Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-13 / 137. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. június 13. KULTÚRA Polifónia — Szalon 2016 Nyertes művek A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének kiállítása a Rákosi Ernő teremben TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete tagjainak Polifónia - Szalon 2016 című csoportos kiállítása a Csemadok pozsonyi szókházának Rákosi Ernő termében június 25-ig tekinthető meg. Márciusban a dimaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában mutatta be a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete idei szalonkiállítását, melyet harminchárom művész munkáiból állítottak össze. Annak az anyagnak - a teremhez igazítva - láthatja most a gerincét, reprezentáns darabjait a pozsonyi közönség. A fővárosi összeállítás kerek képet mutat arról a sokszínűségről, amelyet az egyesület tagjainak alkotásai képviselnek formákban, irányzatokban és műfajokban egyaránt. Sőt művészeti ágakban is, mivel az egyesületnek nemcsak grafikus- és festőművészek, valamint szobrászok a tagj ai, hanem iparművészek és műépítészek is. Ezért a kiállítás festményeken, grafikákon, szobrokon és szobortárgyakon kívül ékszereket és építészeti látványterveket is felvonultat. A mintegy hetven alkotót összefogó Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága tagságának egy része - kifáradás és fásultság jeleit észlelve a művészcsapat tevékenységében - 2014 nyarán úgy döntött, hogy megújítja a szervezetet. Huszonkilenc taggal megalakították a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületét. Ferdics Béla: Égi szekér A megújult művészeti egyesület tavaly a komáromi Limes Galériában rendezte meg első, bemutatkozó kiállítását Jelen - Lét címmel. Weh- ner Tibor művészettörténész akkor úgy fogalmazott, hogy „technikai és anyagalkalmazási sokrétűség, műfaji változatosság és a hagyományos műformák kultiválása, a klasszikus modernista műtárgy-alakítási gyakorlat jellemzi az egyesület tagjainak művészi tevékenységét. A figu- ratív nyelvezet éppúgy jelen van, mint a nonfiguratív megjelenítés, a valóságidézést és az elvonatkoztatást is éppúgy árnyalhatják az expresszív alkotói szándékok és nyomhagyások, mint a lírai- meditatív, bensőséges vallomások.” Az egyesület tavaly Zentán és Szabadkán is bemutatkozott tárlattal. Lacza Tihamér tudománytörténész, aki az idei kiállításokat - Du- naszerdahelyen és Pozsonyban — megnyitotta, hangsúlyozta, hogy a Polifónia cím eleve utal a harminc- három kiállító művész eltérő művészi eszményeire, sokrétű látásmódjára, arra az érzelmi és stílusbeli sokszólamúságára, amely vitathatatlanul a legfontosabb jellemzője a tárlaton felvonultatott, esztétikai értékét tekintve színvonalas anyagnak. A sokrétű látásmód, az érzelmi és stílusbeli sokszólamúság ellenére több munka fejez ki kapcsolódást, kötődést. Legérzékelhetőbb eszköze a táj (természeti, városi, realisztikus, színekre minimalizált vagy ágrengetegre absztrahált, esetleg elágazás- vonalhálóval dolgozó), valamely épület, valamint a vizuális tradíciókban fellelhető motívumanyag, új helyzetbe-kömyezetbe vetítve. Csémy Olivér és Csémy Krisztián építészeti látványtervei (Gorfoi Jenő felvételei) Munkácsy-tár lat az Ermitázsban Nagyszabású, 70-80 alkotást felvonultató Munkácsy- kiállítást rendeznek 2018 őszón a szentpétervári Ermitázsban a Magyar Nemzeti Galéria anyagából és Pákh Imre New Yorkban élő magyar műgyűjtő képeiből. Mint Pákh Imre elmondta, a héten Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával együtt keresték fel Mihail Piotrovszkijt, az Ermitázs igazgatóját, akivel megállapodtak a kiállítás megrendezéséről. Baán László példaértékűnek nevezte a legnagyobb Munkácsygyűjteményt őrző közgyűjtemény, a Nemzeti Galéria, és a legnagyobb Munkácsy-gyűjteménnyel rendelkező magángyüjtő, Pákh Imre eddigi és most tervezett együttműködését, amely jelentős mértékben hozzájárul a neves magyar festő külföldi újrafelfedezéséhez. Pákh Imre fontos célnak nevezte, hogy a magyarországi elfogadottság után Munkácsy Mihály az őt megillető helyre kerüljön külföldön is. A bécsi, a sanghaji, a pekingi és a moszkvai Munkácsy-kiállítások után a szentpétervári bemutató azt jelenti majd, hogy betörtek az élvonalba. Az Ermitázs után megnyílhat Munkácsy előtt Párizs és a New York-i Metropolitan Múzeum is - vélte a műgyűjtő. Mint Baán László hangsúlyozta, ez a tervezett kiállítás jól illeszkedik a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria azon törekvésébe, hogy a világ legjelentősebb kiállítóhelyein mutassák be a meghatározó magyar művészek alkotásait. Az idén Párizsban, a Musée du Luxembourgban, jövőre Madridban, a Thyssen-Bomemisza Múzeumban rendeznek ilyen kiállításokat, 2018- ban pedig az Ermitázs Munkácsy- kiállításával folytatják a sort. Pákh Imre az MTI kérdésére azt mondta: támogatná, hogy a szentpétervári kiállítás része legyen Munkácsy Krisztus-trilógiája is, amely óriási sikert aratott korábban Bécs- ben és Budapesten. Mint kijelentette: hozzájárulna, hogy a tulajdonában lévő képet, a jelenleg egy jogvita miatt a debreceni Déri Múzeumban lefüggönyözve tartott Golgotát is bemutassák az Ermitázsban. Baán László erre a felvetésre azt mondta: a nagyméretű vásznak rendkívül érzékenyek a szállításra, ezért meg kell vizsgálni, milyen állapotban van a trilógia, és azt követően lehet dönteni az esetleges kiszállításról. Ha a képek szállíthatóak, örömteli lenne bemutatni az életmű ezen kiemelkedő értékű darabjait is az Ermitázsban -fűzte hozzá a főigazgató. (MTI) Budapest. Tíz irodalmi művet jutalmazott a zsűri a Digitális Könyvnyomtatási pályázaton, amelyet 8. alkalommal hirdettek meg. A díjakat tegnap adták át a 87. Ünnepi Könyvhéten. A zsűri által díjazásra méltónak talált tíz alkotás többsége regény, de verseskötetek, esszékötet, egy drámaantológia és egy mesekönyv is akad a művek között. A nyertes szerzők között található ismeretlen 20 éves, valamint egy 82 éves alkotó is, utóbbi Nánási Bori írói néven írta meg önéletrajzát. A 8. Digitális Könyvnyomtatási Pályázat nyertesei között van Nánási Bori Anonima emlékei című kötete mellett Baán Tibor Dorá- dó, Horváth Júlia Borbála Munkakönyv, Magyary Ágnes Rövidzárlat az Alvilágban és Szász András Félbemaradt mondat című regénye; Gállá Edit Egy másik életben és Orisek Márta Pünkösd felé, pünkösd után című verseskötete; Persovits József írások a könyvnyomtatás világából címmel összegyűjtött esszéi; Toldi Zsuzsanna meséje, a Mik- lóska mesekönyve, valamint az utóbbi évek legemlékezetesebb kortárs magyar drámáiból ízelítőt adó Párhuzamos világok — Ellenfény antológia. „Mindig öröm eddig ismeretlen szerzők magas színvonalú alkotásait olvasni, az idei pályázat is tartogatott kellemes meglepetéseket. A zsűri munkáját Győr- ffy Ákos költő koordinálta”—fejtette ki Szentmártoni János, a kezdeményezést támogat^ Magyar írószövetség elnöke. A könyveket szeptemberben mutatják be. Minden mű 250-250 példányban jelenik meg, ezt követően, a sikerüktől függően a kiadók dönthetnek a fogyás ismeretében az utánnyomás mennyiségéről. (MTI) Michael Moore új filmje London. Pénteken debütált Nagy-Britanniában Michael Moore Where To Invade Next (Hová vonuljunk be legközelebb?) című dokumentumfilmje, amelyben az Oscar-díjas filmes egy sor európai és afrikai országba látogat el, hogy megmutassa, mit tanulhat tőlük Amerika. A Fahrenheit 9/11 és a Kóla, puska, sültkrumpli című filmek alkotója új produkciója londoni sajtótájékoztatóján elmondta: az ütős címet figyelemfelkeltésnek szánta. Ugyanakkor van is benne némi igazság - fűzte hozzá -, hiszen „az elmúlt több mint 15 évben az Egyesült Államok invázi- ós erő volt”. A film azonban természetesen nem az erőszakos invázióval foglalkozik - hangsúlyozta Moore. Azért látogatott el különböző országokba, köztük Olaszországba, Franciaországba, F innországba és T unéziába, hogy bemutassa, hogyan bánnak ezek az országok az állampolgáraikkal, milyenek a munkakörülmények, az iskolák, a börtönök, vagy milyen helyzetben vannak a nők. Az vezette, hogy megpróbáljon tanulni ezektől a kultúráktól és a jó dolgokat hazavigye -fűzte hozzá a rendező. (MTI)
