Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-28 / 225. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. szeptember 28. KELET* ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Nemcsak a zenélés köti össze a dzsesszduó tagjait Képzett zenészek, aktív zenepedagógusok, nagy múltú zenészcsalád leszármazottai A Desszert dzsesszduó legutóbb néhány napja, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen lépettfel (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN Az igényes zenét játszó királyhelmeci dzsesszduó két tagját, Oláh Ernőt és Költő Anettét nemcsak az igényes muzsika szeretete köti össze. A zenészek nem csupán a színpadon alkotnak párt, hanem a magánéletben is. Mindketten képzett zene- pedagógusok, és mindketten a Királyhelmeci Művészeti Alapiskolában tanítanak - Ernő gitár-, Anetta pedig zongoratanár. A 2009-ben alakult formációban Anetta énekel, Ernő pedig zongorán kíséri. Közös az is, hogy mindketten az igényes zenét szeretik, mindketten tagjai egy másik együttesnek is, a Back To Musicnak, s talán az sem meglepő, hogy mindketten nagy múltú zenészcsalád leszármazottai. A zenélés terén igazából egyetlen jelentősebb különbség van csak közöttük: míg Ernő korábban több együttesben is zenélt (például a Jazz Sound- ban, mellyel rangos díjakat is nyertek), addig Anetta énekesként először a dzsesszduóval állt közönség elé. Oláh Ernő lapunknak elmondta, hét évvel ezelőtt azért alapították meg a duót, mert szerették volna szélesebb körben is terjeszteni az igényes dzsesszzenét, és a kihívásnak úgy akartak eleget tenni, hogy kommersznek mondható dalokat, filmslágereket és ismert előadók számait dolgozták fel és adták elő. Míg Királyhelmecen a rendszerváltás előtt több szórakozóhelyen is hallgathatott élőzenét a közönség, mára ezek a helyek bezártak, a nagy hírű zenészek pedig - szinte kivétel nélkül - elköltöztek innen, vagy nincsenek már az élők között. A formáció tagjai zártkörű rendezvényeken, kisebb klubokban zenéltek tovább a kisebb számú, ám vájt fülű közönség örömére. Oláh Ernő elmondása szerint a régióban manapság nagyon kevés olyan együttes működik, amely élőzenét játszik, kivételt talán csak a fiatal rockegyüttesek jelentenek, melyek néhány zenésze épp az ő diákjuk volt. Most, sajnos, a kiváló zenészeknek nincs alkalmuk a régióban a tudásukhoz méltó produkciókkal megmutatkozni, s az internet sem megfelelő fórum erre. „Régen, ha valaki mondjuk egy falunapon jól játszott, felfigyelhetett rá a közönség. Az interneten azonban milliós, ha nem milliárdos a nézők és hallgatók száma. Az igaz, hogy egy, a világhálóra feltöltött szám rengeteg emberhez jut el szinte azonnal, de a szerzeménynek hihetetlenül kemény mezőnyben kell helytállnia” - mondta Oláh Ernő. Zenepedagógusként mindketten fontosnak tartják, hogy a diákjaik színvonalas zenével találkozhassanak, otthon is jó zenét, zenészeket hallgatnak. Remélik, ezáltal változhatnak a jelenleg nem túl kedvező folyamatok - zárták a beszélgetést. Legközelebb a simonyi Bárka ökumenikus kórust mutatjuk be. Vadregényes út az égbeszökő sziklák alatt A monda szerint a völgy peremén bukott alá repülő szárnyas lováról Attila fia, Dengezik herceg, akit a fellázadt gótok ül(A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Talán ilyenkor, vénasszonyok nyara idején a legszebb a Gömör-Tornai Karszt és az ország legnagyobb és legismertebb sziklaszurdoka, a Szádelői-völgy. A völgyben csörgedező patak mellett sétálni megnyugtató. A tú- raút mindössze egy óra alatt végigjárható. Egy kis geológia Ez az igen figyelemreméltó természetijelenség tulajdonképpen egy karsztba vájt folyóvölgy, amelyet a középső triász wettersteini mészkövének kioldásával, eróziójával a Blatnica, magyar nevén a Szár-patak alakított ki évmilliók alatt. Olyan elképzelés is van, mely szerint a patak döztek előbb földalatti járatokat, hatalmas barlangrendszert mosott ki, majd ez földrengések miatt beszakadt, s a víz már egy szűk mederben kereste magának az utat tovább a Bódva folyó, a terület vízgyűjtője felé. A Szádelői völgy mintegy négy kilométer hosszú, s vannak olyan részei, ahol alig szélesebb tíz méternél. A völgy fölé emelkedő sziklák kétszázötvenháromszáz méteres magasságig emelkednek. Az eróziós geológiai hatásoknak köszönhetően különleges formák alakultak ki a völgyben, ilyen a 105 méter magas Cukor- süveg-szikla. Csak magában a Szádelői-völgyben mintegy száz barlang található, főleg kisméretűek, inkább üregek, a leghosszabb földalatti képződmény a Titkos barlang, amely bő hatvan méter hosszú és körülbelül nyolc méter mély. Ismert a Királybarlang, amelyben állítólag a Muhi csata után errefelé menekülő IV. Béla király lelt szállásra. A környéken sok helyen előfordul az édesvízi travertín, amely olcsó, jól megmunkálható, de tartós és mutatós építőanyag, a múlt században még szinte mindegyik településen használták építkezésekhez. Maga a Szádelői szurdok 1954-től védett terület, a mintegy 215 hektáros területen kétszázötven védett állatot és hetven védett növényt tartanak nyilván. A terület védettségének viszont hátránya is van az idelátogató szempontjából, a völgyben sétálva már szinte semmit nem látni a fölé magasodó sziklákból a buja növényzettől. Aki viszont veszi a fáradságot, és a keleti vagy a nyugati oldalon lévő sziklaperemekhez vezető turistaösvényekre felkapaszkodik, felejthetetlen látványban lesz része. Nyugat felé a Szoroskő, a Volovec nyúlványai felé, dél felé a Torna völgyére, keleti irányba pedig a Zempléni hegység és Kassa felé, valamint a közeli Torna vára és az Áj falucska melletti kanyonra nyílik gyönyörű kilátás. Mesék, regék, történelem A második országépítőnek nevezett királynak, IV. Bélának Torna megyében igen nagy kultusza van, ami valószínűleg onnan ered, hogy Tomagörgőn egykor királyi szálláshely és vadászkastély állt. A vidék azonban sokkal korábban lakott volt már, az őskor embere számára éppen ez a völgy jelentette a kapcsolatot a Kassai medence és a Rozsnyói medence közt. Ennek védelmét, felügyeletét egy, a völgy pereTájoló A Szádelői völgyet a Rozsnyó és Kassa közti E 571-esfőút- ról Szádudvamoknál lefordulva érhetjük el. Helyben szinte teljes körű turisztikai szolgáltatás található. mén álló bronzkori vár látta el, ennek nyomai ma is jól láthatók a Tornai vár felé vezető turistaút mellett, a keleti peremen. Egykor szekérút, később közút vezetett át a völgyön, viszonylag gyorsan lehetett eljutni Tornáról Barka, majd Rozsnyó felé. A hunokról, vagyis Attila király fiáról is él itt egy monda. Eszerint a völgy peremén bukott alá repülő szárnyas lováról Dengezik herceg, akit a fellázadt gótok üldöztek. Holttestét a fivére, Ellák herceg találta meg, és ide temettette el, ő pedig népével együtt a sziklás hegyek alatt telepedett meg. A patakot az elesett hun herceg emlékére nevezték el Szár-patakjának, a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. Ezt a mondát még Stibrányi Gusztáv jeles geológus, hegymászó, barlangász gyűjtötte fel bizonyos Józsa Sándor szádelői gazdától. Szent Lászlóról is megőrzött az emlékezet mondákat Szádelővel kapcsolatosan. Az igazság az, hogy eddig hun korból származó régészeti lelet sajnos nem került elő ezen a vidéken, de középkori és honfoglalás kori emlékek igen. Torna megye és az ország felfedezésre, megismerésre érdemes vidéke ez, az év minden szakában gyönyörű, de ilyenkor ősszel igazán színpompás.
