Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-05 / 205. szám, szombat
www.ujszo.com | 2015. szeptember 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rossz szövetséges A kisebbségeknek akkor van esélyük, ha szolidárisak egymással I mmár a második közös ellenséget ajánlja az itteni magyarok figyelmébe Besztercebánya szélsőjobbos megyeelnöke, Marian Kotleba. Miután sikerrel tematizálta a magyarok körében a romakérdést előbb Krasznahorkán, majd a megyei választásokon, most a menekültek kapcsán keresett magának magyar szövetségeseket, olyannyira hogy még a magyarországi szélsőjobb itteni csatolmányait is maga mellé állította bősi akciójával. Elsőre paradoxnak tűnő helyzet, hogy a magyarok a szélsőjobb ellenségeiből megszólítani kívánt célcsoporttá válnak Szlovákiában. Ez valójában egy nagyobb európai trendbe illeszkedik. A radikális politika figyelmének átfordulása a szociálisan jó helyzetben lévő, sőt túlerővel vádolt kisebbségek felől (zsidók, örmények stb.) a szociálisan gyengébb, fölszaporodással vádolt csoportok felé. Azok a pártok, amelyek Nyugaton pár éve még antiszemita szólamokat fújtak, most a zsidóságot az európai kultúra közel-keleti „előretolt állásaként” értelmezik, a muszlint tömegek által ostromolt erődként. Jó példa erre a francia Nemzeti Front, amely Le Pen „papa” alatt még antiszemita párt volt, mára viszont már a franciaországi zsidó közösségek szövetségét (is) keresi a muszli- mok, a bevándorlók ellen. Magyarországot ez a változás még nem érte el - éppen kitartó és „korszerűtlen” antiszemitizmusa miatt nem kapott meghívást egyik alakuló radikális/euroszkeptikus európai parlamenti frakcióba sem a Jobbik és a görög Arany Hajnal. Szlovákiában, úgy tűnik, hogy lezajlik az a generációváltás a szélsőjobbnál, amely már magában foglalja ezt a szemléletbeli változást is. Az SNS ma nem radikális pártként pozícionálja magát, inkább a kormánnyal szemben felgyülemlett frusztrációk egyik levezető- jeként, a Smerből kiábrándult egykori HZDS/SNS szavazók új gyűjtőhelyeként. Témái nem elsősorban nacionalisták. A nemzeti radikalizmus így javarészt Kotlebának marad, róla pedig már évek óta tudható, hogy a dél-szlovákiai magyar közösségben nem feltétlenül lát (ma még) ellenséget, inkább megszólítandó szövetségest a romák (és újabban a migránsok) elleni kampányaiban. Bár kétségtelenül örömteli magyar szempontból, hogy közösségünket kevesebbszer veszi szájára a szélsőjobb, de azért lelkendezni kár. A szélsőjobb folyamatos ellenségkeresésében előbb-utóbb minden kisebbség újra sorra kerül. A kisebbségeknek akkor van jó esélye az érdekérvényesítésre, ha összekapaszkodnak, támogatják egymást, szolidaritást vállalnak egymással, az ellenük uszítókkal szemben. Ezért is szűklátókörűség közös platformot keresni Kotlebával a menekültkérdés okán, bármennyire is vonzó lehet egyesek számára a bárdolatlan, szókimondó stílus most, hogy átmenetileg nem a magyarokba törli a bakancsát a szlovák szélsőjobb új népvezére. Heves indulatok egy gyerekvers miatt JUHÁSZ KATALIN öbb sztereotípia is megdőlni látszik a magyarokról az utóbbi napokban, a menekültekkel kapcsolatban a magyaros vendégszeretet elég látványosan. (A csavaros észjárás viszont nem, lásd a bicskei vonatos trükköt). Aztán itt van a magyarok legendás humora, valamint az a szűkebb, optimistább irodalmi körökben hangoztatott állítás, hogy a magyar „versnemzet”. Hogy szeretjük a verseket, tiszteljük a költőinket, jobban, mint a környező népek fiai. Nos, kiderült, hogy egy magyar költőnőt folyamatosan zaklatnak, sőt életveszélyes fenyegetést is kapott egy gyerekvers miatt. Tóth Krisztina Pitbull című mondókája 2007-ben jelent meg a Magvetőnél, az Allatsá- gok című kötetében, amely különböző állatokat (oposszum, baribál, aguti, fossza) mutat be humorosan. A pitbullról szóló vers nemrég bekerült a harmadikosoknak szánt kísérleti tankönyvbe, felfedezték a radikális pitbulltulajdonosok, és éktelen haragra geijedtek. Szerintük a vers sérti a pitbullok jogait. Rossz fényben tünteti fel őket, azt sugallja, hogy ez a kutyafajta nem való gyerek közelébe. A dühös csoport a tankönyv visz- szavonását követeli, vagy azt, hogy a szerző úja át a verset. Telefonon hívogatják, szitkozódó e-maileket kap. Mielőtt nagyot nevetnek ezen, közlöm, hogy a kiadó igazgatója, Nyáry Krisztián szerint egyikük azt mondta a telefonba, széttépeti Tóth Krisztinát a pitbulljával, ha nem írja le, hogy a pitbull egy igen jámbor fajta. (Bár ezt Arany János Családi kör című versében már, Jdlőtte”). Ugye észlelték a fenyegetésben rejtőző gyönyörű költői paradoxont? Nyáry szellemes Facebook-posztban vette védelmébe a költőnőt. Szerinte a verset úgy is értelmezhetjük, hogy Tóth Krisztina egy nyolc éve még érvényes jogszabályt öntött mondókába., „Amikor a vers keletkezett javában érvényben volt - az Alkotmánybíróság által azóta belső jogi koherenciazavar miatt eltörölt-kormányrendelet, amely megtiltotta a pitbull terrier bármely módon való szaporítását és tenyésztését, és a kutyafajt életveszélyes, harci kutyának minősítette.” A legszebb gondolat a levél végén szerepel: „Ha mindez vicces lenne, azt imám, hogy érdemes lenne megvizsgálniuk Weöres Sándornak a tenyésztői árversenyt súlyosan torzító valótlan állítását, amely szerint Húsz forintért tarka kutya,/ Tízért fehér kutya jár,/ Törzs-vevőknek öt fo- rintért/Kapható a kutya már. De mindez egyáltalán nem vicces. Ha egy mondóka ilyen mennyiségű és mélységű agressziót szül, akkor valóban nagy baj van. Ez egy vers.” Nos, valóban voltak esetek, hogy gyerekeket vagy állatokat támadott meg pitbull, de nagyon sok a kivétel. Minden nevelés kérdése. Bármelyik kutyából lehet vérengző fenevad, ha erre nevelik. Ahogy az emberből is... A hisztéria a fő ellenség SZOMBATHY PÁL A EU bizonytalan, döntésképtelen, vitapattban van; r» közben Magyarország számára roppant teher a nép- / ■ m vándorlás és menekülthullám: a kormány a helyén jL. ■! m A van, de kerítésépítés után Brüsszellel vitázva csak lassan és nehezen tudja kezelni a budapesti Keleti pályaudvarnál látványosan felrobbanó krízist; kellene a visegrádi összefogás, néha Ficóval is egyet lehet érteni; a legnagyobb veszély pedig a társadalmi-politikai hisztéria, amely a menni akaró emberek ügyének gyakorlati megoldását belpolitikai gyűlölködésekkel, illetve a kontinens jövőjéről szóló szegletes filozófiai vitákkal (bezárkózni kontra befogadni) keveri össze. Indokoltak-e a borús katasztrófa-jövőképek az önző, impotens Nyugat alkonyáról? Túl-, vagy éppen alulbecsüljük-e a mostani migrációs hullám hatásait? Európa zárkózzon-e be a multikulti kudarca miatt, vagy olcsó munkaerőpótléknak és népesedéssegítő csapatoknak tekintse a délről érkező emberözönt? Kérdések, amelyeknek nem a cselekvés pillanatairól kellene elvonni a figyelmet. A menekültek és népvándorlók alapvetően Németországba irányuló áramlása Budapesten akadt el. Vajon mi az oka annak, hogy az elkeseredett tömeg és egyre rosszabb állapotok - vagyis egy európai válság - képei éppen Magyarországhoz, a Keleti pályaudvarhoz és nem mondjuk a müncheni Hauptbahnhofhoz vagy Bécshez kötődnek, tehát óhatatlanul a magyarokon csattan az ostor? A társadalmi hisztéria fokozódik, pedig szerintem most kellene igazán higgadtnak maradni és elfelejteni az aktuális pártpolitikát, orbánutála- tostul. A magyar miniszterelnök harcias karaktere olyan problémával küszködik, amelynek kezeléséhez összefogásra lenne szükség. Nem látom fekete-fehérnek a helyzetet: menekültek és gazdasági bevándorlók vegyesen igyekeznek Németországba, miközben a magyar kormánytól átengedést, regisztrációt, genfi konvenciót és dublini egyezményt várnak el egyszerre és azonnal; Európa lassú, mi is azok vagyunk, hisztérikus a hangulat - persze értem, hogy Orbánt utálni annyira vonzó, hogy mindent a nyakába varmi a legédesebb élmény, ám kell lennie közös magyar érdeknek az utálkozáson túl. Hozzáteszem: 1. Viszolyogtam a szerintem buta és gonosz plakátkampánytól. 2. Nem szeretem a kerítést, nem tudom, megoldás-e, de nem zárom ki. 3. Nem vagyok hajlandó egy európai, sőt világproblémát magyar belpolitikai szimpátiarendszerekben, készen kapott klisék szerint értelmezni. 4. Komoly közéleti kérdésekben a tépelődést inkább erénynek tekintem, mintsem gyávaságnak. 5. Magyar polgárként érzelmileg közelebb állok a vitákban a saját hazámhoz, mint az uniós bürokráciához; ahogyan Camus mondta az algériai válságkor: „Hiszek az igazságban, de az igazságot megelőzően inkább az édesanyámat fogom védeni”. Persze működik egy régi ösztön is, hogy amit Brüsszelben mondanak, amit Merkel tesz, az úgyis jobb a mienknél; ráadásul ha egy német vitázik Orbánnal, akkor bármiről lehet szó, az orbánutálókúgyis a külföldnek adnak igazat, mert az ugye magasabb rendű civilizáció; mindez persze igen alacsony önbecsülésről árulkodik, még ha nem is a buta magyar- kodó-idegengyűlölő melldöngetés az alternatívája, félreértés ne essék. A kritikusok közönnyel, cinizmussal, embertelenséggel vádolják a magyar államot. Az emberiesség számomra most azt jelenti, hogy emberek ne éhezzenek, ne fagyoskodjanak, ne alázzanak, verjenek meg senkit - s közben minél gyorsabban oldódjék meg a továbbutazás, ne hetekig-hónapokig üljenek egy táborban úgy, hogy közben tojnak a fejükre; a mostani néhány nap zűrzavara pedig nehézség, amit minél gyorsabban meg kell oldani, minden benne résztvevő - menekült, hatóság, politika, civilek, lakosság - józan és együttműködő viselkedésével. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Embercsempész utazási irodák Harmincezemél több embercsempész vesz részt a közel-keleti és afrikai menekültek Európába szállításában - közölte az Europol rendőri együttműködési szervezet helyettes vezetője. A cseh Oldrich Martinu a Radio Impulsnak adott inteijúban arról számolt be, hogy az EU-ban már 30 ezer ember ellen folytattak le vizsgálatot emiatt, 1400 eljárás folyamatban van. Az embercsempészet a legtöbb esetben szervezetten zajlik, a bűnözők közül sokan törvényesen vállalkozásokkal fedezik tevékenységüket. Utazási irodaként vagy fejvadász cégként tüntetik fel magukat. Martinu kijelentette, nincs rá bizonyíték, hogy a menekültek között terroristák érkeztek Európába, de ezt se lehet kizárni. Szerinte komolyabb biztonsági kockázat, hogy az Iszlám Állam külföldi harcosainak jelentős része Európában élő kisebbségek tagja, és visszatérhetnek. „Ok az EU-n belül bárhol elkövethetnek terror- cselekményt” - mondta Martinű. Lehangoló Kelet’Európa A The Guardian brit napilap a menekültválsággal kapcsolatos kelet- és nyugat-európai hozzáállás különbségeit elemezte. Egy évtizeddel a kelet-európai országok EU- csatlakozása után is politikai és kulturális szakadék osztja ketté a földrészt, és könnyen lehet, hogy e szakadék mélységét eddig alulbecsülték. Lehangoló látványt nyújtottak a menekültek elleni szlovákiai tüntetések, különösen azoknak, akik 25 éve tanúi voltak Kelet- Európa demokratikus átalakulásának. Azonban a térségen belül Magyarország nyújtja a legrosszabb látványt - véli a brit lap. (MTI) Bezzeg minket kitiltott a Tarlós. A rendes magyar hajléktalan csak álmodhat a Keleti aluljárójáról! RAVASZ ÁBEL
