Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám, csütörtök

www.ujszo.com UTAZAS 2017. ÁPRILIS 20. Ili Lisszabon és a lélegzetelállító partvidéke Lisszabon Európa egyik legfelhőtlenebb és egyben legnyuga­tibb fővárosa. A na­pos óráinak száma meghaladja az évi 3300-at, így kellemes éghajlata miatt min­den évszakban kitűnő úti célként szolgál. LA fW ötszázezer la- / % t kosú portugál-Á. m. M J főváros köny- nyen bejárható és megnézhető, viszont ha már ott vagyunk, amit semmiképp ne hagyjunk ki, az a környéke, a partvidéke. A Lisz- szabontól karnyújtásnyira elterülő óceánpart hiheteden látnivalókat tartogat, nem utolsó sorban Euró­pa legnyugatibb pontját, a Cabo de Rocát is. Tudnivalók a portugál fővárosról Lisszabon aTejo folyó tölcsértorko­latánál, valamint az Adanti-óceán nyugati partvidékén helyezkedik el. A főváros történelmi városne­gyedei csakúgy, mint Rómában, 7 dombra épültek. A domboknak köszönhetően számos ponton az egész várost megcsodálhatjuk, ne szalasszuk el ezt a látványt. De még mielőtt a panoráma magá­val ragad minket, jöjjön pár tudni­való a portugál fővárosról. A főváros egyben Portugália legna­gyobb városa is. Félmillióan lakják, viszont vonzáskörzetében már közel hárommillióan élnek. Lisszabon közlekedését a történel­mi negyedek szűk és macskaköves utcácskái nagyban meghatározzák. Vannak olyan sikátorok, ahová a járművek egyáltalán nem tudnak behajtani, így a tömegközlekedést siklóvasút és felvonó is segíti. A város klímája mediterrán, Euró­pa egyik legmelegebb fővárosa. Mi­vel megközelítőleg 100 esős napot tartanak itt számon évente, nem kell attól tartanunk, hogy odauta­zásunkkor rossz idő fogad majd minket. Lisszabon kedvező fekvésének, kikö­tőjének köszönhetően már időszá­mításunk előtt komoly kereskedel­mi központnak számított. Neve is ebből származik, hiszen biztonságos, barátságos kikötőt jelent. A várost sokféle hatás érte az elmúlt évtizedek során, ahogy a föníciaiak, a kelták, a rómaiak, a vizigótok vagy a mórok egyaránt rajta hagyták kézjegyüket a mai portugál fővároson, mígnem az a 12. században portugál fennható­ság alá került. Történelmét tekintve fontos szempont, hogy a nagy felfe­dezések korában a városból indultak el az első felfedezőhajók az útjaikra, és tették a világ egyik leggazdagabb városává akkoriban. A virágzásnak a 18. századi földrengés és cunami vetett véget, amikor is a város 85%-a elpusztult. A várost telje­sen újjáépítették. Lisszabon még egy jelentős eseménnyel tűnt ki: az 1998-ban megrendezett világkiál­lítással, amelyet minden idők leg­jobb expójaként tartanak számon. A kis történelmi kitérő azért volt fontos, hogy megértsük a város különleges hangulatát, hiszen egy­szerre tűnik hanyadónak és pom­pázatosnak, réginek és újnak vagy szegénynek és gazdagnak. A külön­leges hangulathoz még a melanko­likus zenei műfaj, a fado is hozzá­járul, és gondoskodik arról, hogy semmit ne siessünk el, ha már ott járunk. Lisszaboni látnivalók A városnézést a város legrégebbi és talán legjellemzőbb negyedében, az Alfamában kezdjük. Ez az a vá­rosnegyed, ami szinte sértedenül élte túl a nagy földrengést, aminek köszönhetően ma is élvezhetjük a középkori kis tereket, szűk macs­kaköves utcákat, sikátorok háló­zatát. A szűk utcák házain pedig egyedi mintákat, festményeket is megcsodálhatunk. A 28-as vil­lamos számát jól jegyezzük meg, mert ez az egyterű öreg villamos, ami útvonala miatt nagyon nép­szerű a turisták körében, nem vé­letlenül. A 28-as útvonalán a he­lyiek életébe is beleshetünk, és ezt szó szerint kell értenünk, hiszen olyan szűk utcákon visz végig, hogyha kinyújtjuk a kezünket az ablakán, megérinthetjük a házak, épületek falát vagy ablakát. A városnegyed legmagasabb pont­ján emelkedik a Szent György vár (Castelo de Sáo Jorge) és itt talál­ható a lisszaboni katedrális (Sé de Lisboa) is. A városközpontban a város egyik legszebb teréről, a Praca do Com- mercioról pedig megcsodálhatjuk a Tejo folyót. Az Alfamát elhagyva a Baixa ne­gyedbe jutunk. A városrész párhu­zamos és egymásra merőleges ut­cái, tágas, egymásba torkolló terei, és divatos boltjai, kávézói mellett elhaladva érünk el Lisszabon híres, több száz bárnak otthont adó szó­rakozó negyedét, a Bairro Altot. Ha kissé elfáradtunk a nézelődés­ben, akkor villamosra pattanha­tunk, ami egészen elvisz Belemig, közvedenül a Tejo folyó partján fekvő negyedig, hogy megnézzük a 16. századból származó Belém-tor- nyot, ami Lisszabon ünnepélyes ka­pujaként évszázadok óta őrzi annak a kikötőnek a bejáratát, ahonnan a felfedezők úrnak indultak. A to­rony jelenleg látogatóközpontként működik. A toronytól nem messze található a mánuel stílus műremeke, a Szent Jeromos kolostor (Mosteiro dós Jerónimos). A kolostor rendkívül gazdagon díszített, elsősorban a fel­fedezések korát idézi meg, így szo­borcsoportok, a tenger és a hajók által ihletett dekorációk, a távoli utakról hazahozott egzotikus tár­gyak faragásai is megtalálhatók itt. A kolostor közelében van a Paste de Belém cukrászda, ahol az 1800-as évek óta készítik a hely specialitá­sát a híres pastel dél natát, ami nem más, mint cukrozott tojáskrémmel töltött leveles kosárka. A lélegzetelállító partvidék Bátran mozduljunk ki Lisszabon­ból, és autót bérelve járjuk be a következő helyeket: kezdve a fővárostól északra található Sint- rával és Monserrate-tal, majd az óceánparton folytatva Cabo de Roca, Guincho, Cascais és Estoril kövekezik. Kicsit dinamikusabb tempóban egy nap alatt is megte­hetjük ezt a kört, viszont ha még marad időnk, a karnyújtásnyira fekvő Estorilba és Cascaisba érde­mes újra visszatérnünk. Sintra és Monserrate Sintra a portugál királyok nyári pihenőhelyeként szolgált egészen a 19. századig. A dombra épült városka egészen különös világba visz minket: az éghajlata hűvösebb, mint a fővárosé, buja növényzet és különleges, romantikus hangulatú paloták jellemzik. A két jelentős palota, a Palácio Naáonal, a régi királyi palota és a mesepalotaként is emlegetett Palácio da Pena egy­aránt felejtheteden élményt nyújt. A Monserrate-birtok elhanyagol­tan is gyönyörű kertjeit és a mór stílusú palotát még az itt lakó an­golok alakították ki. Cabo da Roca Cabo da Roca sziklaszirt Európa legnyugatibb pontja. A sziklaszirt­ről lélegzetelállító kilátás nyűik az óceánra. Arra viszont ügyeljünk, hogy nagyon erős szél fuj, és sokkal hűvösebb lesz itt, mint az utunk többi állomásán. Guincho Guinchónál még mindig elég szél­futta a tengerpart, viszont a lát­vány, ami elénk tárul szintén pazar. Az erős szél miatt ez a partszakasz különösen a szörfösök körében népszerű, még világbajnokságot is szerveztek itt. Cascais és Estoril, a felkapott üdülőhelyek A tengerpart mentén továbbha­ladva jutunk el a csupán 5 km-re található egykori halászfaluba, Cascaisba. A városka a középosz­tálybeli portugálok és a külföldiek körében egyaránt nagyon nép­szerű. Az utóbbi években olyan rohamosan fejlődött, hogy egyes részei már-már túlzsúfolttá váltak. A kikötő mellett a kis utcák, a helyi éttermek határozzák meg a város kellemes hangulatát. Cascaist és Estorilt közvetlenül a strand felett futó tengerparti sétány köti össze. Sétáljunk ki a sziklás óceánparthoz, és gyönyör­ködjünk a hatalmas hullámokban. EstorŰ elegáns üdülőhely, a koráb­ban uralkodott és bukott királyi, főnemesi családok imádott pihe­nőhelye volt. Itt található Európa legnagyobb kaszinója is. Jó utat és nézelődést! Zászlós Agnes, utazási blogíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom