Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-21 / 67. szám
nr KÖNYVESPOLC 2018. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Művelődéstörténet mindenkinek RORSCHACH A tintafoltteszt és az észlelés rejtélyei Az tv (HWlítoUtüMMzt* kürtyv» - Jm Tinas DAM ION SEARLS Levelekből összerakott, emberarcú '48 A 12 pontot először a dadogós Sükei Károly olvasta fel a pesti népnek, amiért egy titkosrendőr bolondokházába akarta vitetni. Amikor kiderült, hogy a börtönéből kiszabadított Táncsics nem lesz ott a Nemzeti Színház esti előadásán, a forradalmárok azt tervezték, hogy egy álszakállas színész fogja helyettesíteni. Petőfi nem március 15-én beszélt a néphez a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről, hanem egy május 12-ére összehívott népgyűlésen, ahol a pesti fiatalok lemondásra szólították fel a Batthyány-kormányt. A szabadságharc alatt a tábori kórházakban megfordult betegek kétharmadát szifiliszszél kezelték, és a probléma leküzdésére külön „bujasenyvfőorvost” kellett kinevezni. Alois Alnoch osztrák ezredes fel akarta robbantani a Lánchidat, de az akció nem sikerült: saját magát robbantotta fel, csak a szivart tartó fehér kesztyűs bal keze maradt meg belőle. Thomas Mayne Reid westerníró hívására háromszáz, Coltokkal felszerelt önkéntes indult el Amerikából a magyarok megsegítésére, de mire Európába érkeztek, a szabadságharc elbukott. Görgei Artúrnak 1849. július 2-án Komáromban egy gránát szilánkjai beszakították a koponyáját, az agyburka is láthatóvá vált, ám csapatait ennek ellenére még egy óra hosszat ő irányította, és a szabadságharc végéig lékelt koponyával küzdött. A magyar kormány a világosi fegyverletétel előtt felajánlotta a koronát az orosz uralkodóháznak. Kossuth leborotvált szakállal, elváltoztatott külsővel, egy angol és egy magyar hamis údevéllel a zsebében indult a törökországi emigrációba. Kivégzésük napján zenére ébredtek az aradi vértanúk: Láhner György játszotta fuvoláján a haldokló Edgar búcsúáriáját Donizetti Lammermoori Luciájából. Ezek a történetek is felbukkannak Nyáry Krisztián legújabb könyvében, amelyben a szerző 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. A tankönyvek lapjairól is jól ismert (köz)szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Vannak közöttük tárgyilagos hangú beszámolók és érzelmektől, indulatoktól túlfűtött üzenetek, emelkedett hangú és helyenként kifejezetten trágár megfogalmazások. A 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, de attól még emberek voltak; örömeik és fajdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban. Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld - Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből Corvina Kiadó, 2017 432 oldal Hol fekszik Miedzianka? A „jó" és a „rossz" nőről Kupferberg-Miedzianka alsó-sziléziai bányászváros volt, később kis időre turistaparadicsom, a gyógyulni vágyók pihenőhelye lett. Ma már nyoma sincs. Nincs meg a Városháza vendéglő, nincsenek mulatságok. Nincs meg a sörfőzde, a papírgyár, a kőfaragóüzem, a műhelyek. Nincs már meg a temető sem, a környéken viszont a mai napig emlegetik, hogy traktorral húzták ki a földből a sírköveket, és kutyák hordták szét a faluban az emberi csontokat. Filip Springer író, újságíró több mint két évig kereste a választ arra a kérdésre, miért tűnt el a föld színéről egy hétszáz éves múlttal rendelkező kisváros. Az oroszok pusztító rablógazdálkodása miatt, akik uránt bányásztak 1948 és 1952 között? Vagy a bányászati károkról szóló történeteket is a hatalom találta ki, hogy ezzel az ürüggyel rombolhassa le a várost, és eltemethesse a múlt titkait? A szerző hitelesen adja vissza a terror, a hallgatás, az eltitkolt szenvedés légkörét, amelyben A tintafoltok a szereplők a saját bőrükön tapasztalták meg a fegyverkezési verseny és az atomfegyver-fejlesztés következményeit. Ez a többszólamú riportkönyv nem ad választ minden kérdésre, de örökre megőrzi egy eltűnt város emlékét. Filip Springer: Miedzianka - Egy eltűnt város krónikája Typotex Kiadó, 2017 288 oldal nagykönyve adja. Vizsgálja az első világháború hatásait az emancipáció folyamatában, és részletesen tárgyalja a korszakban zajló heves vitákat a „jó” és a „rossz” nőről, amelyek számos kérdést vetettek fel. Vajon elveszíti-e nőiességét a nő, ha egyetemre jár? Képes-e egyáltalán egy fiatal lány egyetemen tanulni, azaz elég okos-e ahhoz, hogy orvosnak vagy akár tudósnak álljon? A könyv alapos áttekintést nyújt a nők közép- és felsőfokú oktatásának helyzetéről, az értelmiségi nők munkavállalásának tendenciáiról é*a nők nyilvánosságban történő egyre erőteljesebb megjelenéséről. Papp Barbara-Sipos Balázs: Modem, diplomás nők a Horthy-korban Napvilág Kiadó, 2017,340 oldal Hermann Rorschach pszichiáter az I. világháború alatt egy eldugott svájci elmegyógyintézetben kidolgozta tíz tintafoltból álló képsorozatát, amely az emberi elme kifiirkészésére alkalmas kísérletének alapja lett. Miközben a fiiturizmustól a dadaizmusig magába szívta a korszak számos művészeti irányzatát, Rorschach éveken át tusázott Freud és Jung elméleteivel. Művészemberként szilárd meggyőződésévé vált, hogy valódi kilétünkről - Freud elképzeléseivel ellentétben - nem szavakkal, hanem a vizuális látásmódunkkal árulunk el a legtöbbet. Rorschach korai halála után a teszt története számos érdekes fordulatot vett. AII. világháború során az amerikai hadsereg rátette a kezét az eljárásra, így a nürnbergi perben és a vietnami háborúban is jelentős szerephez jutott. Később felkapta a reklámipar, klisévé tette Hollywood és a világsajtó, emellett Andy Warholtól Jay-Z-ig számos jeles művészt ihletett meg. A tintafolttesztet vádlottak, álláskeresők, elmebetegek és önmagukat jobban megismerni vágyók millióival végeztették el. A Rorschach-próba népszerűsége máig töretlen. Hermann Rorschach első valódi életrajzának megírásakor Damion Searls kiadadan levelekből és naplókból merít, valamint a Rorschach család tagjaival, barátaival és kollégáival készített, korábban ismereden interjúk egész sorára támaszkodik. A teszt megalkotásának, heves vitákkal kísért újjászületésének története mellett azt is bemutatja, mit árul el mindez az észlelés rejtélyeiről. „Három könyv egyben: Hermann Rorschach érdekfeszítő életrajza; a nevét viselő tintafoltteszt eleven és részletekbe menő, kutatásokkal alátámasztott története; valamint lebilincselő údkalauz az észlelés pszichológiájának birodalmába. A Rorschach arra késztet bennünket, hogy eltűnődjünk, miként függ össze kilétünk azzal, hogy mit látunk a képen” - írta Peter Mendelsund, a kötet egyik kritikusa, (k) Damion Searls: Rorschach — A tintafoltteszt és az észlelés rejtélyei HVG Könyvek, 2018, 451 oldal A könyv hősei aktív, cselekvő, azaz „modem” nők, akik olykor tiltások, nehézségek ellenére értek el sikert egy olyan korban, amikor a társadalmi modernizáció lelassult, és amely erősen a férfiaknak kedvezett. A szerzők megközelítésében a hangsúly azonban nem annyira az állam és a kormányok törekvéseire helyeződik, noha Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint eltérő „nőpolitikáját” is bemutatják. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a feministákon és a tömegkultúra normái szerint élő nőkön kívül a konzervatív világnézetű nők egyre nagyobb csoportjai akartak emancipálódni, a férfiakéval egyenlő jogokat kivívni egy keresztény-nemzetinek nevezett időszakban. A kötet a Horthy-kor nőtörténetének keresztmetszetét Meleg század Ez a kötet a 20. századra fókuszál, amit a homoszexualitással kapcsolatos magyar nyelvi fejlemények szempontjából nevezhetünk akár meleg századnak is, tekintettel arra, hogy a meleg szó különböző- az 1900-as évek első évtizedében feltűnő, akkoriban még kifejezetten nőkre utaló, majd az 1990-es évekre átpolitizálódó - jelentésváltozatai szinte keretbe foglalták a vizsgált időszakot. A nyelvi fejleményeken túl a kötet részletesen tárgyalja a homoszexualitás stigmájának jogintézményekben tükröződő működését, elsősorban a homoszexualitás társadalmi felügyeletét széles körben lehetővé tevő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatokon keresztül, az ezeket részben visszatükröző, részben megerősítő médiareprezentációk vizsgálatával, valamint az érintettek beszámolói alapján. Takács Judit: Meleg század - Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez Pesti Kaüigram, 2018 256oldal A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina, kristina.lakatosova@ujszo.com . Címlapkép: Shutterstock. Levélcím: DUEL-PRESS, s.r.o., Új Szó - Könyvespolc, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.
