Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-07 / 106. szám, szombat
8 | KULTÚRA 2016. május 7. | www.ujszo.com A Csallóköz fényei, színei A Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében láthatók a Meger Art képei Dolán György Aranykert című festményét az égő csallóközi nap ihlette (Képarchívum) TALLÓSIBÉLA A Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében (Május 1. tár 12.) május 30-ig láthatá A Csallóköz színei című kiállítás, amelynek anyagát a nagymegyeri Meger Art Nemzetközi Képzőművészeti Szimpózium résztvevőinek alkotásaiból állították össze. A képi kifejezés kortárs zsánereinek ás eszközeinek széles skálája figyelhető meg a kiállított munkákon. Nagy elismerést érdemlő, nagyszerű kezdeményezésnek köszönhető, hogy megszülethettek azok a Csallóköz ihlette alkotások, amelyek a hónap végéig Pozsonyban láthatók. Tíz évvel ezelőtt egy pályázati lehetőség adta az ötletet a nagymegyeri képzőművészeti szimpózium megszervezéséhez. Az ötletgazdák akkor úgy tervezték, hogy a megalapítandó művésztelepre a Kárpát-medencében élő képzőművészek közül hívnak meg ismert és elismert alkotókat. Az volt az elképzelésük, hogy a résztvevők az ott alkotott müvekből felajánlanak néhányat, s így az évek során kialakulhat egy szép gyűjtemény. Az elképzelés megvalósult, A Csallóköz színei néven létrejött a nagymegyeri képzőművészeti szimpózium, amelyet a későbbiekben a Pro Megere Polgári Társulás döntése alapján Meger Artra neveztek át. Az elmúlt kilenc év alatt 60 művész vett részt a kisváros művésztelepén. „Mindig ügyeltünk arra, hogy a kortárs képzőművészet kiváló képviselőit szólítsuk meg — mondta a pozsonyi kiállítás megnyitóján Mikóczy Dénes, Nagymegyer alpolgármestere, a Pro Megere Polgári Társulás elnöke, a Meger Art alapítója. - Erről tanúskodik az egyre gyarapodó, a Meger Art tulajdonában levő gyűjtemény, amely jelenleg 110 alkotással büszkélkedhet. Közgyűjteményként kezeljük, és kiállításokon mutatjuk be. A műveket, melyeket a Csallóköz fényei és színei ihlettek, láthatták már Lendván, a Bánffy Galériában, Budapesten, a Maconkai Orosz László Galériában, idehaza pedig Ekecsen, Szilason és több alkalommal Nagymegyeren, más-más válogatásban.” A képek zöme témában nem idézi a kisvárost, hiszen nem realisztikus ábrázolások, ám az inspiráció, a helyszínen megélt élmény hatása, a hely szelleme, a csallóközi légkör tetten érhető az alkotásokban. Amelyek közt van hangulatteremtő absztrakt elmélyülés, borongós elrévedés gótikus ívekkel formált térben, vannak színek örvényét alkalmazó expresszív játszadozások. Feltűnnek a vásznakon letisztult. lírai emóciók, széles nyalábokból laza íveléssel vázolt figurális gesztusok. Van, aki a szitáló esőben tett sétáról örökített meg impresszionista finomságú idillt. Van tájkép klasszikus ábrázolással és idegenanyag-beépítéssel. Van vizuális tiszteletadás a múlt és a jeles elődök előtt. Szlovák filmesek Cannes-ban Pozsony/Cannes. A szlovák filmesek is szép számban képviseltetik magukat a május 11-én kezdődő cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Versenyközeibe Juraj Krásnohorský rendező, producer kerül, az utóbbi minőségben, mégpedig egy magyar alkotásnak köszönhetően: Tóth Luca Superbia című animációs rövidfilmjét a fesztivál fő megmérettetésével párhuzamosan futó, Kritikusok hete nevű szekció versenyprogramjába válogatták be, az alkotásnak Krásnohorský volt a szlovák társproducere. A tizenöt perces, szatirikus animáció a nemek közti előítéleteket és konfliktusokat térképezi fel a tradíciókra és biológiai alapra helyezett szerepek kifor- gattásával. A Doc Comer kínálatában, azaz a dokumentumfilmek vásárán 10 szlovák alkotás szerepel, köztük például Zuzana Piussi Nehéz választás című dokuja, amely a legutóbbi elnökválasztási kampány kulisszái mögé enged betekintést, és - a rendező szavai szerint - „a politika poétikáját” mutatja meg, de ott lesz Cannes-ban Matej Mináč A fotográfus szemével című életrajzi filmje is, melyben édesanyja, Zuzana Mináčová portréját vázolja fel. A közép- és kelet-európai forgatókönyvírók tréningprogramjának lezárásában a fesztiválon idén Michal Kollár a Tereza Oľhová mutathatja be a munká- j át, ők Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről című (magyarul most megjelent) regényének adaptációját készítették elő. A Cannes-ban kapcsolatokat építő producerek között ott lesz Prikler Mátyás is, aki Hatalom című új játékfilmjének a projektjét mutatja be, valamint Miro Jeloknak a párkányi zenélő házról szóló dokujához keres partnereket. (SITA, as) RÖVIDEN Gyógyszerfüggő volt Prince? Minneapolis. Függőséget okozó oxikodon hatóanyagú fájdalomcsillapítót találtak a boncoláskor az április 21 -én meghalt Prince szervezetében amerikai médiaértesülések szerint. Egy napilap és egy tévécsatorna a nyomozáshoz közel álló forrásokra hivatkozva közölte ezt az információt. Az énekes vörös- vértestszáma is veszélyesen alacsony volt, ami súlyos betegséget jelez. A helyi orvosszakértői hivatal szóvivője nem erősítette meg a sajtóértesüléseket. Az oxikodon hatása a morfinéhoz hasonló, de annál mérgezőbb vegyület. A fájdalmat jobban enyhíti, eufóriát és ezáltal függőséget okoz. (MTI) Prince (Képarchívum) MOZIJEGY Szabadság, pucérság, kommuna, Dánia Néha egészen jó olyen filmet nézni, mint A kommuna. Amely finom jelenetekkel rajzol meg egy kort és annak jellegzetes alakjait, miközben a nézőnek nem esik nehezére sími vagy nevetni. Amiről Thomas Vinterberg rendező beszél, nos, az valóban szép és megható: egy házaspár (Erik és Anna) úgy dönt, egyedül nem képesek fenntartani az örökölt házat, és az 1970-es évek Dániájában nem tűnik elvetemült ötletnek, hogy hajlékukat megosszák másokkal. így hát kommunát alapítanak. Az egyetemi tanár és a híradós nő mellé megérkezik a munkás, a munkanélküli, az idős, a fiatal, majd mindannyian nagy hévvel belevetik magukat az új életbe. És az új élet tényleg újnak tűnik: a lakók élvezik a hatalmas szabadságot, pucéran rohannak a tengerbe, és azt is elfelejtik, hogy a kisfiú szívbeteg, hogy a tanár beleszeret a tanítványába. Mi pedig csak irigykedünk, mennyire csodás - elsőre - ez az életmód. Vinterberg remekül teremti meg az atmoszférát (könnyű neki, gyerekként ő is élt kommunában), ott vannak a vásznon a kor ruhái, problémái, figurái. Aztán lassan kiderül, hogy az új élet sem jelent megváltást, a gondok elől aligha lehet menekülni, Erik és Anna házasságát a kommuna sem tudja megmenteni. Ez elsőre borzalmasan sablonosán hangzik, de a rendező képes arra, hogy humorral és iróniával mégiscsak őszintén beszéljen egy házasság válságáról. Mert hogy leginkább erről szól a film; a kommuna folyamatosan a háttérbe szorul, de csak azért, hogy a befejezésnél újra megjelenjen, és előkészítse a szívszorító lezárást. Felesleges lenne tagadni, hogy A kommuna - a szó pozitív értelmében - elég lassú mozi. Tipikus szerzői film, a rendező komótosan építi fel a cselekményt, és a játékidő jelentős részében nincsenek mozgalmasjelenetek. Ám éppen azért lehet szeretni a filmet, mert ezek a ráérős, mégis hatásos jelenetek készítik elő a befejezést. És az mindennél nagyobbat szól. Akkor derül ki igazán, hogy Thomas Vinterberg még mindig tudja, hogyan kell filmet készíteni. Gera Márton A kommuna. Dán-svéd-holland filmdráma, 111 perc, 2016. Rendezte: Thomas Vinterberg. Szereplők: Ulrich Thomsen, Trine Dyrholm, Fares Fares, Julie Ag- nete Vang. Az egyetemi tanár, a híradós, a munkás, a munkanélküli, az idős, a fiatal nagy héwel veti bele magát az új életbe (Archívum)
