Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. február 17. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 115 CSAK - hol van, hol nincs Pilinszky János, József Attila, Ady Endre és Varró Dániel verseit zenésítették meg Ahányszor indultak a versenyen, mindig sikert arattak (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A CSAK együttes 2013-ban alakult a helyi gimnázium tanulóibál, akik még abban az évben beneveztek a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenyébe. NAGYKAPOS A Kondás István (basszusgitár), Kaszonyi Dániel (szólógitár) és La- tóczky Adám (ének) összeállítású trió az országos döntőben mindjárt bronzsávos minősítést ért el József Attila Szerelmes versével, melyet a fiatalok maguk zenésítettek meg, felkészítő tanáruk Bodnár Mária volt. Fazekas István, a csapat jelenlegi énekese később csatlakozott az együtteshez, mely akkor épp vokalistát keresett. A Vass Lajos Kórusban és a régióbeli Metró együttesben is éneklő fiúval kiegészült csapat a Tompa Mihály verseny országos döntőjében Pilinszky János Van Gogh imája, valamint Varró Dániel Mászogató című versével második helyezést és aranysávos minősítést ért el. Tavaly aztán a formáció Ady Endre Csókokban élő csóktalanok és József Attila Tiszta szívvel című versét zenésítette meg, a siker akkor sem maradt el - a 24. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Versenyének országos döntőjében ezüstsávos minősítés szerezett. Az együttesben közben több tagcsere is volt, zenélt velük Moravcsik Dávid (ritmusgitár), Szabó Bence (basszusgitár), de néhány fellépés erejéig az Apácaszakállasról származó, akkor Nagykaposon református segédlelkészként szolgáló Lő- rincz Gábor (basszusgitár) is. A társaság a helyi Csemadoktól is segítséget kapott, jelenleg Urbán Csaba támogatja őket, s bár egy lemezre való saját számuk már van, önálló album kiadására egyelőre gondolni sem mernek. Fazekas István elmondása szerint a tagcseréket nem valamiféle szakmai vagy személyes konfliktusok generálták, hanem egyszerűen arról CSAK * Az alakulás éve: 2013 Tagok: Kondás István, Kaszonyi kPA)EtÓCZkyÁdám'Fazekas István, Moravcsik Dávid, Szabó Bence, lőrincz Gábor Nozdroviczky Natália Díjak: bronz-, arany-és ezüstsávos minősítés (2013,2014,2015) k volt szó, hogy az együttest utolérte a középiskolai zenekarok átka. Ki az ország távolabbi részén, ki pedig külföldön tanult tovább. A CSAK ezért az elmúlt években - bár több helyi rendezvényen is fellépett - gyakorlatilag nem létezett folyamatosan, a csapat mindig „csak” a Tom- pa Mihály versenyen való indulás apropóján éledt újjá. Vélhetően idén sem lesz másként, hiszen a jászói Nozdroviczky Natália (ének) személyében új tag csatlakozott hozzájuk, és az aktuális zene is készül a kiválasztott vers szövegére. Talán nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük, biztosan hallunk még a csapatról. Legközelebb a kassai Csengettyű kórust mutatjuk be. Selmecbánya - ahová érdemes elmenni SZÁSZI ZOLTÁN Az ország szívében, a Selmeci hegység karéjai alatt, egy 13,5 millió éve kihunyt hatalmas vulkán medencéjében fekszik az a város, amelynek nincs olyan utcája, amelyik ne lejtene. A város fölé magasodó hegyek mélyén megbújó arany- és ezüstércet már a 2. és a 3. században fejtették az akkoriban idetelepült kelták, ők voltak a vidék első bányászai. Selmecbánya múltja és jelene is a bányászattal függ össze. A varázslatos hangulatú városka úgy ragyog a védett völgy lejtőin, mint egy ékkő. A Glanzenberg tárnák és az egykori tárók, a régi bánya ma már az óváros része, de az ércet a város fölé emelkedő dombokon ma is bányásszák. Selmecbányát 1156-tól bányavidékként tartják számon. Mindig is soknemzetiségű, német, magyar, szlovák lakosságú, befogadó, nyitott városként emlegették. A bőség zavara Selmecbányán a látnivalók sokasága fogadja az utazót, a város- központ 1950-től műemlékvédelmi terület, 1993-tól pedig az UNESCO Világörökség része. A város legrégebbi épületegyütteseinek egyike az óváros nyugati felén álló öregvár vagy óvár. Ennek magját egy hatalmas, háromhajós, bazilika jellegű, a román kor és a gótika találkozásának idején épült templom Legközelebb Selmecbánya bemutatásaifolytatjuk. Tájoló Selmecbányára Pozsony vagy Kassa felől az E 58-as útról Garamberzencénél letérve lehet eljutni személy- gépkocsival. A járási székhelyet Zólyomból személyvonattal a legendás Trať Mládeže vasútvonalon is meg lehet közelíteni. Selmecbányán igen magas színvonalú és teljes körű turisztikai szolgáltatás várja az utazókat. képezi, amelyet később várrá alakítottak át. Érdekessége, hogy az oldalhajók szinte teljes magasságban megmaradtak, bennük ma múAz óvár uralja a várost (A szerző felvétele) zeumi kiállítóhelyiségek vannak, a főhajó boltozatát viszont valami oknál fogva elbontották, és ma ez egy belső udvart képez a várban. Az eredetileg Szűz Máriának szentelt bazilikából kialakított várat 1486- ban már említik, törökellenes erődítménnyé alakítását a 16. század elején kezdték meg. Négy félköríves bástyával és két szögletes toronnyal erősítették meg az óvárat, a kaputornyot a barokk korban magasították meg. A komplexum érdekessége, hogy már 116éve, 1900. július elsejétől múzeumként működik. Város- és bányatörténeti kiállítás van itt. Az óvárosban még jelentős számú gótikus és reneszánsz elemet őrző polgárház megmaradt, a girbegurba utcák felfedezésre csalogatják az erre járót. Az építészeti stílusok fejlődését kiválóan lehet itt tanulmányozni. A városka szíve, a Fő tér a Szent Katalinnak szentelt gótikus templommal, a Szentháromságot ábrázoló hatalmas szoborral, kilátással az óvárra, a bányákra, a Klopacska tornyára szinte mesebeli. A Klopacska ritka és nagyon szép állapotban fennmaradt bányászati emlék. A tornyában levő jelzőberendezés régen főleg arra szolgált, hogy a bányászok műszakkezdését, jelezze, de megszólalt vihar, áradás és ellenség támadása idején is. Hangját hallani lehetett a bányászünnepeken, a bányakamara üléseikor vagy bányabíróság idején, de bányásztemetéskor, sőt tűzvész jelzőjeként is használták. Földszintje egy időben börtönként is szolgált. m A legendás bányászváros Alig pár száz méterre innen található a Glanzenberg tárna, amelyet szintén érdemes bejárni. Ez az érctáró már legalább félezer éves, első írásos említése 1560-ból származik, a városközpont alatt húzódó, régen igen gazdag hozamú, Spitáler nevű aranyércet tartalmazó telér kitermelése folyt itt. Mivel a város központja, a történelmi épületek alatt húzódik a telér, karbantartására mindig nagy gondot fordítottak. Tavaly február 25-én nyitották meg újra a tárnát, melyet Glanzenberg császári tárnának is hívnak, arra emlékeztetve, hogy Lotaringiai Ferenc, Mária Terézia félje 1751-ben meglátogatta a bányát, ahol jelképesen ércet fejtett. De nem ő volt itt az egyetlen császári vendég, aki szimbolikus kalapácsütéssel az ezüst- és aranybányászok előtt tisztelgett. 1764-hen József, a későbbi kalapos király és testvére, Lipót herceg is járt ebben a táróban, 1777-ben pedig Miksa osztrák főherceg. 1822-ben II. Lipót fia, József nádor, 1852-ben pedig Ferenc József császár tette tiszteletét Selmecbányán. Aki lemegy a lépcsőn mintegy negyven méter mélyre, a város szíve alá, az kifejthet egy darabka ércet a sziklából és elviheti emlékbe. Selmecbányán 1763-tól felsőfokú bányaipari képzés folyt, amelyet 1770-ben már Bányaakadémia néven emlegettek. A bányaakadémia épületének parkja csodálatos arborétum, a világ számos helyéről származó különleges növénnyel. Egy nap biztosan kevés a város bejárására.
