Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-30 / 279. szám
4 RÉGIÓ 2019. november 30. I www.ujszo.com AJÁNLÓ Azbesztügy: nem hibázott a város VATAŐClN PÉTER Elkészült Csintalan Miklós főellenőr jelentése a tavasszal kirobbant azbesztügy kapcsán. A szabálytalan bontásért nem a városvezetést és a KOMVaK közvállalatot terheli a felelősség, hanem egy magáncéget. Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. liVJŰLU’U Sokan várták Komáromban, hogy mi lesz a Csintalan Miklós föellenőr által készített jelentésben. A városi képviselő-testület eheti ülésén kiderült a vizsgálat eredménye, a dokumentum azóta a nyilvános. Szabálytalan bontás Csintalan Miklós egyik fo megállapítása az, hogy az április 30-ai bontás, amely során azbesztes hulladék keletkezett, engedély hiányában szabálytalan volt. A munkát a madari TOPSTAV magáncég végezte, ezért nem terheli felelősség az önkormányzatot, valamint a magáncég részére munkagépet kiadó és az ingatlant megvevő KOMVaK közvállalatot, amely a Komáromi járás vízgazdálkodási berendezéseinek kezelésével és működtetésével foglalkozik. A föellenőr szerint a tévéfelvételek alapján alakulhatott ki az a vélekedés, hogy a bontást és a törmelék elszállítását a város és a KOMVaK végezte. Mivel magáncégről van szó, a föellenőrnemvizsgálódhat tovább, az már az állami szervek dolga. Az azbesztügy volta legvitatottabb napirendi pont (A szerző felvétele) Többen kételkedtek A képviselők elfogadták ugyan a főellenőri jelentést, több hozzászóló szerint még korántsem jutott nyugvópontra az ügy. Feszty Zsolt (független), aki szeptemberben egyike volt a főellenőri jelentés kezdeményezőinek, többek között arról beszélt, hogy a dokumentumot korrektnek tartja. Ugyanakkor őt legfőképp az érintettek, a városvezetés és a KOMVaK hozzáállása is elkeseríti, mivel meglátása szerint nem törekedtek a jogszabályok betartására. Emellett Patrik Rumant, a KOMVaK igazgatóját tette felelőssé az ügyért, lemondását vagy a felmentését is indokoltnak tartaná. Az igazgató ezt gyorsan visszautasította, szerinte a főellenőri jelentés alapján világos, hogy ki a felelős. Keszegh Béla (független) polgármester szerint jó lenne, ha az egész történetnek pozitív hozadéka is lenne, mivel sok épületen találhatóak még azbesztet tartalmazó elemek, amelyekre a jövőben jobban oda kell figyelni. Néhány további megjegyzést követően a képviselők elfogadták a jelentést, viszont a lakossági hozzászólásoknál ismét terítékre került. Dobi Róbert aktivista, korábbi városi tisztviselő többek közt számos formális hibát vélt felfedezni abban, ahogyan a KOMVaK kezelte az áprilisi bontást. Az ügyet eredetileg kirobbantó Bósza János aktivista és korábbi polgármesterjelölt több kifogást emelt a főellenőri jelentéssel szemben. Azbesztügyek Április 30-án felszámoltak egy olyan ingatlant a város peremén, melyben - alkalmanként - több tucatnyi „összeférhetetlen” polgár élt. Nemcsak a környéken lakók mindennapjait keserítették meg, hanem a KOMVak dolgozóit is folyamatosan zavarták. A közvállalat végül megvásárolta az ingatlant, s még aznap lebontatta az épületet, amikor aláírták az adásvételi szerződést. Az „ügyet” ezt követően Bósza János robbantotta ki, aki akkor és azóta több fórumon is a bontás szabálytalanságára hívta fel a figyelmet. Az azbeszthulladék nem megfelelő kezelésével a városvezetést, valamint a közvállalatot vádolja. Törmelék az alapozásnál Ősszel újabb fordulat állt be, amelyre azonban már nem terjedhetett ki a főellenőri vizsgálat: az Erzsébet-szigeten készülő sportpálya fejlesztésénél a gyanú szerint azbesztdarabok kerültek a készülő parkolóhelyek alapjaiba. Mindkét esetben zajlanak még a hivatalos szervek vizsgálatai, a főellenőri jelentés tehát nem tett és tehetett pontot az ügy végére. Mint köztudott, az azbeszt-hulladék veszélyes anyag, nem megfelelő kezelése miatt jogi személyeket akár 120000 euró bírsággal is sújthatnak. Magánszemélyekre 2500 eurós büntetést lehet kiróni. A büntetésen túl a vétkesek kötelesek a hulladékot a törvényekkel összhangban eltávolítani. Egyedülálló történelmi tárlat nyílt Érsekújvárban Kiállítják az egyedi adománylevelet is (A szerző felvétele) November 30. (szombat) Nagymegyer-20.00: Borbély Károly énekes, gitáros akusztikus koncertje a Galamb Pubban. November 30. (szombat) Sikabony-8.00: fenyőfaállítás és a betlehem megépítése. November 30. (szombat) Csallóközcsütörtök-10.00: 4. Karácsonyi vásár a községi adventi koszorúnál. 16.00: az első adventi gyertya meggyújtása. November 30. (szombat) Nyárasd-21.30: Revolution Party a sportcsarnokban. Fellépők: MisshMusic, Abraham Yamina, Alex,Mjunior, Smilee. November 30. (szombat) Gúta - 20.30: Peter Lipa és a Radovan Tarika Quartet, valamint a helyi Farkas AttilaJr. Trio koncertje az Espresso Club színpadán. November 30. (szombat) Somorja-21.00: Emmer Péter Mementó című lemezének bemutatója a Mozi Klubban. November 30. (szombat) Alsószeli -17.00: Mészáros János Elek adventi koncertje az evangélikus templomban. November 30. (szombat) Párkány-18.00: az „Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt” című műsor a Párkányi Művelődési Központban. Fellépnek: a Pásztortűz Néptánccsoport, a Csallóközi néptáncegyüttes, a Vaijos zenekar. December 1. (vasárnap) Pozsonypüspöki- 16.00: Adventi hangverseny az Ipolybalogi Szent Korona Kórus közreműködésével a Szent Miklós-plébániatemplomban. December 1. (vasárnap) Diósforgepatony-14.00: adventi karácsonyi vásár és az adventi koszorú feldíszítése a kultúrház melletti parkban. December 1. (vasárnap) Nyékvárkony-17.00: 10. Adventi örömök—az első adventi gyertya meggyújtása és kultúrműsor a művelődési házban. December 1. (vasárnap) Alsóbodok - Í4.30: karácsonyváró kézműves-foglalkozás a kultúrházban. December 1. (vasárnap) Komárom -14.30: koszorúdíszítés; 16.15: az adventi koszorú megáldása a katolikus, a református, a baptista és az evangélikus gyülekezet lelkésze közreműködésével; 16.30: az első adventi gyertya meggyújtása. December 2. (hétfő) Királyfiakarcsa -15.30: a mikuláskamion érkezése a kultúrházhoz. December 2. (hétfő) Alsószeli -10.00: Kolompos gyerekkoncert a kultúrházban. December 3. (kedd) Ekecs-Apácaszakállas -18.00: a mikuláskamion érkezése az Arany János Alapiskola elé. SZÁZ ILDIKÓ Jubileumi kiállítás nyílt Várday Pál esztergomi ársek halálának 470. évfordulója alkalmából a Thain János Múzeumban. Varga Zsuzsanna történész szerint a tárlat ünnepi ajándék minden érsekújvári lakos ás a városhoz kötődő ember számára. rf;TT=irOM.^l Az Érsekek Újvár történetében nevű kiállítás iránt nagy volt az érdeklődés, mivel Várday Pálon kívül több olyan érseknek állítanak emléket, akiknek jelentős szerepük volt a város történelmében, valamint annak felvirágoztatásában. Érsekújvár a mai napig őrzi nevében az érsek vára, érseki város rangos történelmi megnevezést. Varga Zsuzsanna elmondta, ez félreérthetetlen utalás arra, hogy a vár, majd a város is az érsek tulajdonában volt, vagyis hogy annak a mindenkori esztergomi érsek volt a hűbérura. „Ha valaki legközelebb megkérdezi egy érsekújvári lakostól, hogy valójában miért is nevezik ezt a várost Érsekújvárnak, akiállítás megtekintése után bizonyára teljesebb választ adhat az érdeklődőnek. Minden szülővárosára, lakhelyére büszke érsekújvárinak érdemes megismerkednie a kiállításon bemutatott dokumentumokkal” - mondta Varga Zsuzsanna. A történész szerint volt néhány olyan történelmi pillanat, amikor Európa népének teljes figyelme Újvárra vetődött. Első alkalommal akkor, amikor a reneszánsz erőd(város) 1663-ban elesett, és Bécs előterében az oszmán birodalom legészakibb európai tartományának a központja lett. Felvirágozott gondolák „Másodjára akkor kapott kitüntetett figyelmet, amikor 22 éves oszmán uralom után 1685-ban Érsekújvár felszabadult, és a nagy győzelem hírére a pápa ünnepi ágyúlövések közepette hálaadó misét tartott. A velencei krónikások jegyezték le, hogy a templomokban Te Deumot - hálaadó miséket tartottak, és az emberek nagy örömükben felvirágozott gondolákon éljenezték az érsekújvári hősöket. Ä jeles eseményt Nápoly, Brüsszel, Nürnberg és Hamburg is megünnepelte” - tájékoztatott Varga Zsuzsanna. Érsekújvár első várát Várday Pál építette, aki a mohácsi csatavesztést követő zűrzavaros időszak első érseke volt. A kiállítás megnyitóján elhangzott, hogy mivel a palánkvár egy idő után nyújtott megfelelő védelmet, ezért új várat kellett építeni, amire már Verancsics Antal érseksége alatt került sor. Az olasz építészek, Ottavio és Giulio Baldigara által tervezett, hatbástyás reneszánsz erődváros építését 1573-ban kezdték meg. Érsekújvár második várát 1580-ban adták át rendeltetésének. Megemlékeznek Lippay György érsekről is, hivatali ideje vége felé járva veszett el Érsekújvár erődje és került 22 évre oszmán fennhatóság alá. „Lippay érseknek volt egy Újvárhoz köthető, veszélyesebb epizódja is, amelyről egyik saját kezűleg írott levele tanúskodik, amikor Érsekújvárnál a törökök tőrbe csalták és majdnem elfogták 1644 márciusában. Utódja, Szelepcsényi György érsek volt, akiknek szellemiségére, életére nagy hatást gyakorolt Pázmány Péter esztergomi érsek. Érsekújvár történetében az érsekek viszonylatában Pázmány Péter mellett, akinek nevét a város magyar gimnáziuma is őrzi, kétségkívül Széchényi György érsek az egyik legismertebb és legtöbbet emlegetett egyházi szereplő, akinek 2005-ben szobrot állítottak a főtéren. Széchényi érsek a török hódoltság jármából éppen hogy csak felszabadult városnak kiváltságlevelet adományozott, s ezzel a stratégiailag jelentős, addig mindössze királyi vár státuszú reneszánsz erőd bekerült a magyarországi (mező)városok sorába. E nevezetes adománylevél méretes eredetijét a Thain János Múzeum féltve őrzött kincsei között tartja számon, a tervek szerint a kiállítás időtartama alatt megtekinthető eredeti pompájában” - hangsúlyozta V arga Zsuzsanna. Rajzok, rézmetszetek A most megnyitott kiállításon február 22-ig látható Thain János múzeumalapító akvarellje a lebombázott érseki palota látképével és rajza Széchényi György érsek címeréről. A közönség megtekintheti Pázmány Péter 1603-ban írt müvének előlapját: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak, az ország romlása okairúl írt könyvéről. Bemutatják továbbá a második érsekújvári erőd tervezetének a rézmetszetét, Érsekújvár és Visegrád látképét, melyet Georg Hoefnagel fia, Jakob készített 1595-ben, ezen a metszeten az érseki malom is látható.
