Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-14 / 137. szám
6 KÜLFÖLD 2019. június 14. I www.ujszo.com Amerikai katonák érkeznek Az Egyesült Államok korszerű felderítő és csapásmérő drónszázadot telepít lengyel földre Fegyverbarátság. Andrzej Duda és Donald Trump tollat cserél. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA MQ-9 felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből állé századot telepít Lengyelországba - derül ki a Fehér Ház által kiadott nyilatkozatbél, amelyet Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök írt alá Washingtonban. Trump a megbeszélés után bejelentette, hogy az Egyesült Államok rövidesen további ezer katonát küld Lengyelországba, és az újabb amerikai katonák állomásoztatásának infrastruktúráját és teljes költségét maradéktalanul Varsó állja. A katonákat - mint Trump az újságíróknak elmondta - Németországból vagy más európai államból irányítják át Lengyelországba. Lengyelország régóta szorgalmazza az állandó katonaijelenlétet. Andrzej Duda már a Uzvölgyi fordulatok Fogynak Johnson tory ellenfelei London. Hárman estek ki a kormányzó brit Konzervatív Párt (tory) vezetőválasztási szavazássorozatának tegnap tartott 1. fordulójában, amelyben a legesélyesebbjelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta a legtöbb voksot. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult. A mezőnyt az alsóházi konzervatív frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. E szavazások 1. fordulóját tartották tegnap, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják. Az 1. fordulóban-amelyben a 313 fos frakciólétszám minimum 5%-ának megfelelő számú voksra volt szükség a bennmaradáshoz - Mark Harper, Esther McVey és Andrea Leadsom esett ki a versenyből. Boris Johnson 114 szavazattal végzett a mezőny élén, a 2. helyen Jeremy Hunt külügyminiszter végzett. (MTI) RÖVIDEN Kiengedték Alekszej Navalnijt Moszkva. Őrizetbe vétele után néhány órával elengedték a rendőrségi fogdából Alekszej Navalnij ismert orosz ellenzéki politikust, akit egy moszkvai tüntetésről kísértek be a rendőrségre. Navalnij Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy elengedték a fogdából. Navalnijt több mint 400 társával együtt egy szerdai moszkvai tüntetésen vették őrizetbe, ahol követelték azoknak a rendőröknek a felelősségre vonását, akik hamis vád alapján meghurcolták Ivan Golunov tényfeltáró újságírót. A fővárosi hatóságok által előzetesen nem engedélyezett, a rendőrség szerint több mint 1200 fos tüntetés részvevői garanciákat követeltek arra, hogy a hatóságok hamis bizonyítékok alapján senkit nem vonnak felelősségre. (MTI) Putyin felmentett 2 rendőr tábornokot Moszkva. Felmentett két rendőr tábornokot Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután beosztottjaik megkísérelték hamis bizonyítékok alapj án rács mögé j uttatni Ivan Golunov tényfeltáró újságírót. A Golunov elleni alaptalan vádak ejtését kedden jelentette be Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter. A tárcavezető egyúttal kezdeményezte az elnöknél Andrej Pucskov vezérőrnagy, Moszkva nyugati közigazgatási körzetének rendőrparancsnoka, és Jurij Gyevjatkin vezérőrnagy, a belügy kábítószer-ellenes részlege fővárosi ügyekben illetékes vezetőjének felmentését. (MTI) A katalán vezetők mindent tagadnak Madrid. A bebörtönzött katalán szakadár vezetők tagadták a vádat, amely szerint erőszakra törekedtek volna az elszakadni kívánó tartományban, és párbeszédre szólítottak fel 4 hónapja tartó perükben az ítélet előtti utolsó meghallgatáson. Az ügyészek a múlt héten azzal vádolták meg őket, hogy tudatosan készítettek elő 2017-ben Spanyolország ellen államcsínyt, amikor függetlenségi népszavazást írtak ki, kiváltva Spanyolországban az egyik legsúlyosabb válságot. A 12 vádlottat lázadással, zendüléssel, köztulajdon eltulajdonításával vádolják, akár 25 évi börtönre is ítélhetik őket. Az ítélet ősszel várható. (MTI) Trump elfogadná a lejárató információt Washington. Donald Trump elfogadná a belföldi politikai vetélytársait lejárató információkat, akkor is, ha külföldről származnának - mondta az amerikai elnök. Az elnök leszögezte: külföldről származó információk elfogadása nem minden esetben jelent külföldi beavatkozást az amerikai választási folyamatba, még akkor sem, ha orosz vagy kínai volna a forrás. (MTI) Orosz harci repülőgépek tegnap csapást mértek Idlíb tartományban militánsok állásaira, ahonnan tüzérségi eszközökkel támadták a török hadsereg megfigyelőállását. Moszkva/Damaszkusz. Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz légierő török kérésre, a török fél által megadott koordináták alapján négy bombacsapást hajtott végre. Ezek Domkak település és Dzsebel- Taverta magaslat környékén militánsok nagyobb csoportosulásait, tüzérségi állásokat semmisítettek meg, amelyekről a török megfigyelőállást lőtték. A török fegyveres erők megfigyelőállására mintegy 35 aknagránátot lőttek ki Asz-Sariah környékéről, amelyet Bassár el-Aszad szíriai elnök hívei tartanak ellenőrzésük alatt. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján a támadásra reagálva jelezte: ha tavalyi washingtoni látogatásán megfogalmazta, hogy több amerikai katonát szeretne látni lengyel földön. Tavaly kijelentette: Varsó kétmilliárd dollárt szánna az új katonai létesítmények kiépítésére, és azt mondta Trumpnak: reméli, hogy „közös erővel felépítenek egy Trump-bázist Lengyelországban”. Az amerikai elnök a lengyel kormányra bízta a döntést, hogy a katonai bázist hogyan nevezzék el. A Fehér Ház által a megbeszélések után közzétett nyilatkozatban az is szerepel, hogy az USA MQ-9 felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló századot telepít Lengyelországba, és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésének költségeit ugyancsak Varsó állja. „Az Egyesült Államoknak szándékában áll megosztani a repülőszázad felderítése során szerzett információkat, ha ezt szükségesnek találja a védelmi feladataink végrehajtása céljából” - áll a közös nyilatkozatban, amelyben amerikai hadosztály-parancsnokság, A román védelmi tárcának alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt. Kolozsvár. A védelmi tárca összegzése, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt az álláspontot, hogy Darmanesti önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben. Azt is rögzíti azonban, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katoa támadás folytatódik, Törökország megteszi a „szükséges” lépéseket. Idlíb tartományban orosz kezdeményezésre, török közvetítéssel szerdán teljes tűzszünetről szóló több kiképzőközpont, katonai repülőtér és az amerikai csapatok állomásoztatásához szükséges infrastruktúra kiépítéséről is szó van. Az MQ-9 Reaper korszerű, pilóta nélküli felderítő és csapásmérő drón. nák nyugszanak. Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hántolta el, köztük 11 románt. Az ONCE szerint - noha az adatok bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét - a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét émelte ki. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A Hargita megyei csendőrség megbírságolta Grüman Róbertét, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét arra hivatkozva, hogy a székelyek június 6-i tüntetését az úzvölgyi temetőnél nem jelentették be előre az előírásoknak megfelelően. A tüntetést 48 órával az esemény előtt kellett volna bejelenteni. , (MTI) megállapodás lépett életbe a feszültségcsökkentési övezet területén. Az orosz hadsereg szerint ennek következében a militánsok tüzérségi aktivitása jelentősen alábbhagyott. Motorja tízszer erősebb a „kistestvérének” tekintett MQ-1 Predatorénál. Teljes terheléssel a felszálló tömege megközelíti az 5 tonnát, szárnyának fesztávolsága 20 m. Sebessége megközelíti az óránkénti 500 km-t. (MTI, ú) EP: összeállt Salviniék frakciója Brüsszel. Identitás és Demokrácia néven alakít új közös frakciót az olasz Liga és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezette szövetség az Európai Parlamentben (EP). A jobboldali csoportnak, amely az előző ciklusban Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) néven működött, 73 képviselője lesz az Egyesült Királyság uniós kilépésének halasztása miatt egyelőre ismét 751 tagú testületben, közel kétszer annyi, mint korábban. A frakciónak kilenc tagpártja van, a Matteo Salvini vezette Liga és a Marine Le Pen vezette RN után a legnagyobb a német Alternatíva Németországért (AfD). Benne van az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a belgiumi Flamand Érdek is. A képviselőcsoportot az olasz Marco Zanni fogja irányítani. Eredetileg a Fideszt is ebbe a frakcióba várták, ám az meggondolta magát. (MTI, ú) Idlíb nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a Haját Tahrír as- Sárn (HTS) szélsőséges iszlamista gyűjtőszervezet tartja uralma alatt. A HTS élén olyan dzsihádista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida szíriai ága volt. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg és a vele szövetséges orosz csapatok április végén offenzívát indítottak Idlíbben és Hamában. Míg Moszkva a damaszkuszi vezetést támogatja a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt felkelők oldalán áll. Törökország és Oroszország tavaly szeptemberben a kazah fővárosban arról állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 km széles sávban demilitarizált övezetet alakítanak ki, elválasztva a kormányerőket a lázadóktól. A zóna magába foglalja Idlíben kívül Latakia, Hama és Áleppó tartomány egyes részeit is. (MTI) Szíriái helyzet: teljes tűzszünet részleges sikerrel Török kérésre célzott orosz támadások a szír Idlíb tartományban (tasr/ap)
