Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-30 / 227. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. szeptember 30 I 7 Füstemberek Betiltották a füstkütyüt, de nem azért, mert elviselhetetlen kifejezés VERES ISTVÁN H anyatlásnak indult az ecigaretták intézménye, állapította meg Bandika és Ervin a trieszti kikötőben, ahová azért érkeztek, hogy méltó módon köszöntsék a meteorológiai őszt. Egy jelentéktelen, kék ablakos kocsmában ültek, pár utcányira James Joyce szobrától, pipáikból a piros Óbester füstjét eregették, hiszen őszidőhöz az passzol. Miután megállapították, hogy a Juul cég dögrovása valószínűleg az egész világon visszaveti majd az elektromos cigaretták népszerűségét, Ervin felütötte Petri György egyik szürke borítás verseskötetét, és hangosan felolvasta a következő sorokat. „Szeretem az őszi hideg szobákat, / ülni kora reggel összehúzott köntösben / a kitárt ablaknál, vagy a tetőn, / párolog a völgy meg a csésze kávé / ez hűl, amaz melegszik”. Ervin becsukta a könyvet, bal kezével óvatosan elhárított egy utcai esemyőárust, és elmondta, nem érti, hogy miért kellettek tanulmányok ahhoz, hogy a világ elhiggye az e-cigarettáról: van olyan káros, mint a hagyományos. Bandika közbeszólt: ez még egyelőre csak az USA-ban vont maga után következményeket, hiszen arra is volt példa, hogy egy egész város, San Francisco tiltotta be területén ezeknek a füstkütyüknek a használatát. Ervin megkérte Bandikát, hogy soha többé ne használja a füstkütyü kifejezést, mert elviselhetetlennek tartja. Bandika megígérte, és visszatért a vershez. Szerinte nem tükrözi a valóságot az a sor, hogy „párolog a völgy meg a csésze kávé / ez hűl, amaz melegszik.” Hiszen egy őszi reggelen a völgy épp, hogy a levegővel együtt melegszik, tehát nem hűl, az erkélyre kitett kávé meg ugyan mitől melegedne a hűvös levegőben, a napsugártól? Vagykivitte magával a Petri György a zománcos bögre alá a meleg rezsót is, hogy miközben ezt leírja, melegedjen a kávé? Ervin a pipaszurkálóért nyúlt, és lebiggyesztett ajakkal közölte, hogy ez már aligha fog kiderülni. Ennél még azt is köny-nyebben megtippelhetnénk, hogy szívott-e volna a költő ecigarettát, vagy hogy ha élne, foglalkozna-e az új amerikai tanulmányokkal, melyek szerint az ecigaretta hatása ilyen meg amolyan. Csendben ültek hét percig, aztán megpróbáltak rájönni, miért olyan szoros a kapcsolat ember és füst között. A füstölés szokása egyidős az emberiséggel, hiszen ha a dohányzás szűk ötszáz éves európai történetét nem is számítjuk, az ember mindig füstölt, ha mással nem, hát a tűzzel, ami életének legalább annyira fontos komponense volt, mint a víz vagy a levegő. Ahol tüzet gyújtanak, ott történik valami, ha más nem, begyújtottak egy kályhába, hogy elviselhető legyen a tél, vagy hogy megfőjön az ebéd - jelentette ki Bandika. A füst az idő múlását is jelzi, főleg a filmekben - tette hozzá Ervin, meg hozzátette azt is, hogy az e-ciginek a csikkét nem lehet eldobni. És hamutartó sem kell hozzá. Bandika annyit mondott, kíváncsi lenne, hogy nézne ki egy e-hamutartó, ha lenne olyan. És mi a helyzet Füst Milánnal? - kérdezte Ervin. Semmi, hamarosan láthatjuk a mozikban a regényéből készült filmet, amit Enyedi Ildikó rendezett - mondta Bandika, hozzátéve, hogy Enyeditől neki a Simon mágus a kedvence, abban Andorai Péter egy láncdohányos magyar mágust alakít, aki Párizsban fényt derít egy bűntényre, aztán fogadásból élve eltemetteti magát. A szerző a Vasárnap munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Nem Greta a hibás MÁRIUS KOPCSAY klímaváltozást már nem, de egy tizenhat éves lánykát csak nevetségessé tudunk még tenni - mondja egy bizniszmen szivarral a kezében Miroslav Kemel cseh karikaturista rajzán. És bizony, kijutott az interneten a dühös kirohanásokból Greta Thunbergnek, miután elmondta feszült, helyenként talán erőltetett beszédét a klímacsúcson. Kezdve a szimpla mezei hozzászólásoktól (mi az, hogy a lányka nem ül az iskolában?, ki látott már ilyet, micsoda világ?, persze, majd a gyerekek fognak parancsolgatni, egyébként is, lelki beteg) az egészen szofisztikáltakig. Például a Reflex cikke azt írta, hogy Bill Gates meg mások is előálltak már több racionális technológiai megoldással, és Greta csak egy hisztériakeltő, aki az „öko őrületet” geijeszti. Persze, demokráciában mindenről lehet vitázni, ez természetes, arról is, hogy a Greta által indított kampány stílusos-e, hatásos-e vagy csak egy giccs... Azonban a mai világban, amikor az emberiség leszoktatta magát arról, hogy a higgadt, okos hozzászólásokat meghallgassa, ne adj isten adjon egy tudós szavára, és ebben az óriási információáradatban való tévelygésben már csak a nagy sztorik meg az emóciók számítanak, akkor érthető, hogy egy dühös kamasz, aki egyébként is haragszik az egész világra és a felnőttekre, mert fütyülnek a klímaváltozásra, el tudja érni, hogy a probléma a figyelem középpontjába kerüljön. Hogy az emberek felfigyeljenek rá és arra, mekkora veszély fenyeget, majd nyomást gyakoroljanak a politikára, hogy tegyen már valamit a klíma megvédéséért. Mert ezt várják el a választók. Greta talán naiv fellépése és elképzelései pontosan az ellentettjét jelentik annak, amit a trumpi klímacinizmus és az ipar, a bizniszmen-világlátás testesít meg, és ebbe a világlátásba nem fér bele egy globális felmelegedés. A klímára (a Földünkre!) Szlovákiában is mindenki fütyült eddig. Most legalább beszélnek róla. Ha ennek az az ára, hogy nevetségessé tesznek egy kamaszt, ám legyen, mit tehetünk... De azért megáll az ember esze, hogy ezen a lányon élik ki a haragjukat, ő a céltábla, és nem azok, akik ártanak az egyszerű embereknek és a környezetünknek. Egyik zsebüket uniós pénzekkel tömik tele, a másikat hazai közpénzzel, haciendákat építenek nemzeti parkokban, lakást vásárolnak az Egyesült Arab Emirátusokban, telhetetlenségükben szó szerint hullákon gázolnak át, erdőket irtanak ki, feketén épített monstrumokat húznak fel, mint egy groteszk emlékművet, kilátótornyot hagynak maguk után a Csorba-tónál... Meg egy frusztrált társadalmat, amely nem képes mozgósítani magát és összefogni ellenük. Akik már éltek akkor, emlékezhetnek, hogy 89 novembere előtt is téma volt az emberek között a környezetvédelem, hogy tönkreteszik körülöttünk a természetet, valahogy az egész társadalom lerombolását is szimbolizálta. Hasonlóképpen van ma is, de a Greta elleni kirohanásokból látjuk, hogy a kulturálatlanság, a müveletlenség és ostobaság harminc év alatt jelentős mértékben fejlődött, és felköltözött az internetre. Részben az oktatás stagnálása miatt. Ki-ki tartsa ízlése szerint Greta megnyilvánulásait helyénvalónak vagy szélsőségesen eltúlzottnak, egy dolog biztos: nem ő a felelős egyetlen egy problémánkért és a nyomorunkért sem. A szerző a TASR munkatársa FIGYELŐ euróárfolyamnál Orbán azt mondta: „A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak”. 2019. szeptember 27-én a forint elérte a sokadik újabb történelmi mélypontját, a 336 forintos euróárfolyamot. Orbán egyelőre nem nyilatkozott semmit a gyenge forintról, a gyenge államról és az emberek érdekeiről. (444.hu) Két mondat a forintról 2004. november 8-án, 246 forintos euróárfolyamnál nyilatkozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a következőt: „A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”. 2008. október 21 -én, 274 forintos A cseh népszámláláson már nem kérdeznek rá a nemzetiségre Elektronikus úton kell kitölteni a 2021-es népszámlálás kérdőíveit Csehországbsn, s a legutóbbi, 2011-os népszámlálás 47 kérdése helyett mér csak 27-re kell válaszolniuk az állampolgároknak. Már nem kérdeznek rá a polgár nemzetiségére. Az új népszámlálási törvényjavaslatot a következő hetekben vitatják meg, a terv szerint papír kérdőívet a hatóságok már csak azoknak küldenek, akik a népszámlálási íveket nem küldik be számítógépen. Több adatot, amelyeket korábban rendszeresen kértek, ezentúl a különféle állami nyilvántartásokból szerzi be a népszámlálást lebonyolító Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ). A nemzetiségre vonatkozó kérdés mellőzéséhez a statisztikai hivatalt a legutóbbi népszámlálások tapasztalatai vezették, mivel a nem kötelezően, csupán önkéntesen kitöltendő nemzetiségi hovatartozás rovatot egyre kevesebben töltötték ki. A legutóbbi népszámláláskor a 10,5 milliós Csehországban a nemzetiségi hovatartozást jelölő rovatot 2,74 millió ember nem töltötte ki. Összehasonlításképpen: 2001-ben ez a szám még csak 173 ezer volt. Az ugrás tehát óriási, és a szakértők máig nem találtak rá magyarázatot. A csehországi kisebbségi szervezetek viszont rendszeresen bírálják és felvetik az állami hatóságoknak, hogy miért önkéntes, és nem kötelező a nemzeti hovatartozás rovat kitöltése a kérdőíveken. Az illetékesek szerint a nemzetiségi rovat nem kötelező jellegét az Európai Unió írja elő, s azt Csehország egyoldalúan nem tudja módosítani. A mai Csehország területén 1869-ben, tehát még az Osztrák-Magyar Monarchia idején tartották az első népszámlálást. Csehszlovákia megalakulása (1918) után erre tízévente került sor. Az első csehszlovákiai népszámlálás 1921-ben volt, s a csak a második világháború idején maradt el a cenzus. A 2011-es népszámláláskor már volt lehetőség az elektronikus kérdőívek kitöltésére, de ez nem volt általános. 2021-ben a március 27-re virradó éjféli adatokat veszik fel. A kitöltött íveket április 9-ig kell elküldeni. Akik ezt nem teszik meg, április 26-ig papír kérdőíveket kapnak postán, amelyeket május 11-ig kell visszaküldeni a hivataloknak. A lakossági cenzus költségeit 2,23 milliárd koronára becsülik. Ha mindenki papíron töltené ki a kérdőíveket, a költségek elérnék a 2,85 milliárd koronát - mutattak rá a statisztikusok. A lakosság számára kötelező a népszámláláson való részvétel. 2011-ben már csak 9049-en vallották magukat magyarnak Csehországban, 2001 -ben 14 672-en, 1991- ben pedig 19 932-en. Tízévente bő ötezer fővel csökken a csehországi magyarok száma. (MTI)
