Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-07 / 231. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2017. október 7. | www.ujszo.com Meditativ gyönyör sci-fiben A Szárnyas fejvadász 2049 kerek egészet alkot a klasszikussá vált első résszel RÖVIDEN George Clooney életműdíjat kap New York. Életműdíjával tünteti ki George Clooney színész- rendezőt az Amerikai Filmintézet (AFI). Az 56 éves filmes a fiatal életműdíj ások közé tartozik, de két éve már megkapta a Holly­woodban akkreditált külföldi új­ságírók életműdíját, a Cecil B. DeMille-díjat is. Howard Strin­ger, az AFI igazgatótanácsának elnöke „Amerika főszereplőjé­nek” nevezte Clooney-t, és olyan mai filmikonként beszélt róla, aki „a múló csillogást vad szenve­déllyel ötvözi, hogy a művészet túlmutasson a filmvásznon”. Clooney legutóbb Suburbicon— Tiszta udvar, rendes ház című rendezésével hívta fel magára a figyelmet, amely az ötvenes évek kisvárosi Amerikájában játszó­dik, és egy család történetén ke­resztül súlyos társadalmi kérdé­sekkel foglalkozik. Az Amerikai Filmintézet életműdíját 2018 jú­niusában adják át. (MTI) Rekordszámú Oscar-nevezés Los Angeles. Rekordszámú, 92 ország nevezte be filmjét a leg­jobb idegen nyelvű film Oscar- mezőnyébe. A magyar nevezett Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amely a Berlinale Aranymedve díjának elnyerése óta további számos nemzetközi filmfesztiválon aratott sikert, Szlovákia pedig Peter Bebjak Čiara (Vonal) című filmjét ne­vezte, amelyben hazai magyar színészek is szerepelnek. Haiti­ről, Laoszból, Mozambikból, Szenegálból és Szíriából először neveztek filmet az Oscarért folyó versengésbe. Kambodzsa Ange­lina Jolié khmer népirtásról szóló First They Killed My Father című filmjét küldte. Az Oscar- jelöléseket 2018. január 23-án hozzák nyilvánosságra. A jelö­lésről a több mint 8000 színész­ből, filmipari szakemberből álló Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai döntenek. Előtte azonban több fordulóban szűkítik a listát, a ki­lenc művet tartalmazó rövidített listát, amelyből az öt jelölt ké­sőbb kikerül, decemberben közli a filmakadémia. (MTI, juk) Séta Fadrusz János nyomában Pozsony. A Pozsonyi Kifli Pol­gári Társulás holnap újabb tema­tikus városnéző sétát rendez, ez­úttal Homyák István vezetésével. Azokat várják 14 órakor a virág­völgyi templom (Blumentálsky kostol) bejárata elé, akik kíván­csiak Fadrusz János szobrászmű­vészre. Fadrusz nagy művét, Mária Terézia pozsonyi emlék­művét lerombolták, alig maradt néhány kézzel fogható emlék, amely rá emlékeztet. A séta résztvevői olyan utat járnak be, amelyet pozsonyi gyerekként, ifjúként és ismert szobrászként ő is bejárhatott, megnéznek néhány alkotást, amelyek hatással lehet­tek rá, és megidézik gondolatait, melyeket már csak könyvtárak, levéltárak mélyéről kibányászva lehet megismerni. (k) MÉSZÁROS GYÖRGY A hír igaz! A Szárnyas fejvadász 2049 minden tekintetben felár az elődjéhez. Sőt, náhol jobb is az első résznél. Mondok ennél is jobbat: az 1982-es verzióval alkot kerek egészet. Denis Villeneuve rendező azt mondta, a Szárnyas fejvadász 2049 lényegében az ő szerelmes levele Ridley Scott filmjéhez. Ezen fel­buzdulva engedjék meg, hogy sze­mélyesebb hangvételben írjak a filmről. Amikor beülök a moziba, mindig elfog az izgalom. Ha két órára is, de átléphetek egy másik világba, fel­emelő vagy néha nyomasztó törté­neteknek lehetek részese. A Szár­nyas fejvadász 2049-et egy esti ve­títésen terveztem megnézni, de a fé­lelemmel vegyes izgalom már a nap elején elfogott. Vajon megfelel ez a film a magas elvárásoknak? Csak el ne rontsák nagyon! Aztán beültem a moziba, a vászon életre kelt és... De ne szaladjunk ennyire előre, téljünk vissza 1982. június 25-re, amikor az USA-ban bemutatták a Szárnyas fejvadászt, amely lénye­gében megreformálta a sci-fi zsáne- rét. Egyszerre volt üdítő és nyo­masztó, gyönyörű és borzasztó, fel­emelő és kényelmetlen. Egyebek mellett olyan kényes filozófiai té­mákat vetett fel, hogy mit jelent em­bernek lenni, hol a határ ember és gép között? Játszhat-e az ember Istent következmények nélkül? Mindezt a film olyan hatásos képi és drama­turgiai eszközökkel jelenítette meg, hogy a néző már a vetítés alatt is kí­nosan feszengett. Mindemellett egy átkozott jó sci-fi noir lett. így nem csoda, hogy beírta magát a filmtör­ténetbe, popkulturális klasszikussá, hivatkozási alappá vált. Egy ilyen filmhez készíteni folytatást bátor és egyben öngyilkos vállalkozásnak Trieszt. Nyolcvanévesen elhunyt csütörtökön Giorgio Pressburger(Pressburger György) magyar-olasz író, dramaturg, rendező és műfordító. Budapesten született szlovákiai magyar zsidó szülők gyermekeként, 1956-ban a szovjet megszállás elől menekült Magyarországról Olasz­országba. A római Accademia d'Arte Drammatica rendezői szakán szer­zett diplomát; 1968 és 76 között a Római Nemzeti Színiakadémián ta­nított. Elbeszéléseiért, regényeiért, publicisztikáiért számos irodalmi díjban részesült. Színdarabokat rendezett, írt és for­dított, ő vitte színre Olaszországban Örkény Macskajátékát, Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című ope­ráját, Kodály Háry Jánosát és Ligeti György Le Grande Macabre-ját. 1968-tól 1976-ig rendezői szakon tanított a római Nemzeti Művészeti Akadémián, Leccében az egyetemen antik drámát adott elő, majd 2000 és 2002 között dramaturgiát oktatott a szegedi egyetemen, 2004-ben a sze­Ryan Gosling és Harrison Ford tűnt. Még úgy is, ha az alkotók sorát Ridley Scott mellett olyan nevek erősítik, mint Denis Villeneuve, Ryan Gosling, Robin Wright és az első film főszerepét alakító Harrison Ford. Ilyen neveket és az első han­gulatos forgatási fotókat látva még a legpesszimistábbak is reménykedni kezdtek. A Szárnyas fejvadász 2049-re na­gyon nehéz Szavakat találni. Talán az a legigazabb rá, hogy maga a nagybetűs FILMÉLMENY, és mint ilyenről nem lehet írni. Sokkal in­kább látni kell! A történetről nem árulnék el túl sokat, mert már az első negyedórá­ban bevisz néhány olyan gyomrost, amilyeneket más filmek a csúcs­pontnak szánnak. Legyen elég annyi, hogy K ügynök (Ryan Gosling) egy fejvadász, akinek a feladata, hogy Nexus 8-as típusú replikánsokat el­gedi egyetem humanisztikai tudo­mányok díszdoktori fokozatot kapta, a cambridge-i egyetemen 2005-ben vendégprofesszori elismerésben ré­szesült. Halála előtt az udinei egye­temen tanított színházi látványtörté­netet és rádiós szövegírást, valamint számos amerikai, angol és ausztrál irodalmi folyóiratban publikált. 1998-ban az olasz külügyminiszter a budapesti Olasz Intézet Igazgató­jának nevezte ki, e feladatát 2002-ig végezte. Ezalatt számos olasz-ma­gyar esemény kitalálója és szervező­je volt. 2007-ben létrehozta a Vár­színház Fesztivált Triesztben, amely nagy hatással volt a térség színházi életére. Nagyszabású kulturális rendezvé­nyeket és eseményeket szervezett. 1991 és 2003 között kitalálója és ren­dezője a Mittelfest rendezvénynek, amely évente zajlik Cividale di Fri- uliban (Udine megye) 17 közép­európai és balkáni ország részvéte­lével. 1995 és '98 között a spoletói önkormányzat kulturális területért felelős vezetője volt, ezért a tevé­kenységéért 2001-ben Spoleto város díját kapta. (Fotó: SITA/AP) fogja. Az egyik akciója során olyan titokra bukkan, amely nemcsak a sa­ját életét forgatja fel fenekestül, de az egész világ alapjait rengetheti meg. K ügynök pedig a titok nyomába ered. Bár az erős túlzás, hogy ered. A történet lassan csordogál a 163 perces játékidő alatt, a karakterek úgy nyílnak ki előttünk, mint ta­vasszal a virágok. Minden egyes gondolat, felvetés, párbeszéd, pil­lantás a helyén van. Mit helyén? Összhangban az első rész gondola­taival, felvetéseivel, pillantásaival és párbeszédeivel. Ennek ellenére van saját hangja és mer újítani. Úgy viszi tovább az 1982-es történetet, hogy az utolsó jelenetekben egy kerek egésszé áll össze a két film. Roger Deakins operatőr, aki 13 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, gyönyörű képi világot teremtett. El­mondása szerint egy évig készült a Esterházy Péter és Kertész Imre műveinek olaszra átültetésében is közreműködött, tavaly ő írt nekro­lógot mindkettőjükről a legrango­sabb olasz napilapban, a Corriere filmre, és karrierje legkomplexebb feladatának tekintette. Ryan Gos­ling az első részről úgy nyilatkozott, hogy az egy rémálomszerű vízió a jövőből, ami nagyon is megalapo­zottnak és lehetségesnek tűnik, de közben olyan romantikus, álomszerű módon kerül eléd, ami vonz és meg­fog. Ez maximálisan igaz a mostani film látványvilágára is. Gosling visszafogottan, minden­féle manír nélkül sétál végig a fil­men, így egy-egy érzelmi kitörése felér egy katarzissal. Robin Wright és Ana de Armas egyáltalán nem biodíszletek, erős női karakterek, annak ellenére, hogy Ana de Armas „csupán” egy identitását kereső mesterséges intelligenciát játszik. Az ő és a K közti szerelmi szál a film egyik legérzelemdúsabb része. Har­rison Fordot ugyan már megtépázta az idő, de egy-egy pillantással, mi­mikával visszaidézi az első részből megismert erős, vagány Rick Dec- kardot. Denis Villeneuve így nyilatko­zott: „Mindent megvalósíthattam a filmben, amit szerettem volna. A Szárnyas fejvadász 2049 számomra egy szerelmes levél az eredeti film­hez, ami közben továbbviszi annak világát, és az összetett emberi drá­máját. Hiszen ez a sci-fi nem a tech­nológiáról szól, hanem az emberi kérdésekről, és ettől lesz olyan erős.” Ezzel csak egyetérteni tudok, a film egy gyönyörűen fényképezett melankolikus sci-fi. Festmény szerű képei és filozofikus felvetései arra ösztökélnek bennünket, hogy el­gondolkodjunk saját magunkon és a minket körülvevő világon. Alkal­masint még tanít is - ezek pedig egy igazán jó sci-fi legfőbb erényei. Szárnyas fejvadász 2049. Amerikai sci-fi, 2017,163 perc. Rendező: Denis Villeneuve. Forgatókönyvíró: Ridley Scott, Hampton Fancher, Michael Gre- enburg. Operatőr: Roger Dea­kins. Szereplők: Harrison Ford, Ryan Gosling, Jared Leto, Robin Wright, Ana de Armas. della Serában. Regények, elbeszélé­sek és esszék írója volt, könyveit ma­gyarul, franciául, spanyolul, néme­tül, hollandul, csehül és japánul ol­vassák. (MTI, juk) Elhunyt Giorgio Pressburger Giorgio Pressburger (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom