Új Szó, 2018. november (71. évfolyam, 251-274. szám)
2018-11-14 / 261. szám
16| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. november 14. | www.ujszo.com Megnehezíti az időjárás a méhészek életét NÉMETI RÓBERT A méhészet történelméről, rejtelmeiről és praktikáiról nyílt kiállítás a kassai botanikus kertben. A szakma bemutatása mellett a méhészek arról is beszéltek, hogy a klímaváltozás miatt egyre nagyobb megpróbáltatásnak vannak kitéve, de bíznak benne, hogy a jövő évi szezon sokkal jobb és eredményesebb lesz. Andrea Fridmanová, a botanikus kert munkatársa lapunknak elmondta, a Szlovák Méhészeti Egyesülettel közösen hetedik alkalommal rendezik meg A méhészet rejtelmei című kiállítást. „Olyan méhészeti eszközöket és kellékeket láthatnak az érdeklődők, amilyeneket évtizedekkel ezelőtt használtak a méhészek, persze a modem eszközök sem maradtak ki a repertoárból” - mondta Fridmanová. Hozzátette, a kiállítás érdekessége egy üvegfalú méhkaptár, amellyel elsősorban a gyerekek figyelmét szeretnék felkelteni. „A kaptár egyik oldala átlátszó, melyen keresztül azt figyelhetjük meg, hogyan dolgoznak és élnek a méhek, illetve hogyan készül a kaptárban a méz” - magyarázta a botanikus kert munkatársa. A kiállításon mézből készült finomságokat, méhviaszból öntött dísztárgyakat is vásárolhatnak a látogatók. Némethi Gábor, a bodrogközi Véke egyik fiatal méhésze lapunknak elmondta, családjuk harmadik generációs méhészeként gyerekkora legkedvesebb emlékei elevenedtek fel a kiállítási tárgyak láttán. „Évekkel ezelőtt még én is azokkal a felszerelésekkel, kellékekkel dolgoztam, amelyeket nagyapámtól örökölt, édesapám, majd én. Egy kezdő méhésznek az első szezon a legnehezebb, ugyanis a működéshez rengeteg eszközre van szüksége. A régi segédeszközök jól jönnek, de az effektivitás miatt fokozatosan mindent újra kell cserélni”-magyaráztaNémethi, aki tapasztalataiból eredően azt ajánlja a kezdőknek, a felszerelést ajánlatos tapasztalt vállalkozóktól beszerezni, mert ők nemcsak minőségi termékekkel, hanem hasznos tanácsokkal is ellátják a vásárlót. „Az idei szezon sokkal gyengébb volt az előzőnél. Március elején még kemény mínuszok voltak, egy-két héttel később pedig már igazi májusi időjárás volt. A tavasz mondhatni telj esen kimaradt, egész évben szárazság volt, és még most is meleg, inkább tavaszias, mint őszi idő van. Ez a virágoknak és a gyümölcsöknek sem kedvez. Az enyhe idő miatt a darazsak is elszaporodtak, ami szintén hatalmas károkat okoz a méhészetben” - mondta a fiatal méhész. A méhészek már augusztusban megkezdték a felkészülést a következő szezonra, de az elmúlt hónapok eredményeit tekintve csak reménykedni tudnak. „Minden méhész ismerősöm kíváncsian váija a jövő évet. Bízunk benne, hogy jobbra fordul a helyzet” - zárta Némethi Gábor. Keleti választás kevés változás Több településen nem akartak változást a szavazók (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Meg tudta őrizni posztját a legtöbb polgármester a két keleti régió magyarlakta településein, mintahogyan 2010-ben és 2014-ben is. UNG-VIDEK/BODROGKÖZ A Tőketerebesi járás magyarlakta települései közül Ágcsemyőben, Bácskában, Báriban, Battyánban, Bélyben, Bodrogszerdahelyen, Bolyban, Borsiban, Csamahón, Dobrán, Kisgéresben, Királyhelmecen, Kiskövesden, Leleszen, Nagygéresben, Nagykövesden, Nagytárkányban, Őrösben, Perbenyikben, Pólyánban, Radban, Szentesben, Szinyérben, Szőlőskén, Szomotoron, Szümyegen, Ujhelyben, Tiszacsemyőben és Zemplénben a településeket az eddigi polgármesterek irányítják tovább. Kistárkányban szintén a helyén maradt a falut vezető polgármester, de Bálint Csilla (MKP) nem négy évvel ezelőtt, hanem Petrik Árpád halála után, időközi választásokon szerzett mandátumot, melyet most megőrzött. Több polgármester úgy diadalmaskodott, hogy a négy évvel ezelőttihez képest másik párt színeiben indult, például az ágcsemyői Jámbor László, a dobrai Csorna Miklós, a perbenyiki Fedor Ernő és a radi Mozsár Mária a Híd jelöltje volt, a változtatás eredményt hozott. Kilenc falunak új vezetője lesz: Báriban Eudovít Sütő (független), Bodrogszögben Stefan Coros (MKP), Imregen Marek Balogh (független), Kistoronyán Jozef Drigan (független), Ladmócon Michal Magúra (független), Szentmárián Mátyás Erzsébet (független), Szobrocskában Sajkó Mária (Híd), Vékén Kulcsár Zsolt (MKP), Zétényben pedig Kukó Miklós (MKP). Ez utóbbi településen idén már nem volt ott az indulók között a falut 1986 óta vezető Saxon Zoltán, mint ahogyan a korábban Vékét vezető Kajla János, a Bárit irányító Csizmadia Albert, a Szobrocskát vezető Kresztyánko László, valamint a Bodrogszög polgármesteri posztját hosszú ideig betöltő Balogh Éva sem. A szentmáriai Homyák István (MKP) és a ladmóci Szabó Erzsébet (MKP) pedig most legyőzőre talált. A korábban ugyancsak polgármesterként dolgozó bolyi Illés László (MKP), a radi Liska László (Smer) vagy a perbenyiki Fülöp Pál (OEaNO) idén is jelöltette magát, de egyikük sem tudta visszaszerezni posztját. Az Ungvidéki települések közül csak két községnek lesz új polgármestere. A Kaposkelecsényt irányító Molnár Károly (Híd) a hét végén Varga Tibor (MKP) személyében legyőzőre talált, a Csicser élén hosszú évtizedekig álló Varga Imre helyét, aki már nem jelöltette magát a tisztségre, korábbi alpolgármestere, Hajdók Vince (MKP) veszi át. Abarát, Bajánházát, Bést, Budaházát, Deregnyőt, Dobóruszkát, Hegyit, Iskét, Kisráskát, Mátyócvajkócot, Mokcsamogyoróst, Nagyráskát, Nagyszelmencet, Szirénfalvát és Vajánt ugyanazok vezethetik, akik négy évvel ezelőtt is mandátumot szereztek. Közülük 11-en a Híd, 3-an pedig az MKP színeiben mérettették meg magukat, sikerrel. A két bodrogközi és az egy Ung-vidéki várost ugyanaz vezeti, akik korábban, Királyhelmecet Pataky Károly (Híd), Tiszacsemyőt Marta Vozáriková (Híd), Nagykapost Petrikán Péter (független). Posztjukon maradtak a járási székhelyek vezetői, a tőketerebesi Marek Cizmár (független) és a nagymihályi Viliam Záhorcák (Smer, SNS, Híd, SZS). Sok ezer év titkát őrzi a várgedei várhegy SZÁSZI ZOLTÁN Bármilyen hihetetlennek tűnik is, Várgede története a történelem előtti idők egyik legismertebbjével, a mükénéi minószi kultúrával egyidős. A településen talált régészeti leletek tanúsága szerint mér időszámításunk előtt bő háromezer évvel lakott volt ez a vidék. A történet, mely szerint a honfoglalás idején építtette Gede vitéz, aki Huba vezér lányát, Ajnácskát vette feleségül, csupán szép legenda. Harang alakú edények A Gortva-patak e helyen összeszűkülő völgye fölé egy körülbelül negyven-ötven méter relatív magasságú, három irányból meredek ! lejtésű vulkanikus kőzetből álló ; domb emelkedik, melyet mocsarak, erdők és ember alkotta sáncok védtek. Annyi bizonyos, hogy egy viszonylag nagy lélekszámú kora és : középső bronzkori település létezett ; egykor a mai Várgede helyén. A hegy részben védett lakhely volt, részben ; természetesen temetkezésre is szolgált. A várhegy tetejére északi irány- ; ból juthatunk fel, egy meredek kaptatón, a többi irányból szinte meg- j közelíthetetlen. A fellegvárhoz ve- i zető ösvény néhány méternyi falma- j radvány mellett visz fel a dombtető- j re. A vár alaprajza a várdomb terep- i Tájoló Várgedére a Rimaszombat és Fülek közti 571-es úton lehet eljutni, a vár egyik legmagasabb pontja a 48.298/19.983 GPS-koordinátáknál található. adottságait maximálisan kihasználta, ennek köszönhetően a kor egyik jól védhető erőssége volt évszázadokon át. Az emberi tevékenység az elmúlt századok alatt alaposan átformálta a hegyet, különösen a huszadik században. Az 1960-as évek elején a várhegyen nyitott kőfejtővel a domb déli harmadát a szó szoros értelmében elbányászták. Ekkor kerültek elő a Szlovákia területén egyedülálló, de európai viszonylatban is igen figyelemreméltó úgynevezett várgedei bronzkincsek, amelyek a minószi kultúra népének bronzművességével rokoníthatók. A leletanyag egy részét ma a Füleki Vármúzeumban őrzik. A várdomb északi sáncai akár bronzkoriak is lehetnek, s a középkori várépítők csak felújíthatták, újraerődíthették őket. Ennek bizonyítása vagy cáfolása megérne egy régészeti feltárást, de sajnos a várhegyi kőbánya egy részének tulajdonjoga még ma sem tisztázott, vagyis erre egy ideig még biztosan várni kell. Ami viszont érthetetlen, hogy amikor annak idején a jelentős régészeti emlékek előkerültek, miért nem állították le a bányászatot. Nagy kár, mert így Várgede várának jelentős része elenyészett, s ha lesz is egyszer feltárás, már csak töredékeiben lehet majd azonosítani ezt a hajdan fontos erősséget! Várgede várának fénykora Az sem kizárt, hogy a dombtetőn a tatárjárás idején már állhatott valamilyen, talán fából épített erősség. 1244-ben Dénes nádor birtokaként említik — őt a források egy része a Lossonczy család alapítójának tartja -, vagyis a tatárjárás után épen maradt jelentős hely lehetett Várgede. Egy híres csata is lezajlott falai alatt — a fennmaradt latin feljegyzés szerint sub castro Gede -, mégpedig 1281-ben, amikor Kun László az ellene forduló Aba nemzetségbeli Finta nádor hadával ütközött meg itt. A királyi sereg győzelme után a vár a csatavesztes öccsének, az Aba nemzetségbeli Amadénak jutott. Hogy hol zajlott a csata, azt nem lehet tudni, de ezt a helyet is érdemes lenne beazonosítani. A vidék a 14. század elején Csák Máté fennhatósága alá került, majd 1320-ban Károly Róbert serege ostrommal foglalta vissza. 1326-ban a Csór nemzetségé lett, de 1342-ben már az Ilsvay családé, amely bő egy évszázadon át birtokolta a vidéket. Zsigmond császárra szállt vissza a birtok az Ilsvayak kihalása után, aki Frigyes litván hercegnek adományozta. A dél-gömöri vidéken portyázó cseh kelyhesek Giskra vezetésével kétszeri sikertelen ostrom után végül 1456-ban elfoglalták, s csak Corvin Mátyás hadainak sikerült visszafoglalni a várat. Természetesen ahány ostrom, annyi részleges pusztulás, átalakítás érte a várat. 1502-ben II. Ulászló Kubinyi Lászlónak adta, a falu életében később jelentős szerepet játszó Kubinyi család már ekkor gyökeret vert itt. A török hordák 1571. június 1-jén elfoglalták, felperzselték és lerombolták Várgede várát. Ez volt a végpusztulása. Köveit valószínűleg a faluban a későbbiekben öt kastély építkezéséhez használták fel, olcsó, kész építőanyagként. Ma már csak igen jelentéktelen maradványai láthatók a felszínen. Ennek ellenére érdemes ide felkaptatni, a kilátás és a szép táj miatt. Nagy kár, hogy Várgede várának jelentős része elenyészett (A szerző felvétele)
