Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-10 / 211. szám, szombat

2 I KOZELET 2016. szeptember 10. | www.ujszo.com A felső tagozaton spórolna a tárca (Somogyi Tibor felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Ismét veszélybe kerülhetnek a magyar iskolák. Az oktatási minisztérium azt tervezi, hogy megszünteti az emelt normatív támogatást, melyre jelenleg azok az isko­lák jogosultak, ahova keve­sebb mint 250 diák jár. A magyar iskolák támogatása még nyitott. Viszonylag átfogó gazdasági elemzést készített a regionális isko­lahálózat működéséről a Pénzpoli­tikai Intézet (IFP) és az Oktatáspo­litikai Intézet (IVP). A dokumentum a 2002-2014-ös időszakot elemzi, melyből egyebek mellett kiderül, hogy országszerte mintegy 400 olyan iskola működik, ahová 50-nél kevesebb diák jár, s melyek a szom­szédos iskolától kevesebb, mint 5 km-es távolságra helyezkednek el. Országszerte több mint 500 kisisko­la működik, ami az iskolahálózat egynegyedét teszik ki. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált idő­szakban mintegy 225 ezerrel csök­kent a diákok száma, viszont a je­lenségre gyakorlatilag nem, vagy csak elenyésző mértékben reagált az iskolahálózat. Az IFP és az IVP javaslatokat tesz a regionális iskolahálózat racionali­zációjára. A számok alapján, ha be­zárnák azokat az iskolákat, ahová 50- nél kevesebb diák jár, akkor 10 mil­lió eurós megtakarítást érnének el. Ha az állam térítené a diákok úti­költségét, akkor 13,4 millió eurót, ha pedig bevezetnék az iskolabuszokat, akkor 12 millió eurót spórolna az ál­lam. Az 1-4 marad A szakemberek élesen bírálják az alsó tagozatos iskolák racionalizá­cióját, nehezen elképzelhető, hogy széles körben támogatnák a 6 éves gyermekek utaztatását. Peter Újabb átszervezésre számíthatnak Plavéan (SNS-jelölt) oktatási mi­niszter leszögezte, a tárca elsődle­ges szándéka, hogy megőrizze az alsó tagozatos iskolákat. Számukra olyan finanszírozási modellt dol­goznának ki, mely lehetővé tenné, hogy anyagi nehézségek nélkül működjenek. Jóval szigorúbbak lesznek viszont a felső tagozatos is­kolákkal, racionalizációjuk - a ta­nulmány alapján - 14,3 millió eurós megtakarítást jelentene, az iskola­buszok bevezetése pedig 12 milliót. A hatályos jogszabályok értelmé­ben azok az iskolák kapnak emelt normatív támogatást, ahol a diákok létszáma nem éri el a 250 főt. Ez a fajta kompenzáció 61 millióba kerül az államnak. „Fontolgatjuk, hogy megszüntetjük az emelt normatívát azon felső tagozatos iskolák részé­re, ahol a diákok létszáma nem éri el a 250-et. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az intézkedések fájdal­masak lesznek, a javaslat végső megfogalmazása előtt egyeztetni fogunk a szakmai szervezetekkel” - mondta Peter Plavéan oktatási mi­niszter, aki szerint a tárgyalások szeptember második felében elkez­dődhetnek. Jelenleg csak a fenntartó dönthet egy-egy iskola megszünte­téséről. „A tárca mindössze olyan körülményeket alakíthat ki, mely elősegíti a kevésbé életképes isko­lák bezárását. Úgy véljük, a na­gyobb iskolák színvonalasabb ok­tatást tudnak nyújtani, mint a kiseb­bek” — magyarázta az intézkedés el­vét Peter Mederly, a miniszter ta­nácsadója. Ugyanakkor elismerte, hogy az optimalizáció jóval bonyo­lultabb kérdés, és olyan koncepció kidolgozására törekednek, mellyel az érintettek is azonosulni tudnak. Magyar iskolák Ez az intézkedés legnagyobb mértékben a nemzetiségi, elsősor­ban a magyar tanítási nyelvű isko­lákat sújtaná, hiszen a 250 fő fölötti diáklétszámot kevés lépi át. Prékop Mária (Híd) az oktatási minisztéri­um kisebbségi osztályának vezető­je szerint még nincs végleges dön­tés ebben a kérdésben. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar is­kolák érintettek a kérdésben. Foly­nak a tárgyalások. Számos kritika érte a 250 fős határt. Többféle kom­bináció és azok variánsai kerültek szóba, ahogyan a fejpénz és az osz­tály alapú finanszírozás is felme­rült. Pontos számításokat kell vé­gezni egyik-másik változatra, ezek a legfrissebb adatok alapján ké­szülnek majd el” - mondta lapunk­nak az osztályvezető. Pavol Ondek, az Oktatási és Tu­dományos Dolgozók Szakszerveze­tének (OZPŠaV) elnöke szerint a ta­nulmányban vázolt megtakarítás az oktatásügy idei 1,23 milliárd eurós költségvetéséhez viszonyítva morzsa csupán. ,A regionális iskolahálózat természetes optimalizációja évek óta zajlik. Jóval nagyobb lehetőségeket látunk a középiskolák és a felsőokta­Regionális iskolahálózat Iskolák számaránya 50-nél kevesebb diák 27% 51-150 23% 151-250 20% 251-350 10% 351-450 7% 451-550 6% 551-650 4% 650 diák fölött 3% . forrás: IFP, IVP tási intézmények racionalizációjára” -jegyezte meg Pavol Ondek. Fodor Attila, a Comenius Peda­gógiai Intézet igazgatója kifogásol­ja, hogy az IFP és az IVP javaslataik megfogalmazásakor csak a jelenlegi állapotból indultak ki, új finanszí­rozási modellt nem vázolnak fel. „Gyakorlatilag két minisztérium háttérintézménye mondta ki, hogy a racionalizáció nem eredményez je­lentős megtakarítást, ezt egyébként évek óta hangoztatjuk” - mondta Fodor Attila a tanulmány margójára, mely egyben azt is hangsúlyozza, hogy nem tudják felmérni az iskolák bezárásának hatásait a településekre nézve. „Alapvetően hibás álláspont Szlovákiában, hogy az oktatási rendszert olyan egységként kezeli, ahol adott esetben különböző kivé­telekkel próbál megoldani specifi­kus helyzeteket. Miközben a ma­gyar iskolák problémáira az esetle­ges kivételek nem jelentenek rendszerszintű megoldásokat. Ezért szükséges lenne, ha a magyar okta­tásügyet külön rendszer szabályoz­ná a mi sajátos igényeinknek meg­felelően, a magyar közösség irányí­tásával” - állítja Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikai szakértője. A tárca egyébként nem zárkózik el a középiskolák hálózatának racio­nalizációja elől sem, a koncepció ki­dolgozását későbbre tervezik. ECO FIN: Görögország rosszul teljesít ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Görögország nem szá­míthat újabb támogatásra az eurózó- na országaitól, ha a feltételéül szabott reformokat tovább halogatja - nyi­latkozta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Euró- csoport elnöke az uniós tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek (ECOFIN) tegnapi pozsonyi tanács­kozását követően. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerint az athéni kormány eddig csak kettőt teljesített abból a 15 politikai reformból, ame­lyet a kölcsönért cserébe vállalt. A görögök pedig a megígért privatizá­ciókkal is késlekednek, az elkövet­kező napokban így fel kell gyorsíta­niuk a reformokat, kifogásolta Peter Kažimír pénzügyminiszter. Görögország 2015 augusztusában 86 milliárd eurós hitelt kapott az eu- rózóna biztonsági alapjától (ESM). A pénzt 2018-ig esedékes, cserébe az országnak szigorú költségvetési fe­gyelmet kell betartania, és reformo­kat kell végrehajtania. A segélycso­magokat részletekben fizetik, min­Peter Kažimír (jakubčo-fotó) den egyes pénzinjekció előtt az eu- rócsoport tesz javaslatot az eurótag- államok kormányainak a pénzcsap kinyitására. „Mára ugyan sikerült kiküszöbölnünk a grexit, Görögor­szág eurózónából történő kilépésé­nek a veszélyét, ám még mindig ren­geteg munka áll előttünk” - tette hozzá Moscovici. Az eurózónás pénzügyminiszterek tegnap megvi­tatták a valutaövezet országainak aktuális gazdasági helyzetét is. „A térség országaiban felgyorsult a gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség. Egyre több pozi­tív hírről számolhatunk be” - mond­ta Dijsselbloem. (mi, SITA, TASR) Megtalálták a fekete dobozt Besztercebánya. Megtalálták a szerdán éjjel lezuhant mentő- helikopter fekete dobozát teg­nap. A gép ismeretlen körülmé­nyek között zuhant le a beszter­cebányai járásbeli Sebő (Strelní- ky) határában - közölte tegnap Ivan Netík, a belügyminisztéri­um szóvivője azzal, hogy az ada­tokat jelenleg vizsgálják a szak­értők. A fekete doboz minden jel szerint választ adhat arra, miért történt a négy emberéletet köve­telő tragédia. A Bell 429 típusú helikoptert az 50 éves Ján Rušin, Andrej Kiska államfő közeli hozzátartozója vezette, aki pá- lyafútása során már több mint 4640 órát repült, az egyik leg­gyakorlottabb pilóta volt. A fe­délzeten volt még a 46 éves dok­tornő, PatríciaKrajňákováés a 32 éves mentős, František Bartoš. Az áldozatokat DNS minták alapján lehetett csak azonosítani, a baleset helyszínén közvetlen a tragédia után ugyanis több mint kétezer Celzius fokos hőség volt. A tragédia okait vizsgáló nyo­mozócsoport már befejezte a helyszínelést, a gép roncsait a következő órákban szállítja el a helyszínről az Air Transport Eu­rópe társaság. (SITA, dp) RÖVIDEN A kakifantom már ismeri az ítéletét Pozsony. 11 napja szabadlábon van az a férfi, aki székletet kent Pozsony utcáin női áldozatai ar­cára és hajára, illetve levizelte őket. Dušan Seliga 18 hónap fel­tételes büntetést kapott és pszi­chológiai kezelésen kell részt vennie. A fitneszedző jövőjéről a bíró zárt ajtók mögött döntött még augusztus végén. (TV noviny) Küldik a Kali špeciált Pozsony. A posta helyett egy ma­gáncég kézbesíti a Kali špeciált - jelentette be Jozef Rajtár (SaS) és Grendel Gábor (OEáNO-NOVA). Emellett to­vábbi önkéntesek jelentkezését várják, akik 300 ezer nyomtat­ványt vinnének el a községekbe, ahová a magáncég nem szállítja ki az újságot. A cég, amelynek nevét nem árulták el, 14 000 euróért kézbesíti 1,5 millió háztartásba. Az ellenzék által létrehozott Kali špeciál nevű újság célja, hogy megismertesse a polgárokkal a Basternák-ügyet és megmagya­rázza miért követeli az ellenzék a belügyminiszter leváltását. (SME) Kampány a gyűlölet ellen Pozsony/Losonc. A holokausztot túlélő nők is részt vesznek abban a kampányban, amelyet civilszer­vezetek indítanak el az interneten. „Állítsuk meg a gyűlöletkeltést az interneten” címmel induló kam­pány megmutatja azoknak az em­bereknek az arcát akiknek a gyűlölet megváltoztatta az életü­ket. A YouTube-on és különböző internetes portálokon olyan vide­ókat tesznek közzé, amelyekben azok az emberek szerepelnek, akik a faji gyűlölet áldozatai lettek. Reklám formájában is megjelen­nek a szélsőséges tartalommal bíró videók előtt. A holokauszt áldo­zatainak emléknapja alkalmából tegnap Andrej Kiska államfő a lo­sonci zsinagóga látogatása kap­csán elmondta, hogy a faji és a vallási alapú gyűlöletnek nincs helye a társadalomban és nem szabad tolerálni. Robert Fico kor­mányfő szerint a fiatal generációt úgy kell nevelni, hogy a második világháború borzalmai soha ne is­métlődj enek meg. (S ITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom