Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-11 / 8. szám
>»*• Életmód WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Az iskolalátogatás a tanköteles fiatalok kötelessége. Új dolgokat tanulni és tágítani a látókört azonban egész életre szóló kihívás. Napjainkban már nyugdíjas korban is lehet főiskolára járni. A harmadik kor egyetemének köszönhetően a szeniorok tovább és jobban élnek. Oklevelet ugyan nem szereznek, de az új képzettségük révén könnyebben találhatnak munkát. A HARMADIK KOR EGYETEME A harmadik kor egyeteme küldetése SlfBBHH * * ■ttgtaHiAHMrm Sokszor a körülmények kényszerítenek, de az aktív produktív korúak és azok a szeniorok, akik nem szeretnek tétlenül ülni, kíváncsiságból és a hobbijuk miatt is állandóan új információkat keresnek és sajátítanak el, ami kiváló agytorna, és jót tesz az agyműködésnek. A fel nőtt korban való művelődésre például a harmadik kor egyeteme révén van lehetőség. Az első ilyen intézmény a Komensky Egyetemen jött létre 1990-ben, és 235 diákkal kezdte meg tevékenységét. Ma már országszerte több városban 15 ilyen intézmény kirendeltsége működik, a hallgatók száma is több ezer, csak Pozsonyban mintegy 1800-an látogatják a harmadik kor egyetemét. Az idősebb korosztály különböző ágazatokban képezheti magát, számos nyelvtudományi, műszaki, humán és természettudományi szak közül lehet választani, de kínálnak kézművesműhelyeket és tanfolyamokat, tanulmányi utakat is. Az előadásokat és a gyakorlati foglalkozásokat neves egyetemi oktatók, tudományos munkatársak, külföldi lektorok, esetleg a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai tartják. „Nagyobb az áttekintésem, hasznos dolgokkal foglalkoztatom az agyamat, ráadásul új barátokat is szereztem, két nagyon jó barátnővel hozott össze a sors" - emlékezett vissza az 50 éves Bozena, miért kezdett a harmadik kor egyetemére járni. Kutatások szerint azok a szeniorok, akik képezik magukat, egészségesebbnek érzik magukat, testileg-lelkileg életképesebbek, a depresszió kisebb mértékben gyötri őket, az életük új értelmet kap. A harmadik kor egyetemét nem kizárólag nyugdíjasoknaktalálták ki. Van, ahová már 40 éves kortól lehet jelentkezni, de az alsó korhatár általában 45-50 év. Ilyen „fiatal" diákból azonban általában kevés van, a legtöbben 60 felettiek, mert a fiatalabbak rendszerint még dolgoznak, a munkahelyükről nehezen tudnak elszabadulni és időt szakítani a tanulásra. Ezzel szemben a nyugdíjasoknak rengeteg szabad idejük van, amellyel sokan nem tudnak mit kezdeni. Az előadások gyakorisága és időpontja intézményenként különböző, van, ahol havonta egyszer, máshol kéthetente kell iskolába menni, rendszerint munkanapokon. A harmadik kor egyeteme nem igazi főiskola, elvégzése után senki sem dicsekedhet újonnan szerzett akadémiai címmel, az elvégezhető szakok inkább a felsőoktatási intézmények által a szenioroknak szervezett színvonalas tanfolyamoknak vagy szakköröknek minősülnek. A diákok ugyan vizsgáznak, ám az meg sem közelíti a klaszszikus egyetemek államvizsgáit. Például, aki elvégzi a jogot, nem dolgozhat ügyvédként, az orvosi egyetem által szervezett képzések végzősei sem műthetnek. „Ezek a tanulmányok nekem abban nem segítenek, hogy esetleg előléptessenek, vagy jobb munkát találjak, hiszen pár év múlva nyugdíjba vonulok" - mondta az 59 éves Mária, aki mindig is érdeklődött a pszichológia iránt, de korábban nem volt lehetősége továbbtanulni. Most teljesült az álma, s élvezi az előadásokat. A legtöbb idős ember azért jelentkezik a harmadik kor egyetemére, hogy jobban tudjanak tájékozódni modern világunkban. A szlovákiai szeniorok évtizedekkel ezelőtt, egy olyan korban jártak iskolába, amikor idegen nyelvként az oroszt tanulták, más nyelveket csak ritkán, és még akkor is általában rossz módszerekkel oktattak. Most van lehetőség angolul, németül, franciául tanulni, és sokan ki is próbálják ezeket a nyelveket. Egyesek azért, mert szeretnének utazgatni, világot járni, mások azért, mert a gyerekeik, unokáik külföldön élnek, megint mások csak kedvtelésből, kíváncsiságból. Ugyanez a helyzet a számítástechnikával. A jelenlegi szeniorok iskoláskorukban a számítógépekről szinte nem is hallottak, és vannak, akik életük során soha nem is dolgoztak velük. Nem csoda, hogy az informatika iránt viszonylag nagy az érdeklődés, aminek következtében - mivel a számítástechnika felkapott és nagyon divatos lett, ráadásul az IT virágkorát éli - néhány helyen az ilyen képzésért magasabb díjat kérnek. A harmadik kor egyeteme sehol sem ingyenes, de a tandíj nem túl magas. A pontos összeg intézményenként, régiónként változik, s általában egész évre szabják meg. Pozsonyban 55-70 euró között mozog, Nyitrán 60 euró, Besztercebányán 80-100 euró, Kassán 70 euró. Még a pozsonyi Rendőrakadémia is szervez harmadik kor egyetemét, ott a tandíj 70 euró, ezenkívül 5 euró beiratkozási illetéket is számláznak. Az egészségkárosodott érdeklődők kedvezményesen képezhetik magukat, ők 40-50 eurós tandíjat fizetnek. Felvételi vizsga nincs. Ahol túljelentkezés van, várólistát hoznak létre, s amint valaki sorra kerül, írásban értesítik, mikor kezdheti meg a tanulmányait. Pozsonyban például általában évente 400 szeniort szólítanak meg, a mintegy 240 szabad helyre - a sokéves tapasztalatok alapján ugyanis feltételezhető, hogy mintegy 150-en végül nem kezdik el a tanulmányokat. Ennek általában objektív okai vannak: újból elhelyezkednek, unokák születnek, családi vagy egészségi problémák merülnek fel stb. A harmadik kor egyetemén a tanulmányok 2-3 évig tartanak. Az első évfolyam általános ismereteket nyújt, utána szoktak szakosodni. A gyengébb nem képviselői általában többen vannak. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nők fiatalabb korukban a családra összpontosítanak, a továbbtanulásra nincs idejük, ezért idősebb korukban próbálják bővíteni az ismereteiket. Ugyanakkor egyre többen jelentkeznek olyanok is, akik fiatalon egyetemi diplomát szereztek, s most ismét beültek az iskolapadba. Számukra a harmadik kor egyeteme a társadalmi kapcsolattartás lehetősége, új barátokat szereznek, karbantartják szellemi képességeiket, tornáztatják az agyukat, (sza) A továbbtanulás jelentősége a szeniorok számára BA harmadik kor egyeteme lassítja az öregedést. A továbbtanulás szélesíti a látókört, ami lehetővé teszi a generációk közötti egyenrangú kommunikációt. Az ismereteknek köszönhetően fékezhető a szeniorok zárkózottsága és dogmatizmusa. Az idősebb emberek ugyanis hajlamosak leragadni a múltban és a régi módszereknél. A tanulmányok javítják az emberek közötti kapcsolatokat. Azok a szeniorok, akik rendszeresen közösségbe járnak, és ismét tanulnak, karbantartják szellemi és testi egészségüket. Példát mutatnak a fiataloknak, és ezzel növelik a művelődés értékét, s bizonyítják: a tanulás a fontos. 18 Szenior 2018. január
