Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-08 / 231. szám
RÖVIDEN Pellegrini: Árvákat befogadhatnánk Pozsony. Több tucat szíriai árva befogadása sem fog problémát okozni Szlovákiának - közölte a hétvégi Globsec Tatra Summit gazdasági fórumon Peter Pellegrini (Smer) kormányfő. Szlovákia szerinte elég gazdag ahhoz, hogy tíz, húsz vagy harminc görögországi menekülttáborban élő gyermeket is befogadjon. „Politikusok vagyunk, de ha látjuk a szíriai árvák szenvedését és azt, hogy jelenleg más tagállamnak kell gondoskodnia róluk, akkor úgy gondolom, hogy sokkal emberségesebbnek kellene lennünk” - mondta a kormányfő. Az árvák szerinte szlovákiai gyermekotthonokba kerülnének, ahol elsajátítanák az államnyelvet és a szlovák kultúrát. (Reuters, dp) Lajöákot a felmérés sem győzte meg Pozsony. A Focus felmérésében elért jó eredmény ellenére sem hajlandó indulni ajövőre esedékes államföválasztáson Miroslav Lajcák (Smer), külügyminiszter. A felmérés szerint, ha a választás szeptemberben lett volna, a legtöbb állampolgár (26%) épp őrá szavazott volna. „Ilyen felmérés senkit sem hagyhat hidegen, nem vártam ilyen eredményt. Megtisztelő, hogy az emberek ilyen mértékben megbíznak bennem” - mondta Lajcák, hozzátéve: a külpolitikával fog foglalkozni, mert nem akar részese lenni egy piszkos választási kampánynak. „Nem tudom elképzelni, hogy arról szólna a kampányom, hogy másokat járatnák le. S nem akarok a kisebb rossz pozíciójába kerülni. Nem tartom magam kisebb rossznak” - mondta a hétvégén a szlovák diplomácia főnöke. Az államfőválasztás kapcsán tegnap Andrej Hmko, az SNS alelnöke is megszólalt. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Andrej Danko pártelnök - aki a Focus felmérésében a második helyen végzett -végül indulni fog a választáson. „Ha erre sor kerülne, természetesen támogatnám” - mondta Hmko. (TASR) Gál: megteltek a börtönök Pozsony. Az eddiginél jóval gyakrabban kellene kihasználniuk a bíróságoknak a házi őrizet intézményét, mivel a szlovákiai börtönök szinte az utolsó helyig megteltek - közölte Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter. Míg egy bebörtönzött személy ellátása szerinte évente 15 ezer eurójába kerül az államnak, addig a házi őrizet csak évi 500 euróba. Gál szerint olyan bűncselekményekre is ki kellene bővíteni a házi őrizet fogalmát, amelyeknél a büntetés alsó határa nem lépi túl a négy, a felső pedig a tíz évet, vagy amelyeknél a feltételes szabadságvesztést túl enyhe büntetésnek tartja a bíróság. A bíróságok így a sikkasztásért vagy lopásokért elítélt személyek kezére is adhatnának elektromos karkötőt. (TASR) 2 I _______ KOZELET 2018. október 8. I www.ujszo.com Meg élnek Plavcan szerződései ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még mindig tart annak az uniós pályázatnak az ellenőrzése, amely miatt Peter Piavóan (SNS-jelölt) oktatási miniszternek távoznia kellett posztjáról. A tárca nem tudta meggyőzni a pályázókat, hogy álljanak el a szerződósektől, melyeket a botrány kirobbanása előtt aláírtak. Még mindig érvényesek azok a szerződések, melyeket az oktatási minisztérium a tudományos projektek, illetve a különböző területek kutatásainak támogatására írt ki még tavaly. Rastislav Igliar, az oktatási minisztérium strukturális alapokért felelős osztályának vezetője tájékoztatása szerint a 200 milA tárca nem tudta meggyőzni a pályázókat, a 62 aláírt szerződést mindössze 21 pályázó bontotta fel. lió euró összértékű szerződések ellenőrzése még tart. Azokról a vitatható módon elbírált uniós pályázatokról van szó, melyek miatt ta-Lubyová hiába győzködte a pályázókat (TASR-feivétei) valy szeptemberben Peter Plavcan (SNS-jelölt) volt oktatási miniszternek távoznia kellett. A több millió eurós projektek mindegyikét két-két bíráló értékelte, sok esetben azonban olyanok, akik nem is foglalkoztak tudománnyal és kutatással. Milliókat ítéltek meg alkalmazottak nélküli cégeknek, melyeket hetekkel a projektek benyújtása előtt alapítottak vagy változtatták meg profiljukat a kiírásnak megfelelően. Közben a hazai egyetemek, kutatóközpontok és a tudományos akadémia projektjeit sorra visszadobták. Folynak az ellenőrzések A szóban forgó szerződéseket még a botrány kirobbanása előtt írta alá a Peter Plavcan vezette tárca. A pályázatok kifizetését Martina Lubyová (SNS-jelölt) a tárca átvételét követően leállította és többszintű ellenőrzést rendelt el. Az oktatási minisztérium és az Állami Számvevőszék után a pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság ellenőrzésének lezárására várnak jelenleg. Azt kell kétséget kizáróan megállapítaniuk, hogy a projekteket törvényesen, az előírásoknak megfelelően bírálták-e el. 21 pályázó visszalépett Martina Lubyová oktatási miniszter kijelentette, nem tudják megjósolni, hogy az ellenőrzések sorozata mikor zárulhat le. Ezért a pályázók jobban járnak, ha felbontják a már aláírt szerződéseket, és az új felhívásokon keresztül próbálnak meg ismét támogatáshoz jutni. Erről azonban a tárca nem tudta meggyőzni a pályázókat, a 62 aláírt szerződéstől mindössze 21 pályázó lépett vissza. Rastislav Igliar arra is figyelmeztetett, hogy az új felhívásokra csak azok jelentkezhetnek, akik a korábbi pályázatokba nem kapcsolódtak be. (Tasr, ie) A kormány az adókat is csökkenthetné Kövér szerint a kultúrharc Magyarország ellen még 1849-ben indult (MTi-fotó) Kövér: Magyarország ellen folyik a kultúrharc ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminiszter elégedett e napokban bemutatott jövő éves költságvetés sarokszámaival, elemzők szerint a jó gazdasági eredményeknek köszönhetően sokkal gyorsabban lehetne csökkenteni a hiányt. Pozsony. Lassúnak tartja a hiány csökkentését Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője is. „Az országban egyre többen dolgoznak, miközben az adóterhek nem csökkentek, ami automatikusan több bevételt hoz az államnak. Ezt azonban a kormány nem használja ki eléggé a deficit csökkentéséhez” - mondta Durana. „Abszolút számokban mérve, jövőre nem egész 100 millió eurós deficitre számíthatunk. Makrogazdasági szempontból ugyan nem játszik nagy szerepet, hogy a költségvetés 100 milliós pluszban vagy mínuszban végez, a többlet azonban sokat dobna a pénzpiacok szemszögéből az ország megítélésén” - tette hozzá Valachy. Az elemzők egyetértenek abban is, hogy ha a kormány nem hajlandó a gazdaság lehetőségeihez mérten csökkenteni a deficitet, akkor legalább az adóterheken csökkenthetné. „Ennek azonban épp az ellenkezője történik. Annak ellenére, hogy az állam adóbevételei a nagyobb foglalkoztatottságnak köszönhetően már így is nagyobbak a vártnál, a lakosságra újabb adóterheket raknak. A biztosítási adó bevezetése mellett végül a lakosság fizeti meg az üzletláncokra kivetett különadót is, amelyet annak ellenére komponáltak be a jövő évi költségvetés tervezetébe, hogy még el sem fogadták” - mondta Durana. Persze, az is kérdéses, hogy a kormánynak sikerül-e egyáltalán teljesítenie a most felvázolt, az elemzők szerint ambiciózusnak egyáltalán nem nevezhető ütemtervet a deficit csökkentése szempontjából. „A kormány korábban azt tervezte, hogy már 2019-ben 0,16 százalékos többlettel záija az évet, végül aztán letett erről a szándékáról” - figyelmeztet Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, emlékeztetve arra, hogy a pénzügyminisztérium a többlettel záró költségvetést most is csak 2021-re, vagyis a választások utánra ígéri. (mi, TASR) Peter Kasmír (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Nyérasd. Nem Magyarországon, hanem a magyarok ellen folyik a kultúrharc, jelentette ki szombaton Kövér László (Fidesz), az Országgyűlés elnöke az aradi vértanúkról való megemlékezésen. Szerinte a magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság ellen folytatott kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is. Azt nem említette meg Kövér, hogy a kivégzett főtisztek között voltak német, szerb, örmény, horvát nemzetiségűek is, néhányan magyarul sem beszéltek. Kövér szerint a magyarság elleni tudatos kultúrharc változó eszközökkel és módszerekkel végig zajlott a 20. században és tapasztalható napjainkban is. Úgy véli, mindig azokat támadják, akik a magyarság öntudatát akaiják erősíteni, akik meg akarnak maradni keresztényeknek, magyaroknak, férfiaknak és nőknek, és egy olyan Magyarországot akarnak, amely magyar ország marad, olyan Európát akarnak, amely az európai embereké marad az eljövendő nemzedékek számára is. Áz Országgyűlés elnöke szerint az aradi vértanúk kivégzése utáni megtorlással a magyarságot szerették volna megfosztani nemzeti büszkeségétől, mert akit alattvalónak szánnak, annak nem öntudatosnak kell lennie, hanem bűntudattal és identitászavarral kell küszködnie. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök visszautasította, hogy Magyarországon kultúrharc folyna, szerinte inkább „kultúrbéke” honol az országban, ő úgy vélte - ellentétben Kövérrel -, hogy a kultúrharc Nyugaton folyik. (MTI, ú)
