Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-03 / 178. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2017. augusztus 3. KULTÚRA I 7 Elment Ozogány Ernő, a csallóközi polihisztor 3 Ozogány Ernő (1951-2017) (Képarchívum) Asomorjai Bibliothsca Hungariea igazgatója, Vógh László mondta róla: Ozogány Ernő a Csallóköz „utolsó polihisztora". Valóban, sok igazság van abban a megállapításban. Sok igazság van a megállapításban, hiszen ha számba vesszük, hogy Ozogány Ernő mi mindennel foglalkozott az elmúlt évtizedekben, meg főleg azt, hogy milyen témákról írt cikkeket, könyveket és miről faggatták már szinte napi rendszerességgel a Pátria Rádióban egy-egy évforduló kapcsán, akkor csak a felsorolás meghaladná ennek a nekrológnak a terjedelmét. Gyakran kerestük egymást telefonon, és ilyenkor mindig azzal fejezte be, hogy jó lenne már egyszer egy pohár finom bor mellett nagyot beszélgetni, mert az élet véges, és ki tudja, mit hoz a holnap. Több mint 45 éve ismertük egymást, sőt elmondhatom, hogy közeli barátok voltunk, amelyet a közös Prága-élmény alapozott meg, majd a tudományok iránti rajongásunk és mindenekelőtt a közösen írt tudománytörténeti könyveink mélyítettek el. Bár Budapesten született, Ozogány Ernő Tejfalut tartotta mindig is valódi pátriájának. Itt járt az általános iskola alsó tagozatára, majd innen indult reggelente a somoijai magyar iskola felső tagozatára és gimnáziumba is, és ide tért haza minden alkalommal, amikor csehországi tanulmányait végezte. A fizikával és a magyar irodalommal is a gimnáziumban került szoros kapcsolatba, és kévésén múlott, hogy nem az irodalom és a társadalomtudományok területén folytatta az egyetemi stúdiumokat. A prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karára került, ahol a hang- és a képtechnika lett a szűkebb szakterülete. Mint örökmozgó ember a prágai Ady Endre Diákkör munkájába is aktívan bekapcsolódott, az irodalmi színpad egyik oszlopos tagjaként gyakran szerepelt a magyar egyetemisták havi összejövetelein, de a prágai diákok Homokóra című irodalmi lapjában is publikálgatott, és ezek az írások lettek az első irodalmi szárnypróbálgatásai. Akkoriban és még később is elbeszéléseket is írt, majd az 1970-es évek végétől elsősorban a tudományos ismeretteljesztés vált a kedvenc időtöltésévé. A Hétben, a Vasárnapi Új Szóban, a Tábortűzben jelentek meg cikkei. Már 1990 előtt szívesen kiadott volna könyveket is, de erre csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség. Az általa kiadott kötetek száma megközelíti a húszat. Az első könyvek társszerzőkkel - dr. Kiss László orvostörténésszel és e sorok írójával közösen - láttak napvilágot, témájuk a magyar tudomány- és technikatörténet jeleseinek felvonultatása volt, afféle portrék formájában. A legteljesebb változata ennek a közös vállalkozásnak a 2001-ben megjelent Gondolatokból épült katedrális című, közel 630 oldalas munka, amelybe Ozogány Ernő elsősorban a magyar feltalálókról, fizikusokról út. Fontos tette volt annak a cikksorozatnak a megszervezése is, amely a Vasárnap hasábjain látott napvilágot az ezredforduló táján A mi XX. századunk címmel. Ebből egy szemre való könyv is született ugyanezzel a címmel, öt szerző közreműködésével. A könyv a huszadik század legfontosabb szellemi és művészeti áramlatait, műszaki és tudományos eredményeit, történelmi eseményeit vonultatta fel. Ozogány Ernő könyvet írt a rádiózás és a televíziózás múltjáról és kulisszatitkairól is (Pandóra szelencéje), de a magyar fizikusoknak az atomkutatásban betöltött szerepéről is értekezett - elsősorban a tanulóifjúságot megcélozva (Magyar atomocs- ka). Mindeközben Tejfalumúltja sem hagyta közömbösen: könyvet út a helyi futballcsapat történetéről, valamint napvilágot látott a falu múltját összefoglaló terjedelmes monográfiája is. A messze földön ismert tej falusi dőrejárásról - Gyökeres György fényképeire építve - szintén egy szép könyvet jelentetett meg. A 2000-es évek elején Vojtek Katalinnal közösen könyvet adott ki Magyar nagyasszonyok címmel. Ennek bővített kiadásában a tudományok, a gyógyítás és a szellemi élet más területein jeleskedő magyar nők mellett azokról a szentéletű és szentté avatott hölgyekről is írt, akik közül jó néhányuknak valós vagy elképzelt arcmása Tej falu templomként használt imaházának ablakain is megcsodálható. És ha már a nők előtt így lerótta a tiszteletét, szinte természetes, hogy a férfiakról sem feledkezhetett meg, és megírta A nemzet virágai ikerdarabját - a Jó mulatság, férfi munkát (két kötetben). 2013-ban a korábbi szerzőhármas egy új könyvet is kiadott Zsinórpadlás címmel. Ozogány Ernő nagy szerelméről, Prágáról, pontosabban annak magyar vonatkozásairól is út egy teijedelmes munkát, ennek azonban csak az első része jelent meg. Az utóbbi években Ozogány Ernő elsősorban a Pátria Rádió műsoraiban volt hallható. Gyakran kérdezték egy- egy évforduló kapcsán tudósokról, mérnökökről, feltalálókról, de film- történetről is, hiszen foglalkozott a filmművészet jeles magyar képviselőivel (rendezőkkel, színészekkel, operatőrökkel stb.), és a Prágai Tükör hasábjain is többnyúe róluk cikkezett. Gyakori előadója volt a Pozsonyi Casmónak is. Szívesen beszélt a legkülönfélébb témákról, főleg egykor élt húes pozsonyiakról. A Lajtától keletre címmel könyvet is kiadott, amelyben a pozsonyi szellemi élettel és jeles pozsonyiakkal foglalkozott. Az utóbbi években a legtöbb időt tejfalui kertjében töltötte, miközben újabb cikkek és könyvek tervei foglalkoztatták. Mint egyszer megjegyezte nekem, ez a környezet a leg- ösztönzőbb múzsája. Sajnos a tervek most már örökre megvalósulatlanok maradnak. Drága barátunk, nyugodj békében. Lacza Tihamér PENGE Alászállás Európa mólyóre A szélesebb népszerűségre gyerekkönyveivel (Gyerekrablás a Palánk utcában, Galambnagymama, Petepite) és filmforgatókönyveivel (Sose halunk meg, Csocsó, avagy éljen AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA május elseje!) szert tett Nógrádi Gábor legfrissebb, Seneca Erkölcsi levelek című kötetére emlékeztető, az esszé és az intelligens aggodalom még műfajt nem talált formája között egyensúlyozó könyvével sokak ellenszenvét kivívja majd. Legfőképp azok számíthatnak erre a nem várt érzelemváltozásra magukban, akik a gondolkodást rossz szemmel nézők élvonalának elkötelezett hívei kívánnak lenni. Nógrádi több év alatt összeálló jegyzeteiben érdekes és az idegeket nem kímélő utazást kínál: a kételkedéstől indulunk, hogy végül ugyanoda, a kételkedéshez érkezzünk meg. A köztes idő kaland, a gondolkodás és a rákérdezés, a rögeszmévé képződött, mániákus figyelem kalandja. A könyv különböző, sokakat érintő tematikák szerint került felosztásra. Irodalom, nevelés, vallás, terrorizmus, hogy csak néhányat említsünk. Érdekesség, annak idején Nógrádi Gábor az elsők között ismerte fel Kertész Imre Sorstalanság című könyvének jelentőségét, dacára annak, hogy a regényt az irodalmi élet nemigen vette tudomásul. A szerző reflexiói - komoly erény! - fenntartják a tévedés jogát a véleményszabadság és az övétől eltérő gondolkodás jegyében. Feljegyzések fiaimnak, olvassuk az alcímben, és a szövegek megszólítottjai gyakran tényleg a szerző gyerekei, konkrétan a felvetéseikre érkezett válaszai, jóformán mindenkihez intézett nyílt levelek. A pontos, egyedi észrevételek mellett meg kell említeni a helyenként váratlanul felbukkanó, lapos, a google használatát és az innen- onnan összeolvasott hírekből levont következtetéseket sejtető megjegyzéseket is, ezek, mivel nem az újszerűség, hanem inkább az unalomig tartó ismétlés hatását fejtik ki, feleslegesen szerepelnek a kötetben. Egy hetvenéves úó személyes, pedagógiai szándékkal megírt könyve a Megelőzni a jövőt. Világfigyelem. Nógrádi Gábor: Megelőzni a jövőt-Feljegyzések fiaimnak, Kossuth Kiadó, 2017. Értékelés: 8/10 Megelőzni a jövőt Reneszánsz és Barokk Hét Győr. Régizenei találkozót tartanak Győrben a Reneszánsz és Barokk Hét alkalmából augusztus 6. és 12. között. A rendezvényhez szorosan kapcsolódik a barokk esküvő augusztus 12-én a Dunakapu téren. A kilencedik régizenei találkozót augusztus 6-án a Savaria Barokk Zenekar koncertje nyitja a győr-kisbácsai Nagyboldogasszony templomban. A zenekar 17—18. századi zenei ritkaságokat mutat be korhű hangszereken. Augusztus 12-én barokk játszótér, ingyenes városnéző séta, toronyzene és vásári mulatság várja egyebek mellett a látogatókat. Az esti hagyományos barokk felvonuláson mintegy kétszáz barokk kori jelmezes kíséri barokk esküvőn a menyasszonyt a Városház térről a Dunakapu térig. Az esküvő után a Széchenyi téren Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes és Andrejszki Judit magyar régizenei előadó közösen lép fel. Másnap a barokk játszótér, a toronyzene, különböző flashmobok és a városnéző séta mellett barokk táncokat, marionett mesejátékot és meseoperát is láthat a közönség. Lesz barokk ügyességi torna, a programot pedig este hét órakor a Széchenyi téren Vásáry André koncertje zárja. Lesz kézműves vásár, omnibuszos utazás, barokk ámyjáték a bencés rendház falán. Az Apátúr-házban porcelánbaba- , az Ipartestület Arany János utcai épületében pedig csipkeverőkiállítás tekinthető meg. (MTI) Kórházba került Franco Zeffirelli Róma/Firenze. Tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállították kedd este Franco Zeffirelli világhírű olasz színházi, opera- és filmrendezőt. A 94 éves mester már a neki szentelt firenzei kulturális központ hétfő esti felavatásán sem tudott részt venni gyengélkedése miatt, nem tudott lakóhelyéről, Rómából a tosz- kánai városba utazni. A gálán Andrea Bocelli sztártenor és egy haiti gyermekkórus avatta fel a Franco Zeffirelli Nemzetközi Előadóművészeti Központot, ahol a rendező 70 év alatt összegyűlt archívumát, benne a 10 ezer darabos könyvtárát helyezték el. A Palazzo Vecchiótól nem messze fekvő San Fúenze komplexumban kialakított, a nyilvánosság számára szeptemberben megnyíló központ részben Zeffirelli- múzeumként, részben kulturális központként - konferenciák, filmbemutatók, színművészeti, rendezői és díszlettervezői kurzusok helyszíneként - működik. A 3700 négyzetméter össz- alapterületű központban kialakítottak egy Zeffirelli munkásságát, benne több száz saját díszlettervét, híres operák díszleteit, bő egytucatnyi színpadi jelmezét bemutató állandó kiállítást, de lesznek időszaki tárlatok is. Dario Franceschini kulturális miniszter az „olasz művészet és szépség nagykövetének” nevezte Zeffirellit. A miniszter szerint az, hogy Zeffirelli Firenze városának adományozta értékes archívumát, azt jelzi, milyen fontosak a fiatal generációk a tosz- kán rendező számára. (MTI)
