Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-20 / 141. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. június 20. KOZELET I 3 Lunter felzárkózott Kotlebához Kotlebát legyőzhetné egy közös jelölt (TASR-felvétei) FINTA MÁRK Egy újabb felmérés szerint is megvédené besztercebányai megyefőnöki székét a szélsőséges ĽSNS elnöke, Marian Kotlába. A Focus ügynökség közvélemény- kutatása szerint ugyanakkor kihívói a nyakában lihegnek. A felmérést Ján Lunter, Kotleba egyik kihívója rendelte, és 1003 válaszadó megkérdezésével végezte azt a Focus ügynökség júniusban. Kotleba 25,9 százalékot szerzett, ami magasabb eredmény, mint amit az AKO ügynökség mért neki nemrégiben. Ellenfelei azonban most jobban teljesítettek: a felmérést megrendelő, független Ján Luntemek kereken 20 százalékot mért a Focus, Martin Klus, az SaS jelöltje pedig 16,6 százalékon áll. Stanislav Mičev az AKO felméréséhez képest 1,1 százalékot rontott, 12,9 százaléknyi válaszadó támogatja. Martin Juhaniakot, a breznóbá- nyai városi hivatal eddig kevéssé ismert elöljáróját meglepő módon 10,4 százalék választaná. Ivan Saktor korábbi besztercebányai polgármester 6,6 százalékkal debütált, Milan Ur- báni, a HZDS expolitikusa, és Igor Kašper besztercebányai városi képviselő pedig leszakadni látszik: előbbit, 4,8, utóbbit csak 2,8%-nyian választanák. Lunter - akiről a sajtó többször írta már, hogy rajta keresztül feltehetően a Progresszív Szlovákia mozgalom szeremé magát építeni -, hétfői sajtótájékoztatóján sikernek nevezte a felmérést, és azt mondta, folytami fogja a megyejárást, hogy további támogatókat szerezzen. Az azonban, hogy ő lehet-e Kotleba kihívója, még nem világos, Martin Klus és Stanislav Mičev is kampányolni fog ugyanis a nyár folyamán. Korábban úgy nyilatkoztak, az ősz elején nem fog gondot okozni nekik, hogy visszalépjenek annak javára, aki a legerősebbnek bizonyul közülük. Azzal, ki mögé állnak be, egyelőre a Híd és az MKP is kivár. Nagy László, a Híd besztercebányai kerületi elnöke lapunknak azt mondta, nem lepte meg, hogy Kotleba vezet a felmérésen. Leszögezte azonban: nemcsak a szélsőséges megyefőnök politikai nézeteivel van baj, hanem azzal is, hogy a megye déli, legszegényebb járásaiban sem bizonyított fejlesztésekkel. Nagy nem árulta el, kivel tárgyaltak már Kotleba kihívói közül, annyit mondott csupán, figyelik az egyes jelölteket, elsősorban a régiófejlesztési programjukat. Reméli, hogy végül születik majd megegyezés, és egy közös jelölt indul majd a ĽSNS vezetője ellen. A Híd és az MKP kerületi szervezetei kapcsolatban vannak, egyeztetnek a megyei választásokról - ezt Nagy László és Csúsz Péter, az MKP kerületi elnöke is megerősítette lapunknak. Csúsz Péter szerint az MKP kerületi tanácsa a múlt héten ülésezett, és abban egyeztek meg, hogy a nyár vége előtt nem döntenek arról, kit támogatnak. A jelöltek támogatottsága ugyanis folyamatosan változik, csak Kotleba eredménye ugyanaz. Csúsz lapunknak elmondta, az MKP-t eddig Martin Klus és Kašper szólította meg, Mičev és Lunter azonban még nem. Mičev eredményéről úgy gondolja, számára a 12-14 százalék a plafon, Lunter 20 százaléka azonban meglepte - úgy gondolja, egy független felmérés pontosabb eredményt adna. Egyetértenek a Híddal abban, hogy meg kell várni a nyár végét a döntéssel. „Ha a kormánypártok nem sietnek, az MKP-nak sincs erre oka” - mondta Csúsz. Hozzátette: örülne, ha „egyfelé húznának“ a Híddal ajelölt kérdésében, az ugyanis jó jelzés lenne azon magyar választók felé is, akikjelenleg Kotlebát támogatják. Megyeelnökjelöltek támogatottsága Besztercebánya megyében Marian Kotleba 25,9% Ján Lunter 20,0% Martin Klus 16,6% Stanislav Mičev 12,9% ;| Martin Juhaniak 10,4% Ivan Saktor 6,6% Milan Urbáni 4,8% Igor Kašper 2,8% » Forrás: Focus Macron „amatőrjei” váltják az elitet FINTA MÁRK Totális megújuláson ment át a francia politika: Emmanuel Macron új francia államfő mögött egy olyan parlamenti többség áll majd, amelynek 75 százalékát olyan képviselők alkotják, akik először szereztek mandátumot. Ez pedig az elemző szerint nagy kockázat. Macron pártja, a centrista A Köztársaság Lendületben (La Républi- que En Marche - LREM) és szövetségese, a MoDem nagyon biztosan nyert a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. A kétharmadosnál nagyobb többség ugyan nem lett meg, de az új francia elnök beteljesítette célját, és alapjaiban változtatta meg a francia politikai térképet - ez pedig óriási eredmény annak fényében, hogy mozgalma alig egy éve alakult meg. Az elitváltáshoz kellett a szerencse is, Francios Fiiion csúnya korrupciós ügye nélkül valószínűleg nem beszélnénk ekkora elitmegújulásról - vélekedik Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A demokrácia és az elit megújíthatósága szempontjából Macronék előretörése és eredményei pozitív üzenetként értékelhetők, ám szerinte azt is látni kell, hogy ez nagy kockázatot is rejt magában. Kockázatos amatőrök A nemzetgyűlésbe ugyanis „amatőrök” ülnek, egyetlen olyan sincs köztük, aki már legalább három parlamenti ciklusban volt képviselő. A jelöltek döntő többsége teljesen a politikán kívülről érkezett, van köztük Emmanuel Macron fenekestül felforgatta a francia politikát nővér, tűzoltó, de még matador is. „Ők munka közben tanulják meg, mit is jelent profi politikusnak lenni” - magyarázta az elemző. Soós Eszter Petronella szerint a legnagyobb kérdés - és az elnök számára a legnagyobb kockázat - az lesz, hogyan fog működni a rendszer úgy, hogy nem profi politikusok, hanem olyan amatőrök ülnek a nemzetgyűlésben, akiknél fennáll a lehetősége, hogy érzelmileg reagálnak az egyes dolgokra. Macronéknak ugyan kényelmes abszolút többsége van, de a kockázat kicsit nagyobb, mint ha az eredetileg jósolt 400 fölötti mandátumszámmal bírnának. Úgy nagyobb lett volna a mozgástér - így most kevesebb képviselő .morzsolódhat le”, de a rendszer még mindig elbúj a 50-60 képviselő kiesését is. „Azt is látni kell, hogy a francia alkotmányt arra találták ki, hogy az elnök „fogni” tudja a parlamentet, végső esetben tehát az államfő »erőszakot« tehet a törvényhozáson, és kényszerítheti bizonyos kulcsdöntések meghozatalára” - magyarázta az elemző. A teljes képhez emellett hozzátartozik, hogy Macronék jelöltjei teljes mértékben elfogadták az elnöki programot. „A képviselők nem saját szobrukat építgetik. A francia rendszer arról szól, hogy mindenki az elnök szobrát építgeti” - mondta Soós Eszter Petronella. Úgy véli, Macron programjának végrehajtása nem fog problémákba ütközni. Az új elnök számára az is kihívást jelent, hogy ez az új elit meg tudja-e verni a lábát, képes lesz-e arra, hogy „beegye” magát a politikai rendszerbe és a pártrendszerbe. (TASR-FOTÔ) Kis nyugalom Le Pennek Az új elit képviselője - igaz, ellenkező előjellel - Marine Le Pen is, akinek mozgalma, a Nemzeti Front csupán 8 képviselőt tudott bejuttatni a nemzetgyűlésbe. Az anti- globalista-populista párt eredménye kétféleképpen értelmezhető: ha úgy tekintünk rá, hogy Marine Le Pen 33 százalékot szerzett az elnökválasztáson, akkor nagy vereség a 8 képviselő. De ha annak a szempontjából nézzük, hogy 2012-ben a Nemzeti Front két képviselőt tudott a nemzetgyűlésbe ültetni, megnégyszerezték képviselőik számát. AzNF tehát - ha szigorúan technikai szempontból vizsgáljuk - előrelépett, s bár ez nem jelenti azt, hogy a párton belül nincs válság, az eredmény lélegzetvételnyi nyugalmat enged Le Pennek. Tomanová gyenge éve Pozsony. Parázs hangulat alakult ki a plénumban Viera Tomanová (Smer-jelölt) gyer- mekombudsman jelentését követően, melyben hivatala működésének első évéről referált a képviselőknek. Tomanová szerint a bíróságok jobbára nem hallgatják meg a gyerekeket, mielőtt döntenek róluk, ha mégis, véleményüket nem veszik figyelembe. Leggyakrabban a felnőttek, illetve a saját szüleik sértik meg a jogaikat. A múlt évben a gyerekjogi biztos hivatala az intézeti nevelésével, a gyermekek zaklatásával és a szociális juttatásokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozott a leggyakrabban. Az ellenzék szerint a gyermekjogi biztos inkompetens, nem védi a gyermekek jogait, és távoznia kellene posztjáról. „Tomanová nem vette észre, mennyire elhúzódnak a bírósági perek, hogy hiányoznak a közvetítők, hogy milyen nehezen lehet behajtani a tartásdíjat, és hogy mennyire szakszerűtlenül vizsgálják ki a gyermekek szexuális zaklatásának gyanúját” - vetette Tomanová szemére Natália Blahová (SaS), aki szerint a gyermekombudsman nem fogta fel hivatala működésének alapelvét. Szerinte Tomanová a jelentésében felületesen foglalkozik a gyermekeken elkövetett erőszakkal, a roma és az egészségkárosult gyerekekkel, illetve oktatásukkal. Felrótta azt is, hogy a jelentés pusztán vázolja a jelenlegi helyzetet, de egyetlen javaslatot sem tesz a problémák orvoslására. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ egy 2016-os felmérésében nyugtalanítónak találta az ombudsman politikai múltját, javasolta Tomanová lánya által működtetett gyermekotthon körüli helyzet kivizsgálását és azt, hogy a jövőben független jelölt kerüljön erre a posztra. Blahová álláspontjával számos ellenzéki képviselő azonosult. „Az intézmények és a törvények védelme a gyermekek jogaival szemben - röviden így lehetne jellemezni az ön tevékenységét” - reagált a jelentésre Erika Ju- rinová (OEaNO), aki azt javasolta, hogy a biztos dolgozza át a jelentést, mert egyebek mellett szakszerűtlen felmérést készített a reszocializációs központokban. Viera Tomanová, aki elégedett saját munkájával, női fecsegésnek, kitalációnak, fabulációnak, tudatlanságnak minősítette az ellenzéki képviselők kritikáját. Szerinte az őt bírálóknak nincs helyük a törvényhozásban. Lánya gyermekotthonával kapcsolatban annyit közölt, mivel egyetlen panaszt sem kapott a Pető gyermekotthonnal kapcsolatban, nem vizsgálódott az intézményben. Jana Dubovcová volt ombudsman viszont igen, s jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy aránytalanul sok hat év alatti gyermeket gondoznak a gyermekotthonbn, holott a törvény szerint ezeket a kicsiket nevelőszülők gondjaira kell bízni. Tomanovát egyébként egyetlen koalíciós képviselő sem vette védelmébe. A parlament ma szavaz a jelentésről. (SITAJASR, ie)
