Új Szó, 2018. október (71. évfolyam, 225-250. szám)
2018-10-24 / 245. szám
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. október 24. | www.ujszo.com Az elbocsátott dolgozók végkielégítését vizsgálják Fórum a magyar nyelv használatáról A Kassai Magyarok Fóruma nyelvhasználati felmérésébe mintegy 750 válaszadó kapcsolódott be (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Hibákat talált a megyei önkormányzat gazdálkodásában a főellenőri hivatal. A 2017 júliusa és 2018 júniusa közti időszakban közel százezer euró értékben találtak szabálytalan utalásokat és kifizetéseket a Kassa Megyei Önkormányzat pénzmozgásaiban. Az ellenőrök az áttekinthetőséget és a személyi juttatásokat kifogásolják. Eubomír Hudák, a megyei hivatal foellenőre a hétfői képviselőtestületi ülésen elmondta, a legkomolyabb szabálytalanságot 25 alkalmazott végkielégítésében látja, a megyei önkormányzat összesen 228 257 eurót és további 36 245 euró illetéket fizetett ki ezen a címen. A főellenőr szerint a gondot mindenekelőtt az jelenti, hogy az alkalmazottak munkaszerződését olyan indok nélkül bontották fel, amiért végkielégítés járna. Renáta Lenártová (Smer) megyei képviselő a fizetések átfogó vizsgálatát javasolta, egészen 2012-ig visszamenőleg. A jelenlevő képviselők többségejóváhagytaajavaslatot. A főellenőr beszámolójában nem beszélt konkrét törvénysértésről, de két alkalmazott esetében — akik szintén végkielégítést kaptak - a költségvetési szabályzat megsértését konstatálta. Hudák azt mondta, ebben az esetben az alkalmazottaknak nem járt végkielégítés. A közel egy órán át tartó vita során néhány képviselő arra is felhívta a foellenőr figyelmét, hogy ne csak az esetleges hibákról, hanem a megoldásról is beszéljenek. Voltak olyanok, akik felszólalásukban kritizálták a megyét, persze olyanok is akadtak, akik szerint a megyei hivatal helyesen járt el, ugyanis szerintük jobb megegyezéssel megválni az alkalmazottaktól, mint később a bíróságra járni. „Az említett alkalmazottakat úgyis elbocsátottuk volna, vagy azért, mert túl sokan voltak, vagy pedig a teljesítményük miatt. A végkielégítések összege a kollektív szerződésből eredt, melyet még az elődöm írt alá, két héttel a távozása előtt. Semmi rosszat nem tettünk” - mondta a tárgyalás után Rastislav Tmka, a Kassa Megyei Önkormányzat elnöke. Hozzátette, ha a munkaügyi előírások értelmében cselekedtek volna, akkor még többe került volna az alkalmazottak elbocsátása. Egy éve 214 alkalmazottja volt a megyei hivatalnak, idén 239-re emelkedett az ott dolgozók száma (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A magyar nyelv használatáról szervezett beszélgetést a környékbeli kórházak igazgatóival, orvosaival is a kassai magyarokkal a Kassai Magyarok Fóruma a tavaly elvégzett nyelvhasználati felmérés eredményeinek apropóján. Mint kiderült, elsősorban az egészségügyi intézményekben fogadnék szívesen a kétnyelvű kommunikációt. Erna Hanesz Zoltán, a Kassai Magyarok Fórumának elnöke, a nyelvhasználati felmérés és a találkozó szervezője lapunknak elmondta, nemcsak a városból, hanem a megye szinte minden részéről jönnek magyar páciensek a kassai kórházakba és más egészségügyi intézményekbe. Az egészségügyi ellátás minősége Hanesz szerint nagymértékben függ az egészségügyi személyzet és a páciensek közti kommunikációtól, főleg, amikor a beteg csak kevésbé vagy egyáltalán nem tud szlovákul. „A tavalyi felmérésből sok mindenre fény derült, és akkor jött az ötlet, hogy a környező kórházak vezetőivel próbáljuk megbeszélni a problémákat. A találkozó során kiderült, a nehézségeket nemcsak a magyarok, hanem a szlovák alkalmazottak is érzékelik, ugyanis ha nem működik a kommunikáció, az orvos sem tudja megfelelően ellátni a beteget” -mondta lapunknak Hanesz Zoltán. Hozzátette, a magyar nyelvhasználat évtizedekkel ezelőtt nem okozott különösebb gondot, de mivel a régióbeli egészségügyi intézményekben egyre kevesebb a magyarul tudó alkalmazott, ráadásul egyre több az ukrán anyanyelvű orvos és nővér, ezért valóban nagy szükség van a kommunikációval és a tájékoztatással kapcsolatos problémák orvoslására. „Olyan online szótár kialakításán gondolkodunk, mely az egészségügyben használatos kifejezések vagy szakszavak megértésében segítene. A komolyabb orvosi beavatkozások előtt aláírandó orvosi dokumentumokat is lefordítanánk, hogy a páciensek tisztában legyenek azzal, mibe egyeznek bele. Ezekre a dolgokra az orvosok is felhívták a figyelmet, ugyanis ők rendszeresen szembesülnek az említett nehézségekkel” — nyilatkozta lapunknak Hanesz Zoltán. Hozzátette, egyelőre csak tervekről van szó, de szeretnének minél hamarabb konkrét lépéseket tenni az ügyben. A beszélgetésen a mintegy harminc érdeklődőn kívül Bazár Katalin, a kassai gyermekkórház infektológusa, Juraj Bazár, a Svet zdravia hálózathoz tartozó tőketerebesi kórház igazgatója, valamint Róbert Roland nefrológus, a kassai Louis Pasteur Oktatókórház egykori igazgatója is jelen volt. Két szomszédvár - mesék és történelem (A szerző felvétele) SZÄSZI ZOLTÁN A földtörténeti pliocón kor második felében, bő két és fél millió évvel ezelőtt jelentős változások történtek azon a helyen, ahol ma Ajnácskő messzire látszó várromjai állnak. nrrr.T4:i :mi ! >.»j : A vulkáni tevékenység következtében homokkőzárványokat magában hordozó nagy mennyiségű láva türemkedett ki a felszínre, a vulkán később kihunyt, ez a kihűlt bazaltláva ma Ajnácskő várhegyének tömbje. Történelem előtti idők A szigorúan védett ajnácskői várhegyen már a kőkorszaki ember is megtelepedett, lényegében már legalább öt-hat ezer éve lakott hely ez. Főleg a természet ereje, a szél, a víz eróziós tevékenysége formálta a kihunyt vulkánt, de a későbbiekben az emberi tevékenység is. A Cseres hegységnek ezen a korábban mocsaras, nehezen járható tájrészén minden bizonnyal már a honfoglalás után megtelepedtek a magyarok. Egy szép mese szerint - amelyet Mikszáth Kálmán a Magyarország lovagvárai című munkájában megörökített - Huba vezérnek bizonyos Ajnácska nevű lánya kérte magának ezt a várat, de apja Gede vitéznek ígérte. S hogy ígéretét mindkét fél felé betartsa, férjhez adta Ajnácskát Gede vi-Kihűlt bazaltlávára épült a vár Tájoló Ajnácskőre a Rimaszombat és Fülek közti 571-es útról keleti irányba letérve lehet eljutni, a várromok a 48.2179/19.9552 GPS- koordinátáknál találhatók. tézhez. A mese' ugyan szép, de semmi nem igaz belőle. Ajnácskő vára a tatárjárás előtt foldvár vagy cölöpvár lehetett, ennek régészeti bizonyítása még várat magára. A Trencsén megyei Bolondóc várának része volt, építője pedig bizonyos Jónás vagy másképpen Ojnás lehetett, innen a hely neve. IV. Béla várépítésre buzdította az urakat, az almágyi ispán, Bata el is kezdte a román kori fellegvár kiépítését, majd a hegyi várat Szár, azaz Kopasz Detre fia, Markó fejezte be apósával, a Losonczy család alapítójának tartott Lamperttel. Ajnácskő az Arpád-ház kihalásának idejére tehető zavaros időkben többször váltott gazdát, majd az Anjou korban a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Tamás tulajdonába került. Ekkor a település a vidék központjává vált. 1411 után adományozás útján a Pálóczy család tulajdona lett, több mint húsz faluval együtt. Itt volt ezután az egyik rablólovag, Basó Mátyás börtöne, meg Balassa Menyhért birtoka is, aztán a Kubinyiak, Feledyek lakták. Meg egy ideig a török, mert amikor 1554- ben Fülek elesett, vele együtt a többi kisebb erősség is vagy behódolt, vagy ostrommal foglalták el, mint Ajnácskőt Kara Hamza szécsényi és Ali nagyváradi bég. 1593-ig uralkodott itt az oszmán horda. A romos vár megint sokszor gazdát cserélt, mígnem 1649-ben Vécsey Sándor birtokába nem került a vár és a falu. Vécsey rendbe tette a gazdaságokat, majorságokat alakított ki, erdőirtással új földterületeket fogott termelésre, és lehetőség szerint a háziipart is támogatta. Egy kis fellendülés után, a rendi felkelések zavaros idején kis időre a Thököly Imre által behívott török megint fészket rakott Ajnácskőn, velük a kurucok is, de Vécsey Sándor fia hajdúseregével kiverte őket onnan. Megint romossá vált a vár, a falu lakosai ismét felújították. Híres eseménye a kornak, amikor 1709. június 18-án a Rákóczi-féle felkelés generálisa, gróf Bercsényi Miklós a vár udvarán hazaárulás miatt lefejeztette Szegedi Ignácot. Egy évre rá már a császár hadai lakták Ajnácskőt. Állítólag 1703-ban egy tűzvész végleg elpusztította a várat, ám ez aligha lehet igaz, ha hat évvel az állítólagos vész után ott kivégzést tartottak. Sőt, azt írják a források, hogy még 1744-ben a vár bútorozott termeiben laktak a Vay lányok, akik a Vécsey család után voltak itt fele részes örökösök. Mi okozhatta a pusztulást Hogy végül mi okozhatta a pusztulást, ezt nem tudni, mert nincs róla több értékelhető említés. Nem is maradt sok a várból, csak kőbe vájt lépcsők, teraszok, egy torony pincerésze, néhány fal a felsővár palotaszámyból, és két ablak vagy inkább lőrés, amelyek nyugat felé néznek. A pincét néhány éve kitisztították, ekkor régészeti feltárás is volt itt, de kevés tárgyi emlék került elő. A várhegy ma természeti rezervátum, mintaszerűen kialakított turistaösvény fűt fel rá. S talán egyszer egy átfogó régészeti feltárásra is sor kerülhet itt, ahol Huba vezér Ajnácska nevű lánya és Gede vitéz után most ^melegkedvelő ritka növények uralkodnak és állatok élnek a romokon.
