Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-18 / 65. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2017. március 18. | www.ujszo.com A változás és változtatás lehetőségei A dunacsúni Danubiana Múzeumban május végéig látható válogatás Grüner György magángyűjteményéből A kiállításon a korai avantgárd hagyományokat meghaladó organikus és geometrikus absztrakt művészet, valamint az informel, a konceptuális -konkrét és kinetikus -művészet dominál (Méry Kati felvétele) TALLÓSIBÉLA Pozsony-Dunacsún. A Danu­biana Meulensteen Kortárs Művészeti Múzeumban csütörtökön nyitották meg a Crossing Bordere - a Grüner-gyűjtemény című kiállítást. A tárlat - mely a 20. századi modern és kortárs magyar művészetből mutat be több mint 120 alkotást - május 28-ig tekinthető meg a Danubiana régi épületében. A gyűjtemény létrehozója Grüner György mosonmagyaróvári szár­mazású, Kaliforniában élő szilárd- fizikus, aki a múlt század 90-es éve­itől szisztematikusan gyarapítja gyűjteményét. A rendszerváltás után több olyan új magyar magángyűjte­mény is létrejött, amely a kortárs művészetre specializálódott. N. Mészáros Júlia művészettörténész, a dunacsúni kiállítás kurátora értéke­lése szerint Grüner Györgyé ki­emelkedik közülük értékeivel és az­zal is, hogy Magyarországtól távol formálódott koherens gyűjtemény- nyé, szigorú és következetes válo­gatási szempontok eredményeként. Mi alapján válogatott Grüner György? A második világháború utáni magyar művészet innovatív értékeire koncentrált mindenekelőtt. Lényeges volt számára, hogy az ere­deti műveket teremtő művészi látás­mód ne pusztán magyar, hanem eu­rópai kötődésű, friss szemléletű és egyetemes érvényű legyen. A kurá­tor szavai szerint ez eleve kizárja a gyűjteményből a hagyományos i Derek Walcott 87 éves volt (Képarchívum) Elhunyt a Nobel- díjas karibi író Saint Lucia. Nyolcvanhét éves korában tegnap elhunyt Derek Walcott, a legidősebbNobel-díjas fró. A karibi térség jeles írója 1930-ban született az Antillák­hoz tartozó szigeten. Egyetemre Jamaicában járt, majd 1953-ban Trinidadra költözött, ahol bekap­csolódott a színházi életbe, egye­bek mellett kritikusként dolgo­zott, majd saját társulatot alapí­tott. Később drámát és irodalmat oktatott különböző egyetemeken. A Nobel-díjat 1992-ben kapta meg; az indoklás szerint költé­szete szerencsésen ötvözte az eu­rópai és a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyítette, és gazdag költői ké­pekkel tarkított ékes angol nyel­ven fogalmazott. Walcott kreol és angol nyelven írta verseit, ezen­kívül számos színdarab, tévéjá­ték és egy musical szerzője volt. Kiemelkedő művei között tartják számon az Omeros című, 64 fe­jezetből álló karibi eposzt. (MTI) összefüggésekben való gondolko­dást, az utánzást, a mintakölcsön­zést, az ismétlődést és a politikai ideológiai tartalmakat. Ilyen gyűjtői szempontok szerint a progresszív magyar művészet szűk területéről válogathatott és váloga­tott Grüner György: gyűjtemé­nyében a korai avantgárd hagyomá­nyokat meghaladó organikus és Idén is lesz mentortábor Pozsony. Idén nyáron is meg­rendezi tehetséges középiskolás fiataloknak szóló mentortáborát a Minorma Polgári Társulás. A szervezők azt ígérik, a Minorma 2017-ben több szlovákiai magyar iskolával fog aktívan együtt­működni annak érdekében, hogy motiválja a kisebbségi fiatalokat, felkeltse a saját kultúrájuk iránti érdeklődésüket. „Érdemes kö­vetni a szervezet tevékenységét és sokasodó programjait a megújult Facebook-oldalon, hiszen egyéb hasznos információk mellett a mentorprogram idei felhívása is hamarosan megjelenik” - mond­ta el Varga Bianka, a Minorma munkatársa. A Minorma Polgári Társulás 2012 őszén jött létre. A Szlovákia területén élő etnikai és nemzeti kisebbségek kulturális, gazdasá­gi, szociális és jogi érdekeinek képviseletét tűzte ki céljául, el­sősorban a magyar kisebbség kultúrájára összpontosit. Az el­múlt években olyan programok és események létrehozásában vett részt, mint a Kútika projekt, amely az elhanyagolt régiókban élőknek szeretne új motivációt teremteni, a Yes, we are open program, mely az Open Society Foundationnel együtt jött létre a tolerancia erősítése érdekében. Az egyik legnépszerűbb kezde­ményezése a mentorprogram, amely 2012 óta fiatal tehetségek gondozását támogatj a. (ú) geometrikus absztrakt művészet, valamint az informel, a konceptuális - konkrét és kinetikus - művészet dominál, de az újszenzibilitás és az interdiszciplináris megközelítésen alapuló új művészeti törekvések is jelen vannak. Azoknak az alkotók­nak a műhelyéből válogat tehát a magángyűjtő, akik nyitottak a világ­ra, az egyetemes művészet aktuális MOZIJEGY A lovak közó csapnak A Kincsem nyilvánvalóan az eddigi legdrágább magyar moziként vonul be a történelembe: hárommilliárdot ebben az országban még nem köl­töttek filmre. Grandiózus egy vál­lalkozásról van szó, ez már az első jelenetek alapján látszik, az viszont csak később derül ki, hogy a Kin­csem egészen remek mozi, amely­ben a felhúzott díszlet mögé tarta­lom is szorult. A cím ellenére a film nem a híres csodalóról szól, ő csupán melléksze­replő. Blaskovich Ernő történetét nézzük, aki éli a maga hedonista éle­tét, amikor egyszer csak megszerzi a vágtázó csodát, Kincsemet, közben pedig beleszeret az ősi ellenség, Oe- ttingen báró lányába, Kiarába. Nem nehéz kitalálni: igazi romantikus ka­landfilm veszi itt kezdetét, amely bár szép számmal használ kliséket (drá­mai futamok, nagy csörték Klara és Blaskovich között), de ez nem áll rosszul neki. Herendi Gábor rende­zése folyamatosan képes emelni a tétef olyan tempót diktál, amelybe könnyen belefér egy-egy 19. századi szelfi, néhány modem zene vagy ép­pen pár pucér fenék. Látni, hogy a rendező elég sokszor megnézhette Guy Ritchie Sherlock Holmesát, mi­vel a steampunkos elemekben csak úgy tobzódik a mozi. Utóbbiak kifejezetten a film elő­nyére válnak: a Kincsem minden további nélkül felveszi a versenyt a hollywoodi popcommozikkal, s he­lyenként még túl is szárnyalja azo­kérdéseivel foglalkoznak, és műveik hordozzák a változás-változtatás le­hetőségét. Az ilyen művek iránti fo­kozott gyűjtői érdeklődés teszi a gyűjtést következetessé és a gyűj­teményt koherenssé - mutatott rá N. Mészáros Júlia. Mint minden gyűjtemény, úgy Grüner György magángyűjteménye is tükrözi a gyűjtő személyiségét, kát. Tengernyi ember mozog a vásznon, a jelmezek kellemes lát­ványt nyújtanak, ám nincs sehol túldíszítettség. A sztori meg szépen halad előre, kibontakozik előttünk egy átélhető szerelem, amihez az is kell, hogy a két főszereplőről képe­sek legyünk elhinni - erre a szerepre születtek. Nos, Petrik Andrea egyszerűen remek Klara, kellően flegma, viszont végig kedvelhető. Nagy Ervin kisujjból oldja meg a szerepet, jutalomjáték neki a film, és gondolkodását, érzékenységét, a művészetről és a világról alkotott képét. „Grüner Györgyöt fizikus­ként a legkülönbözőbb fizikai jelen­ségek érdeklik. Egységes fizikai ké­pet sejt mögöttük, és azon fáradozik, hogy tudományos módszerekkel láthatóvá tegye azt. Gyűjtőként és műélvezőként is az érzékivé tisztult művészi gondolat elementáris ereje, a művészek térképzetének és világ­látásának sokfélesége és összetett­sége, valamint a művészet és a tu­domány közötti új szintézisek lehe­tőségei vonzzák” - fogalmazott a kurátor. A kiállításon 23 alkotó mun­kái szerepelnek. A tárlaton látható legkorábbi művek a háború után ki­bontakozó Európai Iskola nevű mű­vészcsoport legelvontabb, absztrakt művészei közé tartozó Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás, Los- sonczy Ibolya és Bálint Endre alko­tásai. A gyűjtemény törzsanyagát az 1950-es évek és az 1970-es évek ele­je között pályájukat kezdő művé­szeknek, az ún. Iparterv-generáció tagjainak a munkái alkotják. Ehhez a csoporthoz tartozik Keserű Ilona, Hetey Katalin, Konok Tamás, Mau­rer Dóra, Gáyor Tibor, Fajó János, Deim Pál, Nádler István, Hencze Ta­más, Bak Imre, Haraszty István, Hopp-Halász Károly, Birkás Ákos, Rákóczy Gizella és Matzon Ákos. A 90-es évek utáni új törekvéseket Wolsky András, Haász Katalin, Bolygó Bálint és Benedek Barna al­kotásai képviselik. A dunacsúni kiállítás Balog Zol­tán, az emberi erőforrások minisz­tere és Marek Maďarič szlovák kul­turális miniszter védnökségével és támogatásával valósult meg. ezt ügyesen ki is használja. A Kin­csem persze nem váltja meg a vilá­got, nem lehet vele Oscarra menni, és talán hamarosan emlékezni sem fogunk rá. De a hétvégi mozizáshoz keresve sem lehetne most jobb fil­met találni. Gera Márton Kincsem. Magyar romantikus kalandfilm, 121 perc, 2017. Ren­dezte: Herendi Gábor. Szereplők: Petrik Andrea, Nagy Ervin, Ko­vács Lehel, Gáspár Tibor. A csodaló csupán mellékszereplő, igazi romantikus kalandfilmet látunk, a fő­szerepben Nagy Ervinnel és Petrik Andreával (Fotó: Forum Hungary)

Next

/
Oldalképek
Tartalom