Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-05 / 229. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2017. október 5. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Fogyóban a német AfD frakciója Berlin. Frauke Petry társelnök után tegnap egy újabb képviselő távozott az Alternatíva Német­országnak (AfD) jobboldali párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójából. A távozó képviselő Mario Mie- ruch, apártÉszak-Rajna-Veszt- fália tartományi szervezetének korábbi helyettes vezetője, akit Frauke Petry és férje, Markus Pretzell - az AfD észak- rajna-vesztfáliai volt vezetője - hívei között tartanak számon. Az AfD eredetileg 94 fős szö­vetségi parlamenti képviselő­csoport] ának létszáma így 92-re csökken, de továbbra is a 3. leg­nagyobb parlamenti erő. (MTI) Török katonák haltak meg Ankara. Katonai jármű mellett robbant pokolgép a főként kur- dok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartomány Yüksekova körzetében, négy katona meg­halt, négy pedig megsebesült. A merényletért a térségben 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet a felelős. A kurd kisebbség függetlenségéért küzdő szakadárok és a török biztonsági erők között 2,5 év fegyverszünet után 2015 júliu­sában újultak ki a harcok. (MTI) Teherán és Ankara közösen lóp fel Teherán. Teherán és Ankara közösen lép fel Irak és Szíria szétesése ellen - közölte Haszan Róháni iráni elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel foly­tatott megbeszélése után. Az iráni elnök hangsúlyozta, hogy Irán és Törökország biztonságot és stabilitást akar a Közel- Keleten, az iraki Kurdisztánban múlt héten tartott függetlenségi népszavazás pedig más országok által kitervelt „felekezeti össze­esküvés”, amelyet a két ország elítél. Az iraki kurd területeken szeptember 25-én tartottak nép­szavazást az Irakhoz tartozó tér­ség függetlenségéről. (MTI) USA: sokba kerül Afganisztán Washington. Amerikai katonai vezetők szerint évente több mint egymilliárd dollárba fog kerülni a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt afganisztáni csapatlétszám-bővítés, a Penta­gon 3500-zal növeli az ország­ban állomásozó katonák számát. Washington így évente 12,5 milliárd dollárt költ majd törté­netének leghosszabb háborújá­ra. Törvényhozók előtti meg­hallgatásán James Mattis vé­delmi miniszter azt is elmondta: szerinte az Egyesült Államok­nak nem kellene felrúgnia az előző kormány által kialkudott iráni atomegyezményt. Trump korábban az USA által valaha kötött legrosszabb megállapo­dásnak nevezte a nagyhatalmak és T eherán között 2015 nyarán létrejött atomalkut. (MTI) Napokon belül függetlenség VI. Fulop spanyol király: a katalán kormány szándékosan megsértette a törvényeket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. A katalán elnök szerint Katalónia napo­kon belül kikiáltja független­ségét. Carles Puigdemont tegnap kijelentette: rendkívüli ülést tart jövő hétfőn a katalán parlament. Elképzelhető, ak­kor jelentik be Katalónia füg­getlenné válását Spanyolor­szágtól. VI. Fülöp spanyol ki­rály rendkívüli tévébeszé­dében ítélte el Barcelonát. A hétfői rendkívüli ülésen Carles Puigdemont katalán elnök értékeli az október 1-i függetlenségi népszava­zás eredményét és hatásait. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spa­nyolország közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont elnök annyit mondott, az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat. Hozzá­tette, jelenleg semmiféle kapcsolat nincs Madrid és a katalán kormány­zat között. Puigdemont visszautasí­totta az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckemek a minapi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről vasárnap tartott nép­szavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie. Angela Merkel német kancellár sem törekszik arra, hogy sabb az ország egysége (tasr/ap) közvetítsen Madrid és a katalán kor­mányzat között. A német kormány szóvivője azonban hangsúlyozta, Németország erőteljesen érdekelt Spanyolország stabilitásában. A király beszéde A katalán kormány „ismétlődően, tudatosan és szándékosan” megsér­tette a törvényeket - jelentette ki VI. Fülöp spanyol király kedd esti, rend­kívüli televíziós beszédében, amelyet két nappal azután intézett a nemzet­hez, hogy Katalóniában az alkot­mánybíróság felfüggesztő ítélete el­lenére népszavazást rendeztek a füg­getlenségről. „Súlyos pillanatokat élünk demokratikus életünkben” - kezdte nyilatkozatát az uralkodó, az­zal folytatva, hogy mindannyian ta­núi voltak az eseményeknek, amely­nek „végső célja, hogy a katalán kor­mány illegálisan kinyilvánítsa a füg­getlenséget”. Hozzátette: elfogadha­tatlan magatartásukkal veszélybe so­dorhatják Katalónia és egész Spa­nyolország gazdasági és társadalmi stabilitását. VI. Fülöp szerint „vilá­gosan és nyomatékosan”, teljesen kí­vül helyezkedtek a törvényen és a de­mokrácián, megpróbálták megtörni Spanyolország és a nemzet egységét, és minden spanyol jogát, hogy de­mokratikusan dönthessen az együtt­élésről. Hangsúlyozta: ebben a rend­kívül súlyos helyzetben, „az állam le­gitim hatalmainak” biztosítania kell az alkotmányos rendet, az intézmé­nyek normális működését, a jogálla­miság érvényességét és az önrendel­kezést Katalóniában. A spanyol ural­kodó kifejtette meggyőződését, hogy úrrá lesznek a nehéz pillanatokon, és haladni fognak tovább előre. A három évvel ezelőtt trónra lépő uralkodó először intézett rendkívüli televíziós beszédet a nemzethez. Apja, I. János Károly, uralkodásá­nak 38 éve alatt összesen három al­kalommal tett ilyet. A vád: zendülés Zendülés bűncselekményével kapcsolatban kell vallomást tennie a katalán rendőrfőnöknek a spanyol központi büntetőbíróságon - derül ki a tegnapi idézésből. Josep Lluis Tra- perót a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál Vajdasági feszültség Belgrád. Néhány vajdasági szervezet kiá I It a vasá rna pi katalán népszavazás mellett, és felvetette az autonómia kérdését Szerbia északi tar­tományában, ez viszont ki­váltotta a szerb nacionalisták dühét. Több vajdasági város­ban is katalán zászlókat he­lyeztek ki a Vajdasági Szoci­áldemokrata Liga (LSV) iro­dáinak épületeire, és több falra is a Vajdaság=Katalónia fel iratot fújták rá festékkel. Vojislav Seselj, az ultranacio­nalista Szerb Radikális Párt elnökejnáris fenyeget. cmtij szeptember 20-án lezajlott tüntetés miatt hallgatják meg. A spanyol csendőrség aznap nagyszabású akci­ót indított, hogy megakadályozza a függetlenségi népszavazást, amelyet az alkotmánybíróság illegálisnak mondott ki: 41 helyen tartottak ház­kutatást, 14 magas rangú katalán tisztviselőt vettek őrizetbe. A gazda­sági tanácsos hivatala előtt tiltakozók tömege gyűlt össze, akik másnap haj­nalig ott maradtak, súlyosan megron­gáltak három csendőrautót. A kormányfő kínjai A katalán függetlenségi népszava­zás után Mariano Rajoy spanyol kor­mányfő hosszú politikai pályafutá­sának egyik legnagyobb kihívásával szembesül. Ha a gazdag északkeleti régió véghez vinné elszakadását a Spanyol Királyságtól és létrehozná a Katalán Köztársaságot, a konzerva­tív Néppártot képviselő Rajoy súlyos politikai és személyes vereséget élne meg. Rajoy kísérlete, a referendum megakadályozása minden lehetséges eszközzel, bumeránghatást válthat ki. Bírálói azt vetik a szemére, hogy a spanyol rendőrség erőszakos fellé­pése katalán polgárokkal szemben tüzelte fel csak igazán a független­ségi törekvéseket. Rajoy azonban rendithetetlenül kitart merev kurzusa mellett. A jobboldali miniszterelnök az euróválság után drasztikus taka­rékosságot írt elő országának. A karizma azonban hiánycikk a jezsu­ita neveltetésű Rajoynál, s a magával ragadó beszédek is elkelnének reper- toáijában. Ám még ellenfelei is elis­merik, dörzsölt politikus. iszlamisták May a munkavállalókról Levadászott Theresa May a Konzervatív Párt tegnapi kongresszusán leszögezte: London azt szeret­né, ha a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU- állampolgárok a brit uniós tagság megszűnése után is az országban maradnának. London. Theresa May a kormány­zó konzervatívok éves kongresszu­sának zárónapján kijelentette: Nagy- Britannia 2019 márciusáig minden­képpen kilép az Európai Unióból, de átfogó és mély partneri viszony ki­alakítására törekszik az unióban ma­radó országokkal. A külföldi EU- állampolgárokról szólva azt mondta: tudja, hogy a kilépési folyamat kö­rükben bizonytalanságot és ideges­séget kelt. „Nem lehet azonban elég gyakran hangsúlyozni: nagyra tartjuk az önök hozzájárulását országunk életformájához, és szívesen látjuk önöket” - fogalmazott a kormányfő. May felszólította a kilépési tárgyalá­sok küldöttségeit, hogy mielőbb ér­jenek el megállapodást ebben a kér­désben, mert London azt szeretné, ha Nagy-Britanniában maradnának az ott élő külföldi EU-állampolgárok. Elnézést kért a nyári parlamenti választásokon elért váratlanul gyenge konzervatív eredményért a miniszterelnök. Kijelentette: ő ve­zette a júniusi előrehozott választá­sok konzervatív kampányát, a kam­pány azonban nem érte el a kitűzött célt. A Konzervatív Párt a választá­sok során - melyet May azért írt ki, hogy a választók megerősítsék kor­mánya mandátumát a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások végigvitelére - elvesz­tette addigi csekély alsóházi több­ségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protes­táns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásá­val kormányoz. (MTI) Moszkva. Az orosz légierő lik­vidálta - az újabban Dzsabhat Fa­tah as-Sám elnevezést használó - an-Nuszra Front terrorszervezet vezérkarát Szíriában - közölte az orosz védelmi minisztérium. A tár­ca szóvivője, Igor Konasenkov ve­zérőrnagy szerint a szervezet vezé­re, Abu Mohammad al-Dzsúláni állapota válságos, a szervezet 12 harctéri parancsnoka pedig meg­halt. Állítása szerint a Szu-34-es és Szu-35-ös gépek által kedden vég­rehajtott csapás megsemmisítette Dzsúláni mintegy ötventagú test­őrségét is, tíz terrorista pedig sú­lyosan megsebesült. Dzsúláni több forrás szerint súlyos sérüléseket szenvedett a repeszektől, elvesztet­te az egyik kaiját is. Dzsúláni egyébként hétfőn az an-Nuszra Front mellett átvette az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szö­vetséges szélsőséges emyőszerve- zet, a Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezetését is Szíriában. Az iraki kormányerők behatoltak az Iszlám Állam terrorszervezet kezén lévő, észak-iraki Havídzsába - közölték katonai források. A Bagdadtól 240 km-re, a Szíriái ha­tár közelében, Kirkuk kormányzó­ságban található város egyike azon néhány területnek, amelyet még az Iszlám Állam ellenőrzése alatt tart. Az iraki hadsereg szeptember 21 -én indított támadást a város visszavé­telére. A kormányerők az elmúlt 13 napban négy város és tucatnyi falu ellenőrzését szerezték vissza. Meghalt a Hezbollah libanoni sí­ita milícia egy magas rangú pa­rancsnoka, Ali al-Hádi al-Asik az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott szír harcokban. A szír kormányerők oldalán harcoló mi­lícia egyben Izrael ellensége is. A libanoni szervezet 2012 óta több ezer harcosát küldte Szíriába, hogy a kormányerők oldalán harcoljanak a fegyveres ellenzéki csoportok és iszlamista harcosok ellen. (MTI) A katalánok már napok óta nemzeti zászlóba burkolózva járnak (tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom