga a falu, úgy az egyhá­za is sok hányattatást megélt, sok szomorú eseményt jegyez a szklabo­nyai krónika! Például azt, hogy 1866- ban tűzvész pusztított a faluban, hogy 1873-ban a kolera miatt igen sokan, a falunak mintegy harmada hunyt el, köztük Mikszáth Kálmán édesapja és édesanyja is. Szklabonya egy kis ide­ig jeles nagy szülötte, Mikszáth Kál­mán tiszteletére a Mikszáthfalva ne­vet is viselte. Aztán elfüjta a történe­lem vihara ezt a kedves nevet a falu táblájáról. Hogy hol lehetett a sava­nyúvíz forrása és hol rejtőzik itt kő­szén, melyekről szintén megemléke­zik a megyei monográfia, azt érde­mes lenne talán felkutatni. Minden­képpen betérve a hely i templomba is! Jellegzetes gótikus boltívek a déli kapunál

Next

/
Oldalképek
Tartalom