Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-05 / 81. szám
5 x kosárkába pakolunk 15. oldal 2019. április 5., péntek, 19. évfolyam, 14. szám Egyél, igyál, imádkozz! - bibliai étkek ma is könyvei többször is említik. A konyhában nemcsak mazsolaként hasznila Csak kevesen tudják, hogy a világ legolvasottabb könyve, a Könyvek könyve, vagyis a Biblia nemcsak tanulságos történeteket, szimbólumokat és intelmeket tartalmaz, hanem gyakorlatias útmutatókat is. A szentek élete, a megváltó története mellett érdekes gasztronómiai adatokra és információkra bukkanhatunk benne, melyek a mai napig nem veszítettek aktualitásukból. Nézzük is meg, milyen csemegéket kínál a mai étkezőknek a Biblia! Az Édenkert gyümölcsei Ha a Bibliát emlegetjük, elsősorban az Éden és annak tiltott gyümölcse, az alma jut eszünkbe. A tudás fajának gyümölcse sokáig nem egyértelműen az alma volt, tudós bibliakutatók szerint lehetett füge, datolya, szőlő, narancs, citrom, banán, de akár körte vagy dió is. Minden egyéb lehetőség ellenére a köztudatban az alma (vagy itt-ott a gránátalma) ragadt meg. Mindenesetre: egészséges gyümölcsökről van szó, melyeket a mai vegánok is előszeretettel fogyasztanak. A nyers vegetáriánus étrend alapját a fent említett termések, valamint különböző csírák, olajos magvak és a zöld növények (levelek, ehető vadnövények) hőkezeletlen (főzés, sütés, párolás, füstölés stb. nélküli) állapotban jelentik. Filozófiájukat részben szintén a Bibliával támasztják alá. „És mondá Isten: Imé néktek adok minden maghozó füvet (növényt) az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” (Mózes I. könyve 1:19) A Bibliában emlegetett gyümölcsfélék többsége ma is megtalálható - és felhasználható. Ilyen például a gránátalma, mely sok magvat tartalmazó, kocsonyás béllel körülvett gyümölcs. Az ókorban gyakran használt díszítőmotívum volt, pl. a főpapok ruhájának szegélyén vagy Salamon templomában a bronzoszlopok oszlopfőin is ábrázolták. Ez a gyümölcs erős gyulladáscsökkentő, antioxidáns. Megakadályozza az elhízást és a daganatok kialakulását. Emellett olyan krónikus betegségeknél is ■ hatásos, mint a cukorbetegség, a bélgyulladás vagy az inzulinrezisztencia. Desszertekhez, salátákhoz adhatjuk, de lekvár, limonádé is készülhet belőle. A bibliai tájak egyik legismertebb gyümölcse a füge. Szárítva fogyasztották, valamint gyógyszerként kelések kezelésére használták. ,Akkor mondá Esaiás, hogy vegyenek egy fügekalácsot, és dörzsöljék rá a fekélyre, hogy meggyógyuljon.” (Ezsaiás könyve 38. fejezet, 21. vers) Ma is nagyon népszerű gyümölcs. Ä szőlő a Jordán mellékén már júniusban beérik Az ősidőktől a jólét, a szabadság, a békesség és a vidámság jelképe volt. Mózes nem értek és annak termékeit nem ehették Amikor az éhező nép zúgolódott, Jahve megígérte, hogy kenyeret hullat az égből - innen a manna, az égi kenyér, vagy másként az erősek, az angyalok eledele. Izrael fiai reggel találták a pusztában. A manna „valami finom szemcsés dolog” volt, mint a dér a földön, fehér, mint a koriandermag, íze pedig a mézeskalácsra hasonlított. A mannát kézi malommal őrölték, mozsárban összetörték, fazékban megfőzték, majd cipót sütöttek belőle. Létezik alga- és zuzmóelmélet is, abban viszont biztosak lehetünk: olyan alapanyagra kell gondolnunk, amely kiemelkedően tápláló volt az emberi szervezet számára. A manna mellett Mózes idején a diófélék közül a diót és a mandulát is említi a Biblia. A mandula tavasszal elsőként virágzott, ezért jelképként is szerepel a prófétai írásokban. Zöldségfélékkel és hüvelyesekkel is találkozunk, mint az uborka, a póréhagyma, a vöröshagyma, a fokhagyma, a bab, a lencse és a spenót. A hüvelyesek fontos szerepet játszottak a bibliai korban. Számos feljegyzés szól a vörös lencséről, a babról és a csicseriborsóról. A legelterjedtebb ételek gabonafélékből készültek. Fogyasztottak búzából, árpából, ritkábban kölesből vagy tönkölybúzából készült ételeket. A gabonalisztet kenyér és sütemények (mézes pogácsa, szőlős kalács, olajos kalács) készítésére is felhasználták. A zsidóság még Egyiptomban ismerte meg a pékáruk gazdag választékát. Utalást tesz erre József története is. Gyakran készítettek kovásztalan kenyeret is liszt, olaj, só és víz felhasználásával. A ropogósra kisütött vékony lepényfélét akkor sütötték, amikor hirtelen volt szükségük ményt, a kaprot, a mentát és a mustárt találjuk meg a Bibliában. A keserű fűszernövények, mint a koriander vagy a petrezselyem is királyi helyen szerepelnek a könyvekben. A koriander egy erős antioxidáns, természetesen tisztítja az emberi szervezetet. A tudományos kutatás is megerősíti a vércukorra gyakorolt jótékony hatását. A másik egészségmegőrző gyógynövény a petrezselyem, amely számos vitamin és ásványi anyag gazdag forrása. Mózes mannája Mózes nevét említve nemcsak a Tízparancsolat jut eszünkbe, hanem a manna csodája is. A mai napig vita tárgyát képezi ennek az ismeretlen, Bibliában említett „égi” élelmiszernek a mibenléte. A manna titokzatos étel volt, amellyel Izrael fiai a vándorlásaik idején táplálkoztak, míg Kánaánba tos, hanem nyersen salátákba, sőt, húsok, sajtok mellé is kitűnő. Az olájbogyót nemcsak ételekbe, kenyerekbe sütötték, hanem olaját (magas telítetlen zsírsavtartalma miatt) is nagy becsben tartották és tartják ma is. A fűszernövények közül a kö-
