Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-15 / 62. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. március 15. KULTÚRA 113 Egy bosszú története Az Én, Olga Hepnarová olyan film, amely mindvégig a vászonra szegezi a tekintetet BARTAL DÓRA Az Én, Olga Hepnarováról sokat beszéltek az idei Berlinalén, ahol a film világpremierje volt. Tornái Wein rab ás Petr Kazda rendezőpáros érzékenyen nyúlt a társadalmi tabukat feszegető témához, így újabb magabiztos bemutatkozást láthattunk az új generáciás cseh filmesektől. Az Én, Olga Hepnarová olyan tí­pusú film, amely még úgy is mind­végig a vászonra szegezi a tekintetet, hogy ismert a történet vége. A dráma Olga Hepnarová valós történetén ala­pul: ő volt az utolsó nő, akit gyilkos­ság vádjával kivégeztek Csehszlová­kiában, a hetvenes években. A hu­szonéves lány teherautóval egy prá­gai villamosmegállóba hajtott, azzal a céllal, hogy minél több ember halálát okozza. Tervét előre megfontolta, és levélben két újsághoz is eljuttatta a nyilatkozatát. Azzal, hogy halálra ítélte magát és másokat, bosszút akart állni a vele kegyetlenül bánó társa­dalmon; tettét felhívásnak szánta a világ más kirekesztettjei felé. A gyerekkorában traumákon át­esett, feltehetően szexuálisan bántal­mazott, az iskolatársai által kirekesz­tett lány egész életében lelki problé­mákkal küzdött. Családja körében sosem tapasztalta meg a szeretetet. Nemi öntudatra ébredésével sem tu­dott mit kezdeni, csak alkalmi, lesz­bikus szexuális kapcsolatokat tudott létesíteni, így fokozatosan elhidegült a többi embertől, tudatosan a ma­gányt választva. Testileg is megnyil­vánuló kívülállását a lengyel Micha- lina Olszanska minimális eszközök­Olga Hepnarovát a lengyel Michalina Olszahska játssza: meggyőzően, minimális eszközökkel (Képarchívum) kel játssza el: lehajtott fejjel, lassan, görnyedt testtartással mozog, kezét szorosan a testéhez szorítva. Cigaret­tázva inkább csak megfigyeli a többi embert, nem vesz részt az életben. Olga alig, csak tőmondatokban be­szél; noha intelligens és képes az ön­reflexióra, önmagát megvilágosult pszichopatának nevezi. Olszanska erős jelenléte miatt lehet átélni, meg­érteni a sötét lelkű antihős belső vi­lágát, úgy, hogy a rendezőpáros több szempontból is tárgyilagosságra, do­kumentarista megfigyelő pozícióra törekedett. Mindez összhangban van a film formai megoldásaival - Adam Sikora operatőr statikus beállítások­ban, pontosan megkomponált fekete­fehér képekben mesél. FILMKOCKA Én, Olga Hepnarová ■ Eredeti cfm: Já, Olga Hepnarová ■ Fekete-fehér cseh-francia-lengyel-szlovák filmdráma, 2016,105 perc ■ Rendező: Petr Kazda, Tomáš Weinreb ■ Forgatókönyv: Roman Cflek, Petr Kazda, Tomáš Weinreb ■ Látványterv: Lukáš Veverka ■ Operatőr: Adam Sikora ■ Szereplők: Michalina Olszaiiska, Martin Pechlát, Klára Melíšková, Martin Finger, Gabriela Míčová, Magdaléna Borová, Marika Šoposká A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on Az alkotók nem egyértelműen vá­dolják a környezetet, a filmnek nin­csenek direkt politikai vonatkozásai - pedig a korabeli csehszlovákiai ve­zetés számára tabunak számított Hepnarová ügye, tettét sokáig rend- szerellenes lázadásnak vélték. A hát­térben így is kirajzolódik a szocialista korszak fojtogató légköre, a munkás- osztály lehetetlen helyzete. Hogy minden intézményesített, de az intéz­mények (például az orvosok) nem is­merik fel a tömegben a személyt és a lelki igényeit. Emellett Tomáš Wein- reb és Petr Kazda mozija az egzisz­tenciális dilemmára is rávilágít, mi­ként veszik el valaki mások közöm­bössége, hallgatása miatt. A film teg­nap került a szlovákiai mozikba. Tőlünk ketten kaptak magyar állami kitüntetést Budapest. Március 15. alkalmából két szlovákiai magyar személyiség kapott Magyar Arany Erdemke- resztet: Reicher Gellért és Dánielné Matus Erzsébet. A magyar nemzeti ünnep alkalmá­ból adományozott magas állami ki­tüntetéseket Ader János köztársasági elnök nevében Lázár János, a Mi­niszterelnökséget vezető miniszter adta át pénteken a Várkert Bazárban. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát Reicher Gellért, a pozsonyi Szőttes Kamara Néptánc­együttes szervezőtitkára „a felvidéki magyarság identitásának megőrzését és hagyományainak továbbörökíté- sét szolgáló kultúraszervező és Reicher Gellért a Magyar Arany Ér­demkereszttel (Forrás: Facebook) népművelő tevékenysége elismeré­seként” vehette át. Reicher Gellért 1971 óta szervezi a Szőttes fellépé­seit, emellett a gombaszögi Orszá­gos Kulturális Ünnepély és a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál szervezésében is kivette részét. Dánielné Matus Erzsébet, a Cse- madok Párkány-nánai Alapszerve­zetének elnöke, korábban a kulturá­lis szervezet Érsekújvári Területi Választmányának titkára, majd el­nöke az indoklás szerint „a felvidéki magyarság társadalmi, politikai és kulturális életét meghatározó, több évtizedes közösségszervező és népművelő tevékenysége elismeré­seként” kapta meg a Magyar Arany Érdemkeresztet. Dániel Erzsébet 1981 óta a Csemadok munkatársa. A hagyományőrzés, nemzeti ünnepe­ink megünneplésének szervezése, emlékjelek állítása, járási népvise­leti bálok, gyermek folklórfesztivá­lok szervezése mellett több polgári társulás létrehozásában is aktív sze­repet vállalt. A március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából a közélet, a tudo­mány és a művészet területén ado­mányozott nagydíjak - a Kossuth- és Széchenyi-díj - idei kitüntetettjeinek névsorát lapzártánkig nem tették közzé. Néhány napja a magyar lapok nyilvánosságra hozták, hogy Kos- suth-díjat vehetnek át az idén Oscar- díjat nyert magyar holokausztdráma, a Saul fia alkotói: Nemes Jeles Lász­ló rendező, Röhrig Géza főszereplő és Erdélyi Mátyás operatőr. (k) RÖVIDEN Hiánypótló könyv a Csallóközről Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor L. Horváth Katalin Kuk- kónia című könyvének bemuta­tójára válj a az érdeklődőket a Családi Könyvklub a vmk kis­termébe. A fotókkal teli, hiány­pótló kötet a Kukkóniának is nevezett hajdani arany kertet, a „tündérek szigetét”, a Csalló­közt mutatja be. Az esten a szerzővel Győry Attila beszél­get. Előtte levetítik Molnár Csaba Kukkónia című rövid­filmjét, amelynek narrátora Dráfi Mátyás. (juk) Bárdos Judit ós Bandor Éva jelölése Pozsony. A szlovák filmakadé­mia bejelentette jelöléseit a Nap a hálóban (Slnko v sieti) nemzeti filmdíjra. Az utóbbi két év hazai mozgóképtermésének legjavát elismerő díjra a legtöbb jelölést Marko Skop rendező Eva Nová című alkotása kapta, mely kilenc kategóriában esélyes. Hat jelölést gyűjtött be Ivan Ostrochovský Koza című filmje. Mindkét mozit jelölték a legjobb film és a leg­jobb rendezés díjára is. Ezekkel együtt a legjobb film díjára Jaro Vojtek Gyerekek című játék-, a legjobb rendezésért járó szoborra pedig Jaro Vojtek Oly távol, oly közel című dokumentumfilmje esélyes. A legjobb színésznő ka­tegóriában két hazai magyar szí­nésznőt is jelöltek, Bandor Évát a Gyerekekben, Bárdos Juditot pedig a Fair Play című filmben nyújtott alakításáért. E kategória jelöltje továbbá Emília Vášáry- ová az Eva Nová címszerepéért. A legjobb férfi főszerek) díjára Zvonko Lakčevič (Koza), Milan Lasica (A túsz) és Milan Ondrík (Eva Nová) esélyes. A Nap a há­lóban díjat 14 kategóriában adják át. A gálát április 16-án tartják a Szlovák Nemzeti Színházban. A díjátadót a Szlovák Televízió élőben közvetíti. (tébé) jfness A TARTALOMBÓL: • A hosszú élet titka: a lazítás • Spa és bor • Selfness: a lelki megújulás • Törökfürdők: az elvarázsolt kelet érintése Keresse az újságárusnál! ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom