Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-18 / 242. szám, kedd
[16 SZINFOLK ■ 2016. OKTOBER 18. www.ujszo.com A Csemadok országos fesztiváljai A Csemadok az indulásakor felismerte, hogy a történelmi fejlődés akkori szakaszában a csehszlovákiai magyarság élete, kultúrája folklór nélkül elképzelheteden, s a felvidéki nemzetrész részben a folklórja révén őrizheti meg önazonosságát. Ezt bizonyította azzal is, hogy 1952. május 24-én a Csemadok III. Országos Közgyűlése alkalmából megrendezte az „első” országos méretű népművészeti seregszemlét Pozsonyban az Új Színpadon. Az országos bemutató előtt a Csemadok KB szakemberei Ág Tibor (ének, zene), Takács András (néptánc, szokáshagyományok) csaknem mindegyik felvidéki, akkor működött magyar énekkart, tánc- és folklórcsoportot, népi (cigány) zenekart meglátogatott és a látottak alapján állították össze a legjobb csoportok, szólisták meghívására épülő forgatókönyvet. 1953-ban létrehozta a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttest, a Népes-t. Vezetők voltak: Béres József igazgató, Ág Tibor művészeti vezető és karnagy, Takács András tánckarvezető koreográfus, később csadakozott Hemerka Olga táncpedagógus és koreográfus, Kvocsák József koreográfus, Szíjjártó Jenő művészeti vezető és karnagy. Az együttes 1954. április 25-én Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Színházban tartotta ősbemutatóját, kb 100 fellépést valósított meg, 1955. március 31-én megszüntették 1955 nyarán rendezték meg az első járási Csemadok-napokat, járási dal- és táncünnepélyeket. 1955-ben a Csemadok tánccsoportjai is bekapcsolódtak az I. Országos Spartakiád kulturális részébe. A kerületi bemutatókon még több csoport képviselt bennünket. Prágába, a köztársasági egyhetes ünnepségre is eljutott a Csemadok pozsonypüspöki helyi szervezetének Horváth Rudolf vezette Felsőcsallóközi Népi Együttese. Még Zdenek Nejedli akkori kulturális miniszter is gratulált nekik, elismerését levélben is kifejezte. Az 1954-es népművelési törvény Az 1954-es törvény értelmében tivál lett. Az utolsó 6 évben újból ONF néven Deákin rendezték, Gombaszögön pedig kisebb kihagyásokkal az Országos Kulturális Ünnepélyt rendezik. 1956. december 30-án Losoncon, a Vigadó esztrádterme adott helyet a nagyszabású rendezvénynek, az Csemadok rendezte első Országos Magyar Dal- és Táncünnepélynek. A négy kerület egy-egy önálló blokkban mutatta be versenyműsorát. A központi rendezvény főszervezője Pathó Károly, a Csemadok KB főtitkára, Szabó Rezső, Gyurcsó István és Tóth Dezső volt. Az I. ODT-n 11 tánccsoport, 4 énekkar és 6 folklórcsoport 468 Az I. Országos Dal- és Táncünnepély a Csemadok KB, hasonlóan az ország többi társadalmi szervezetéhez (szakszervezetek, ifjúsági szövetség, nőszövetség, Matica Slovenská, tűzoltó stb.) központi utasításra felszámolta a népművészeti és a népművelési osztályait, mert kiépült az állami népművelési-népművészeti intézethálózat: helyi, járási, kerületi, központi intézetek és intézmények jöttek létre nemzetiségi magyar, ukrán részlegekkel és előadói helyekkel. A Csemadok hét dolgozóját státusszal és fizetéssel együtt a törvény értelmében a kiépítendő központi intézetek rendelkezésére bocsátotta. 1955 őszén a Szlovákiai Népművelési Központban és a Szlovákiai Népművészeti Alkotások Házában 4 magyar dolgozóval megalakult a nemzetiségi részleg. Ezen a részlegen alkalmazták a Népes volt művészeti vezetőit. Később a két intézetet összevonták és lett belőlük a Szlovákiai Népművelési Intézet, nemzetiségi osztállyal. E kulturális és metodikai intézetek, intézmények állami költségvetéssel működtek. Feladatkörükbe tartozott a műkedvelő népművelési és művészeti tevékenység szakmai irányítása: a szakmai és műsor- irodalom biztosítása, a művészeti vezetők képzése, a versenyek és fesztiválok szakmai szervezése, a hagyománykultúra feltárásának és gyűjtésének szervezése, az állami és társadalmi ünnepek/ünnepélyek műsorainak szervezése. A magyar népművelési, illetve a népművészeti mozgalom hatékonyságának fokozására a Csemadok 1960-ban újra létrehozta a népművelési és népművészeti osztályait, melyek főleg a kulturális és népnevelői munka szervezésével foglalkoztak. Ország-világ elé lépünk Ezekre az előzményekre, valamint az 1955-56-ban megrendezett helyi, járási és kerületi folklórfesztiválokra, Csemadok-napokra, aratási ünnepélyekre épült az első országos dal- és táncünnepély. A négy, magyarok által is lakott kerületben: a Pozsonyiban Somorján, a Nymaiban Léván, a Besztercebányaiban Rimaszombatban, a Kassaiban Bodrogszerdahelyen megtartott kerületi vérsenyfesztiválok győzteseit hívták meg 1956. december 30-án Losoncra, az első I. Országos Dal- és Táncünnepélyre (ODT). A rendezvény több mint 50 éves létezése során bejárta Losoncot (1956), Zselízt (1957-1959), Érsekújvárt (1960), Gombaszögöt (1961-), ahol jelenleg is van. 1969-től az ODT kettévált és évente 1992-ig Zselízen rendezték meg az Országos Népművészeti Fesztivált (ONF), 1993-tól Pünkösdi Nép- művészeti Fesztivál néven Martoson rendezték, később vándorfeszszereplője lépett színpadra. A Csemadok pozsonypüspöki, somorjai, negyedi, tardoskeddi, garamszent- györgyi, losonci, fiilekpüspöki, rimaszombati, tornaijai, abaújszinai, bodrogszerdahelyi helyi szervezetének tánccsoportjai. Ezek közül több még ma is létezik, pl a somorjai Csalló, a dunaszerdahe- lyi Csallóközi, a rimaszombati Üj Gömör, a szinai Rozmaring, és az elmúlt ötven évben mindegyikük a táncmozgalom élvonalába tartozott. A műsorok esztrád jellegűek voltak: tánc, ének, zene, itt-ott egy-egy szavalat, szólóének vagy énekkari szám. A gálaműsor az újraéledő magyar nemzetiségi kultúra teljes fényében ragyogott. Méltó helyre került az ODT - hittük 1957-ben a Csemadok megtalálta a II. ODT szabadtéri megrendezésének helyét. Zselíz, az akkor még járási székhely, az Ipoly és a Garant menti községek központja gyönyörű parkjára, az Esterházy-család egykori birtokára esett a választás, ahol már szabadtéri színpad volt. A később Frantz Schubertról elnevezett park területileg kétszerese volt a jelenleginek és pompás állapotban díszelgett a kastély is. A kiválasztott hely ideális volt. A főműsorok részére épített színpad nézőterének a park közepén folyó patak felé lejtő lankást használták fel, a nézőtér hátterét pedig a kastély zárta le. Ez a megoldás egyedi arculatot kölcsönzött a fesztivál helyszínének. A II. ODT-re 1957. augusztus 24-25-én került sor, reklámozására még postai képeslap is készült. Háromszor két és fél órás műsort állítottak össze a rendezők. A szombaton este, vasárnap délelőtt és délután megtartott előadásokat mintegy 14 000 néző tekintette meg. Ekkor kezdődött és napjainkig tart az országos fesztiválhoz, fesztiválokhoz, kulturális ünnepélyekhez kapcsolódó kiállítások és egyéb kísérő rendezvények sora: az ünnepi felvonulás és menettánc bemutató a város szépen feldíszítet főutcáján, (az első években lovas bandérium vezette a felvonulást), a sajtó- és könyvtermékek, a népművészeti tárgyak, a mesterségek árusítással egybekapcsolt bemutatása, a kirakodóvásár, a körhinta, a néprajzi, a festmények és más képzőművészeti alkotások: fényképek, fafaragások kiállítása. Az országos seregszemlét 1957-ben is megelőzték a járási és a kerületi Csemadok-napok, dal- és táncünnepélyek, aratási, illetve békeünnepélyek. A 21 járási és három kerületi szemlén 137 kollektíva: tánccsoport, énekkar, folklórcsoport, színjátszó és esztrádcsoport szerepelt mintegy 45 ezer néző előtt. A járási rendezvények közül kiemelkedően sikeres volt a Rozsnyói járásé, amelyet 215 szereplővel, mintegy 6000 néző előtt Gombaszögön, a cseppkőbarlang megnyitó ünnepségén rendezett a Csemadok rozsnyói járási titkársága. (folytatjuk) Takács András Megalakulása 65. évfordulóját ünnepli a nagyidai Ilosvai Néptáncegyüttes ombaton, október 22-én nagyszabású műsorral Kassán, a Grand Színházban ünnepeli megalakulásának 65. évfordulóját a nagyidai Ilosvai Néptáncegyüttes. A műsorban fellép az ünnepelt együttes mellett az Esszencia zenekar, Pál István Szalonna, a györgyfalvi, búzái, magyarbődi, borzovai és šumiaci hagyományőrzők. Az előadás 18 órakor kezdődik, a műsor után táncházba várják a népzene és a néptánc kedvelőit. Az együttes alapjait a negyvenes évek végén rakták le, de az első hivatalos feljegyzés 1951-ből való. A csoport a színjátszó mozgalomban indult, csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes nemcsak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, hanem teljesítményével folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában is. Az ötvenes években a csoportot Bulyko Gyula irányította, később Bogoly Júlia, Takács Margit és Horváth Ferenc. A kezdeti időkben az együttesben nem végeztek rendszeres munkát. A rendszeresség csak később vált jellemzővé, amikor az együttes irányítását ifj. Snyír Ferenc vette át. Az együttes 1974-ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának népművészeti együtteseink sorában, szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívták Több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti seregszemléken, fesztiválokon is. Számtalanszor járt Magyarországon, de szerepelt Erdélyben és Kárpátalján is. 1980-tól az Ilosvait rendszeresen támogatta a nagyidai állami gazdaság. 1986-ban Demko András mérnök vette át az együttes irányítását. A zenei kíséretet előbb a Csám- borgó, majd a Csurgó zenekar szolgáltatta. Ekkor az együttes koreográfusa Richtarčik Mihály és Furik Rita volt. Később az együttes munkájába Péter Zsolt is bekapcsolódott. Az együttes a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon kétszer első helyezést ért el, 1990-ben elnyerte az aranysávos minősítést, az első díjat és a koreográfiái díjat is. Ugyanabban az évben jelen volt Budapesten a Néptáncantológián. 1991-ben megkapta a Csemadok Kiváló Együttese címet. 1996-ban és 2000-ben a néptáncosok országos bemutató színpadán minősült, 2002-ben és 2004-ben kiválóan minősült. 1999-ben, 2005-ben, 2007-ben és 2011-ben elnyerte a nagykállói fesztivál nívódíját. 2001-ben, 2005-ben pedig a nagykállói fesztivál Martin György NTSZ különdíját, 2005-ben a nagykállói fesztivál Nagykálló város különdíját. 2007-ben elnyerte a Martin György-emlékplakettet a háromszor egymás után (2002, 2004, 2006) elnyert kiválóan minősült együttes címén. 2008-ban a Martin György NTSZ Az év legjobb művészeti vezetői díját Kupec Andrea és Kupec Mihály kapta. 2009-ben az együttes versenyen kívül elnyerte a nagykállói fesztivál A legautentikusabban táncoló együttes díját, (ú) Szerkeszti: Grendel Ágota. Levélcím: Színfolk, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/59 233 442, e-mail: agota.grendel@ujszo.com
