Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-28 / 277. szám
6 MAGYARORSZÁG 2019. november 28. | www.ujszo.com Megbéklyózott magyar újságírók Kövér László házelnök kitartóan üldözi a parlamenti tudósítókat (MTi-feiv) 2024-ben repülne a második magyar űrhajós Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség Space 19+ miniszteri konferencián Sevillában. „Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésben” - magyarázta a tárcavezető. Hozzátette azt is, Magyarország új külgazdasági és külpolitikai törekvései között szerepel, hogy újra kivegye részét a világűr békés célú felhasználásából. Szijjártó Péter a nemzetközi konferencián beszámolt arról, hogy ezen a héten Új-Zélandról felbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját, amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben. A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson Föld körüli pályára. Emellett Oroszországgal közösen magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműholdflottát építünk - tette hozzá. Korábban Ferencz Orsolya, a tavaly ősszel kinevezett űrkutatásért felelős miniszteri biztos is arról beszélt, hogy igyekeznek megvizsgálni minden lehetőséget, „hogyan tudunk visszatérni oda, ahol már egyszer voltunk”. Magyarország az Interkozmosz keretében 1980 májusában küldött a világűrbe kozmonautát, Farkas Bertalan személyében. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szkeptikusan áll ahhoz a bejelentéshez, miszerint Magyarország 2024- ben űrhajóst kíván küldeni a világűrbe. Amennyiben ez így lesz, az ellenzéki párt azt javasolja, hogy „a visszatérő űrhajósokat az addigra már világbajnok magyar futballválogatott játékosai fogadják a felcsútiűrállomáson”.(MTl, hvg, atv) KÓSAANDRÁS Megalázó feltételek között kénytelenek dolgozni az Or* szággyűlésben az újságírók. Talán egyetlen magyar parlamenti tudósító sem gondolta sokáig, hogy a dohányzó országgyűlési képviselők egyszer majd különleges szerepet fognak betölteni a munkájukban. A magyar törvényhozás épületében tilos a dohányzás. Egy szűk belső udvar szolgál erre kijelölt helyként, ide jár le minden dohányos képviselő, hivatali dolgozó és az országgyűlési őrség tagjai is. Ebben az eklektikus társaságban állhatnak leginkább szóba a kormánypárti politikusok a média képviselőivel — innen ugyanis nem tudnak „elmenekülni”, miközben a dohányzóudvaron az újságírók is legálisan tartózkodhatnak. A megfogalmazás csak elsőre hathat furcsának: a parlament épületének jelentős részéről ugyanis egyszerűen ki vannak tiltva az újságírók. A Kövér László házelnök által életbe léptetett új szabályok szerint éppen az ülésterem környékén egyáltalán nem lehet tartózkodni - elvileg a parlamenti sajtószolgálat külön engedélyével, de a Népszava munkatársának a szolgálat egyik dolgozója megsúgta, hogy KÓSAANDRÁS A kormány a doktori iskolák akkreditáciés szabályainak újraírásával felhígítaná a magyar tudományos életet. Hiába ígérte meg az Orbánkormány még a nyár elején, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei megtarthatják vagyonukat és azzal önállóan gazdálkodhatnak majd, egy, a hvg.hu birtokába került levélből kitűnik, az érintetteket olyan könyvelési trükkre utasították, ami mégis a vagyon államosítását jelenti. Júliusban az innovációs törvény módosításával létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami az MTA-tól független (az Orbán Viktorhoz messzemenően lojális Maróth Miklós által vezetett) szervezetként működik, és az akadémia mind a 15 kutatóintézetét ebbe szervezték át. Ekkor a kormány képreménytelen próbálkozni, úgysem kapják meg az engedélyt. A sajtó képviselői számára kordonnal jelöltek ki egy néhány négyzetméteres helyet a kupolateremben, az ülésterem felé tartó képviselőket e mögül lehet kérdezni elvileg. Gyakorlatilag persze sehogy, mert a kormánypárt politikusai egyszerűen megállás nélkül továbbmennek és a fülük botját sem mozgatják a kérdésekre. Korábban legalább az a lehetőség megvolt a sajtó számára, hogy viselői megígérték, az intézetek megtarthatják saját vagyonukat, csak az MTA-nak magának mint anyaintézménynek kellett „ingyenes használatba átadnia” az általa használt vagyonelemeket. Ezek között egyébként bőven voltak korábbi magánfelajánlások, vagy uniós forrásból beszerzett vagyontárgyak is, amiket az állam így egyszerűen „lenyúlt”. Elveszik, de nem szóltak Ehhez képest is Szigeti Ádám, az ELKH főtitkára azt kéri az intézetigazgatóktól, hogy a készülő éves mérlegeikben könyveljék szét az általuk használt ingó vagyont az MTA- hoz tartozóktól. Az előbbieket innentől kezdve saját vagyonként tüntessék fel. Innentől kezdve csak ezekre lehet bármilyen vagyonhasznosítási szerződést kötni. A főtitkár szerint mivel az MTA a tudományos kutatással kapcsolatos közfeladatát az intézeteken keresztül látja el, ezek pedig költségvetési támogatásban réegy kamerával métereken keresztül „üldözték” a politikusokat, ugyanazt a kérdést többször is feltéve, ha nem kaptak választ, így legalább a híradókban, internetes videótudósításokban látni lehetett a lesütött tekintettel iszkoló minisztereket, képviselőket. Az újságírók el is nevezték ezt az épületszakaszt „halálfolyosónak”. Ha valaki tiltott helyen próbál inteijút készíteni, kép-, vagy hangfelvételt készíteni, azt hosszú időre egyszerűen szesülnek, a vagyonuk is állami vagyonnak tekintendő. A főtitkár ráadásul „elfelejtette” értesíteni erről a változásról az MTA vezetését, akik csak a főigazgatók kérdezősködéséből szembesültek a helyzettel. A hvg.hu-nak az Akadémia azt válaszolta, mivel a vagyonhasználattal kapcsolatban hozzájuk semmilyen hivatalos közlés nem érkezett, továbbra is úgy tekintik, hogy az intézetek ingó vagyona az MTA tulajdonát képezi. Persze az erőviszonyok a politikai érdekérvényesítés tekintetében aszimmetrikusnak tűnnek az Akadémia és a Kutatási Hálózat között, így nem nehéz megjósolni, hogy hosszabb távon kinek az elképzelései valósulnak majd meg. Mindenki tudós lehet Szintén a magyar tudományos élet körüli kormányzati anomáliákhoz tartozik, hogy mint az index.hu megírta, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság átalakította a dokadásul a kordonnal elkerített rész csak az egyik lehetséges útvonal az ülésterembe, így akit még az újságírók látványa is „taszít”, az egyszerűen választhat magának egy másik folyosót. Abszurd módon a parlamenti sajtóiroda is a „tiltott zónán” belülre került, így egy újságíró ma már nem mehet be oda bármilyen segítséget kérni a munkájához, csak telefonon tud érintkezni az elvileg érte (is) dolgozó iroda munkatársaival. Az új sajtóiroda egy szinttel lejjebb került, itt eleve csak nagyon ritkán járnak képviselők, legfeljebb akkor, ha a büfébe akarnak menni. A Fidesz képviselőcsoportja még egy külön manővert is végrehajtott, hogy a lehető legkevesebbet kelljen az újságírókkal találkozniuk. Korábban a frakció a Parlament melletti képviselői irodaházban tartotta üléseit hétfőnként a parlamenti plenáris ülések előtt. Ezt követően az Országgyűlésbe átsétáló politikusokat meg lehetett próbálni szóra bírni, de mostantól már ezek is átkerültek a Parlamenten belülre, természetesen a „tiltott zónába”. Az ellenzéki pártok tiltakoztak ugyan és több ellenzéki EP-képviselő is felszólalt a felháborító szabályozás mellett, mint ahogy az Európa Tanács is kifogásait hangoztatta, de ez természetesen nem hatotta meg sem a Fideszt, sem Kövér Lászlót. tori iskolák engedélyezési eljárásrendjét és az egyetemi tanári kinevezések feltételeit. Mindez számos professzor szerint a tudományos élet felhígulásávál járhat, mert ajövőben kevésbé egzakt kritériumok szerint lehet valakit egyetemi tanárnak kinevezni, vagy egy egyetem sokkal könnyebben alakíthat doktori iskolát. Pálinkás József, az MTA volt elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy azt tapasztalja, a szerény tudományos képességekkel rendelkező emberekben „elképesztő vágy van a tudományos elismertségre”, a kormány ezt szeremé megkönnyíteni. Szavait alátámaszthatja, hogy a kormány több esetben tett egyéni gesztusnak tűnő jogszabály-módosításokat számára kedves közéleti személyiségek tudományos előmenetelének érdekében, így törvénymódosítás tette lehetővé például, hogy Mocsai Lajos korábbi sikeres kézilabdaedző és szövetségi kapitány a Testnevelési Egyetem rektora lehessen. kitilthatják az Országgyűlésből. Rá-Rátenyerelnek a magyar akadémia vagyonára 2019. november 26. Hegyéül a legjobb hazai junior ttnicpj ilgiamozi jhitt legyen a karácsony Már aki kapcsolatba került vele. Roman Kvasnica, korábban Maiina Hedvig, most a meggyilkolt Martina Kusnírová édesanyjának ügyvédje a kezdetektől arra kérte a szlovákiai nyilvánosságot, hogy bízzon a nyomozó rendőrökben, s legyen türelemmel. Most, hogy az ügyészség vádat emelt, ugyanilyen bizalmat kér a bíróság számára. Azt mondja, hinnünk kell abban, hogy elítélik a bűnösöket, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a társadalmi változásokhoz ez még mindig nem elég. De miért határolódott el világosan Kvasnica már t évekkel ezelőtt Kocnertól? Hitelesnek tartja-e a sajtóban megjelent Threema-üzeneteket? Biztosra vehetjük, hogy ő volt a végső megrendelő? ► Ott jártunk: Rézsas, ösrádiók és gasztrokülönlegességek Királyhelmecen Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! M isátnap
