Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-03 / 79. szám
www.ujszo.com I 2019. április 3. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Mesteremberek és tovarisaik meg az ősi, ma denevéres templomuk SZÁSZI ZOLTÁN Ha netán feltámadnának haló poraikból, biztosan alaposan elcsodálkoznának azon a régen elhalt tímár, posztós, gubás mesterek, hogy mekkora lett a leromlottság ezen a pompásan szóp vidéken. A néhai ratkói polgárok, akik a gömöri bányavidék egykori járási székhelyét felépítették, szomorún látnák, hogy már csak nyomokban látszik az egykori dicsőség. Romos közterületek, kilátástalan szegénység. Csak a templomuk dacol a korral! Igaz, abban több denevér lakik, mint ahány hívő látogatja. A T úroc völgyében A Gömör-Szepesi Érchegység meg a Gömör-Tomai Karsztvidék találkozásánál lévő Túroc patak völgye régóta lakott, az itteni karsztos barlangokat a bronzkor embere foglalta el. A honfoglalás után az erdővédők és vízőrök felügyeltek a vidékre, a tatárdúlás után pedig a szász bányászok telepedtek le itt, hogy kitermeljék az érchegységből a vasat, ezüstöt, antimont. A német ajkúak valószínűleg fokozatosan elszlovákosodtak, egy későbbi országleírásban Vályi András például már népes „tót” mezővárost említett, amikor Ratkóról értekezett. Első írásos emléke 1413-ból van, a Dacol az idővel a ratkói templom, lassan elfogytak belőle a hívek Gazdag donátorok A centrális elhelyezkedés, a szentély keleti tájolása, a torony nyugati elhelyezése, magának a templomnak reprezentatívan nagy mérete, díszítettsége arra mutat, hogy gazdag donátorai lehettek, jómódban élő és kedvvel támogató hívek látogatták a templomot, amelynek törésekkel ellátott fallal való megerődítése a török hordák fosztogatásainak idején bevett gyakorlat volt. Az ágostai evangélikus vallás igen hamar elterjedt itt, egyik legerősebb terjesztője, a templom gazdagításában, szükségszerű, tűzvészek okozta vidék uraiként ekkoriban a Derencsényieket tartották számon, később a Draskóczy, majd a Koháry család lett birtokosa ennek a vidéknek. Huszita eredet A vidék egyik legszebb gótikus építészeti emlékéről, a gótikus stílusú templomáról nem tudni pontosan, hogy mikor épült, de Ratkó ágostai evangélikusságáról már 1594-ben bejegyzés született. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy maga a templom huszita eredetű, ezt kívánná bizonyítani egy 1794-es latin felirat, melyet Coroni Frigyes akkori lelkész íratott fel, s e szerint a falak ősi huszita templom köveit őrzik. Ezt az állítását a néhai lelkésznek bizonyítani vagy cáfolni valamilyen lappangó okirattal, feljegyzéssel, esetleg a ratkói templom régészeti és műemléki feltárásával, kutatásával lehetne. Érdekes lenne, ha kiderülne az igazság! Ami viszont biztos: Ratkó főterén egy olyan, késő gótikus, tehát minden valószínűség szerint a 15. és 16. század fordulóján épített templom áll, amelynek volt valamilyen építészeti előzménye. Tájoló Ratkó községbe a Jolsva és Nyústya közti 526-os mellékúton juthatunk el, a templom a 48.590/20.094 GPS-koordinátáknál található. újjáépítéseiben komoly szerepet vállaló Draskóczy család volt, ennek tagjai többször is a világi gondnoki címet is viselték. Ezer főre tervezték Ratkó temploma monumentális, a mai alig félezemyi lakoshoz képest igen nagy méretű. Akár ezer főt is képes lenne befogadni, ami természetesen arra utal, hogy a templom alapításakor jóval népesebb volt a település. Létezik egy feljegyzés 1800-ból, miszerint Ratkón 310 mesterember és 110 tanuló inas élt és dolgozott ekkoriban. A Túroc patakon több szűrposztót feldolgozó kallósmalom, vashámor, malom dolgozott. A leghíresebb mégis a ratkói piros szattyánbőr volt, amelynek híre volt az egész magyar királyságban. A kecskebőrből szattyánt készítő tímárok és vargák cserzőműhelyeiben készült ennek a drága és finom árunak a legjava, de készült itt fekete kordován, verték a nagy kalapácsok a posztóhoz való gyapjút, és külön foglalkozás volt a cserzőanyagok készítése. Bükkgubacsot és sárga cserszömörcét használtak a szattyán készítéséhez. Népes denevórkolónia Vasárnapokon és sátoros ünnepeken a mesterek és az úgynevezett tovarisok - régen így hívták a mesterséget tanuló inasokat — meg a helyi asszony- és leánynép megtöltötte a padokat, karzatokat, de ilyen régóta nem esett meg a ratkói gótikus templomban. Egy dologról viszont híres a hely: a templomhajónak padlásán lakik az egyik legnagyobb közönségesdenevér-kolónia Szlovákiában. Nem kis gondot, éves feladatot adva a természetvédőknek, akik alkalmanként tonnaszámra takarítják le a padlástérből a denevérguanót. E HÉTEN 50 eurót NYERHET! Keresse kedvenc napilapjavai egyi szombatonként a Melléklet az Új Szóban! e hetente 16 oldal rejtvény e havonta összesen 64 oldal kikapcsolódás és kellemes időtöltés! o N Hetente megjelenő 14. szám
