Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-26 / 97. szám
6 KÜLFÖLD 2019. április 26. I www.ujszo.com RÖVIDEN Joe Biden indul az elnöki posztóit Washington. Bejelentette indulását a 2020-as amerikai elnökválasztáson Joe Biden korábbi alelnök. A demokrata Barack Obama alelnöke számára a mostani lesz a 3. elnökválasztás, amelyen a 76 éves Biden versenybe száll, korábban 1988-ban és 2008-ban próbálkozott. A 30 évesen már szenátorként tevékenykedő Biden a demokratajelöltek közül a legnagyobb favorit, nevét mindenki ismeri, megnyilvánulásait - főleg a Trumppal szembeni fickóskodásait - szereti a média, ráadásul népszerű is, némi probléma azonban, hogy esetleges beiktatása idején már 78 éves lenne. (MTI, ú) Támadás Ukrajna szuverenitása ellen Briisszel/Moszkva. Újabb támadást jelent Ukrajna szuverenitása ellen Oroszország azon döntése, hogy ezentúl egyszerűsített eljárásban adja meg az állampolgárságot a kelet-ukrajnai szakadár területeken élőknek - hangsúlyozta az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője. Maja Kocijancic kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi rendeletének időzítése azt mutatja, Moszkva célja Ukrajna további destabilizálása és a konfliktus elmélyítése. Putyin furcsának nevezte a Donyec-medence lakói számára bevezetett egyszerűsített orosz honosítására adott heves kijevi reakciót. (MTI) Pártja Theresa May távozását sürgeti London. Távozási időpontjának tisztázását kérte Theresa May miniszterelnöktől a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb szakpolitikai testületé. May már decemberben jelezte, nem ő kívánja a következő parlamenti választás kampányát megvívni a Konzervatív Párt vezetőjeként, de azt azóta sem fedte fel, hogy mikorra tervezi távozását. Az alsóházi konzervatív frakció szakpolitikai testületé már nem hajlandó May távozásának feltételéül elfogadni a brexitmegállapodás parlamenti jóváhagyását. A kormányfő elleni indulatokat a brexit többszöri halasztása korbácsolta magasra a tory frakció keményvonalas brexitpárti táborán belül. A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg. (MTI) Leáll a lengyel pedagógussztrájk Varsó. Holnaptól felfüggesztik az április 8. óta folytatott országos sztrájkot, annak ellenére, hogy nem teljesült a sztrájkolok követelménye, a 30%-os fizetésemelés - közölte a legnagyobb lengyel pedagógusszakszervezet elnöke, Slawomir Broniarz. Jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (1 euró 4,30 zloty). Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyivosztok. Megvalósítható a Koreai-félsziget atomfegyvermentesítése - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalása után. Az atomfegyver-mentesítés „lehetséges, (...) Eszak-Koreának biztonsági garanciákra van szüksége, ez minden” - mondta Putyin orosz elnök sajtótájékoztatóján, amelyet egyedül tartott. Utalva a 2009-ben összeomlott, a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok Kína és Japán által folytatott hathatalmi tárgyalásokra, azt mondta, hogy a biztonsági garanciákat több országnak kellene szavatolnia. Az orosz elnök elmondta: egyetértett vendégével abban, hogy a világpolitikában az ököljogtól vissza kell térni a nemzetközijoghoz. Beszámolója szerint Kim, aki még mindig készen áll az észak-koreai nukleáris programról Putyin közvetíti Kim szavait Vlagyimir Putyin elnök szerint megvalósítható a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése Putyin a gondos házigazda. Kim helyet kér a világpolitika színpadán, (tasr/ap) való tárgyalásra, arra kérte őt, hogy álláspontjáról tájékoztassa az Egyesült Államokat. Hozzátette, hogy a megbeszélésekről Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezés részvevőinek csúcstalálkozója alkalmából a kínai vezetésnek is be fog számolni. Hangsúlyozta, hogy az Eszak-Korea nukleáris fegyvereinek leszerelése Oroszország és az Egyesült Államok közös érdeke. Putyin elmondta, Moszkva és Phenjan között tárgyalások folynak a Koreai-félszigetre vezető kőolaj- és földgázvezeték, a két Koreát a transzszibériai vonallal összekötő vasút és új áramvezetékek megépítésének lehetőségéről is. Úgy vélekedett, hogy ezeknek a projekteknek a megvalósítása a bizalom megerősödését vonná maga után a térségben. Az orosz elnök megelégedettségét fejezte ki a vendégével - két órán át négyszemközt, másfél órán át pedig a delegációk tagjainak részvételével - folytatott tárgyalásaival. A tárgyalásokat lezáró fogadáson Putyin egy teáskészletet és - egy szablyát ajándékozott Kimnek, aki egy kardot adott át vendéglátójának. Az észak-koreai vendég a médiában megszellőztetett tervek szerint szombatig marad Vlagyivosztokban, ahol idejét magánprogramokkal, egyebek között a Russzkij szigeten található delfinárium meglátogatásával fogja eltölteni. A legutóbbi orosz-észak-koreai csúcstalálkozót 2011-ben Ulan- Udében tartották, Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök és Kim Dzsong II akkori észak-koreai vezető részvételével. Putyin, aki 2000- ben járt Phenjanban, 2001-ben Moszkvában, 2002-ben pedig Vlagyivosztokban fogadta a jelenlegi észak-koreai vezető apját. Srí Lankát újra robbanás rázta meg - áldozat nélkül Robbanás volt tegnap Srí Lanka fővárosától, Colombétél 40 km-re lévő Pugodában, de nem voltak áldozatok. További értesítésig zárva tartanak Srí Lankán a katolikus templomok, továbbá egy időre lezárták a repülőtérre vezető főútvonalat, és bombariadó miatt a központi bank épületét is. Colombo. A tegnapi robbanást a törvényszék épülete mögött lévő szabad földterület térségéből észlelték. Nem irányított robbantás történt, ahogy az elmúlt napok öngyilkos merényleteiben. Á szigetországban feszült a biztonsági helyzet, húsvétvasámap merényletsorozatot követtek el Srí Lanka-i templomok és szállodák ellen. A támadásokban legkevesebb 359 ember meghalt, és mintegy ötszázan megsebesültek. A rendőrség újabb 16 embert tartóztatott le - így már 76-an vannak őrizetben a merényletek miatt -, és több járművet is lefoglalt. Az országba érkeztek az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) munkatársai is, hogy segítsenek a nyomozásban. Az egykori iraki és szíriai területeit elveszítő Iszlám Állam vállalta a támadások elkövetését, de a Srí Lanka- i hatóságok továbbra sem biztosak abban, hogy a dzsihádista szervezetnek köze van a merénylethez, és két kevéssé ismert helyi szélsőséges muszlim csoportot gyanúsítanak. Zárva tartanak Sri Lankán a katolikus templomok, továbbá rövid időre lezárták a repülőtérre vezető főútvonalat, és bombariadó miatt a központi bank épületét is Sri Lankán - közölték hatósági források. A Sri Lanka-i katolikus egyház részéről azt közölték, hogy biztonsági okokból egyelőre elmaradnak a misék is. Tegnap egy időre a központi bank épületében rekedtek a bank dolgozói is, mert az épületet bombariadó miatt nem hagyhatták el, és biztonsági erők kis időre lezárták a repülőtérre vezető főutat is. A hatóságok bejelentették, hogy a biztonsági helyzetre való tekintettel az országban betiltják a drónokat és a pilóta nélküli repülőgépeket, mert sok esetben a fegyveresek ezek segítségével szállítanak robbanóeszközöket. Korábban erre már Irakban volt példa, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei alkalmazták ezt a módszert a támadásaik során. Maitripala Sziriszena Srí Lanka-i elnök szükségállapotot rendelt el, és az országban több ezer katonát mozgósítottak, hogy a nyomozásban segítséget nyújtsanak a hatóságoknak. A szükségállapot idején a rendőrség és a katonaság előzetes bírósági felhatalmazás nélkül őrizetbe vehet embereket, és házkutatásokat is tarthat. „Minden jel arra mutat”, hogy az Iszlám Állam inspirálta a Srí Lanka-i merényletek elkövetőit - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A Sri Lanka-i robbantássorozat elkövetői közül többen is kifejezetten tehetős családokból jöttek. A hatóságok most derítik fel a terroristák hátterét, de az már ismert, hogy egyikük korábban tanult Angliában és Áusztráliában, ahol jogi diplomát szerzett. Az öngyilkos merénylők között volt egy testvérpár, akik a szigetország egyik legismertebb és leggazdagabb füszerkereskedőjének gyermekei, illetve egy nő is. Á hatóságok szerint a csoport vezetője egy Mohamed Zahran nevű szélsőséges iszlamista hitszónok, ő az, aki maszk nélkül szerepel a terroristák videóján. (MTI, 444.h) Kína újra csábítja az országokat a selyemútjával A pekingi csúcstalálkozó helyszíne. Szóvirágok és drága vasutak... (tasr/ap) Tegnap Pekingben kezdetét vette az Egy övezet, egy út kezdeményezésről 2. alkalommal megrendezett nemzetközi fórum, amelyen a 2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök által előterjesztett, Új selyemút néven is emlegetett terv résztvevői a többoldalú együttműködésekről tárgyalnak. Peking. A háromnapos rendezvény első napján az üzleti szféra vezetőinek konferenciáját és 12 tematikus fórumot tarottak. A globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezéssel Kína azt a nagyszabású célt tűzte ki, hogy az ázsiai infrastrukturális hálózat kiszélesítése mellett szorosabb összeköttetéseket hozzon létre a Közel-Kelettel, Európával és Afrikával, valamint a délamerikai kontinenssel. Nyugaton gyanakvással tekintenek a tervre, melyben Peking befolyásszerzési szándékát látják. Ma a kínai elnök mond beszédet, szombaton pedig a fórumon részt vevő 37 állam-, illetve kormányfő, valamint egyéb vezetők csúcstalálkozója zajlik. A hétvégi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve António Guterres ENSZ főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is részt vesz. Az Új selyemút tervét sokan amiatt kritizálják, mert úgy vélik, hogy Peking ezen keresztül adósságcsapdákkal igyekszik megszilárdítani befolyását a részt vevő országok felett. A kínai vezetés elutasítja ezt a vádat. Kína kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel - mondta Orbán Viktor kormányfő a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kínai vállalatok jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság korszerűsítéséhez. Az Egy övezet, egy út projekt leglátványosabb magyarországi beruházása a - szakértők szerint soha meg nem térülő - Budapest-Belgrád vasútvonal építése. A több mint 500 milliárd forintos vasúti felújítás kínai hitelből valósul meg, és szakértők szerint 2400 év alatt térül meg. Bár a magyar-kínai beruházásokról több hangzatos bejelentés volt már, nagy részük soha nem valósult meg. Az elmúlt 8 évben meghirdetett beruházások többsége vagy megbukott mostanra, vagy bizonytalan a jövője. (MTI, NG)
