Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-22 / 195. szám
Szlovákia UTAZZ.UJSZO.COM ■ UTAZAS(®UJSZO.COM MIÉRT ÉPPEN Selmecbánya? AZ ELSŐ SELMECI BENYOMÁSOK A magyarul csak Selmecként emlegetett város Besztercebánya megye Selmecbányái járásának székhelye. Az egykoron virágzó királyi bányaváros viszontagságos történelme ellenére szerencsére napjainkra sem veszített semmit szépségéből. Már a városba érkezés is varázslatos, a kacskaringós erdei utakon autózás után egyszer csak elénk tárul a ma már csak közel tízezer lelket számláló, színes épületekkel teli városka. A panoráma, a házak, a hangulatos utcák, a rengeteg látnivaló, az egyedi kávézók és éttermek mind-mind azt sejtetik, Selmecbánya ideális úti cél legalább egy hosszú hétvégére, de aki túrázni is szeretne a környéken, akár egy hetet is el tud itt aktívan tölteni. Ami pedig az időzítést illeti, a városka fekvésének és klímájának köszönhetően a nyári kánikula elől menekülve vagy tavasszal és ősszel is biztosan elnyeri a tetszésünket. Számomra különösen nagy örömet jelentett, hogy ez az „emeletes" város gyalogosan is könnyedén bejárható, a közeli Kálvária megmászása is csak elsőre tűnt nehéz feladatnak. Arra viszont készüljünk fel, hogy találékonyságunkra szükségünk lesz. Ez az úti cél is a térségre oly jellemző „Keresd ki, találd meg magad!" helyszínek csoportjába tartozik. Azokat a helyeket szoktam viccesen így nevezni, ahol bár vannak tájékoztató táblák és turisztikai információs iroda, de még így is sok mindent maguknak kell felfedeznünk. Nem árt, ha előzetesen felkészülünk, és így nem történhet meg az, hogy például elsétálunk a régi zsinagóga mellett, amelyben ma már sörfőzde működik, csak azért, mert a felirat alig észrevehető, és csak kisebb térképes böngészés után állapítható meg, pontosan melyik épületről is van szó. Viszont pont ezeknek a kis „kényelmetlenségeknek" köszönhetően történik meg, Milyen érdekes, hogy sokszor mennyire vágyunk arra, hogy számunkra ismeretlen, külföldi tájakat ismerjünk meg, aztán a fél világot beutazva döbbenünk rá, vannak még rejtett kincsek, (újra)felfedezésre váró helyek tőlünk egy karnyújtásnyira is. Városkák, dombok, várak, látnivalók, amelyekkel kapcsolatban csak gyerekkori földrajz- és történelemóráinknak köszönhetően dereng valami, és amelyekre felnőttként újra rábukkanunk, rácsodálkozunk. Ezért esett a választásunk egy augusztusi napon Selmecbányára, a városkára, ami egy másodpercig sem okozott csalódást. hogy az ilyen pillanatokra, kis felfedezésekre évek múltán is tisztán emlékszem. EGY KIS SELMECI TÖRTÉNELEMÓRA Magyar királyi város, bányászati akadémia, talán ezek az első szavak, amik még a hajdani történelem- és földrajzóráim jóvoltából felsejlenek az emlékeze-10 temben. Ezért nem csoda, hogy a történelmi tudnivalók felelevenítése szintén izgalmas pontja az utazás tervezésének. A város alapításáról több legenda is megemlékezik. A legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két gyík jóvoltából találta meg egy Sebenitz nevű pásztor a középkorban az Óhegy lábánál. Az egyik gyík hátán arany-, míg a másikén ezüstpor volt, és a gyíkokat megfordítva a pásztor egy-egy arany- és ezüstrudat talált. így a város történelme a kezdetektől fogva összefonódott a bányászattal. Selmecet vagy az Ezüstvárost IV. Béla a 13. század első felében királyi városi magra Utazás EXTRA 2019. Augusztus emelte, majd ezt követően bajor és szász nemzetiségű bányászokat telepítettek be ide. A középkorban évszázadokon át a térség legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Bár a várost 1443-ban nagy földrengés sújtotta, a következő három évszázadban mégis virágkorát élte. Azt, hogy a helyi bányászat mennyire meghatározó volt a városka életében, több érdekesség és nagy horderejű esemény is megerősítette. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászat során 1627-ben. Emellett itt jött létre az 1700-as években a világ első műszaki akadémiája, ahol a bányászatot külön tudományágként oktatták. Az oktatási intézményt
