Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-19 / 216. szám, szombat

www.ujszo.com | 2015. szeptember 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Két jó barát Orbán és Fico sose csinált érzelmi kérdést az együttműködésből LAKNER & ZOLTÁN ________ o vatovább Robert Fico válik Orbán Viktor egyik legjobb szövet­ségesévé az Európai Unióban a menekültválság hullám­verése közepette. A menekültkvó­tákat határozottan elutasítják a ma­gyar és a szlovák kormány mellett a balti államok vezetői is, meg Cseh­ország. Ám a visegrádi négyek kö­zül Lengyelország, bár kvótaellenes, készen áll több ezer menekült befo­gadására. Románia szintén elutasító kvótaügyben, ellenben nem veszi jó néven a magyar-román határra ter­vezett kerítést. Horvátország éppen ezen a héten kapta meg a beosztását a magyar külügyminisztertől, és ha­marosan szintén szembenézhet egy újabb magyar kerítéssel. Fico viszont az orbáni nyomvo­nalon halad. Annak ellenére, hogy Szlovákia szűrőn keresztül érzékeli a menekülthullámot, hiszen az Ma­gyarországot, Horvátországot és hamarosan Szlovéniát érinti köz­vetlenül, s persze az unió még dé­lebbre fekvő államait. Mégis, Fico keményen kizáija a befogadás lehe­tőségét. Történik ez annak ellenére, hogy Fico elvileg ahhoz az európai baloldalhoz tartozik, amely megen­gedőbbnek tűnik ebben a kérdésben. Orbán és Fico eddig sem csinált érzelmi kérdést az együttműködés­ből, ami a politikában érthető. így kerülhetnek egymás mellé ezek az egyes ügyekben vitában álló, de ve­zetői módszereikben nagyon is ha­sonló politikusok. Sikereik saját eu­rópai pártcsaládjaik opportunizmu­sát is jellemzik: bár a demokratikus játékszabályok szabad értelmezése miatt nem büszkeségeik sajátjaik­nak, biztos kormányzati többségük és az általuk szállított európai parla­menti szavazatok nélkülözhetetlen­né teszik őket. Orbánnak most mindennél fonto­sabb, hogy ne maradjon magára, sőt, legyen hangos támogatója. A me­nekültválság ritkán látható élesség­gel rajzolja ki az Európai Unión be­lüli kelet-nyugati választóvonalat, valamint erősíti a nacionalizmus szerepét, előbb-utóbb talán az egész kontinensen. Ebben pedig Orbán és Fico utcahossznyi előnnyel indul a többiekhez képest. Egyikük sem engedi, hogy kor­mányzati módszereiket bárki két­ségbe vonja, bár Ficónak talán nem szokása olyasfajta diplomáciai há­borút viselni, mint Orbánnak jelen­leg is. És az Orbánt kritizáló európai baloldal nyilván jobbnak látja mé­lyen hallgatni Ficóról, miközben az Orbánnal terhelt Európai Néppárt nehezen kritizálhatná a szlovák kormányfőt. így most Fico szélár­nyékban, de nagy hanggal küzdhet menekültügyben a befogadásellenes oldalon. Ez erősítheti hazai támo­gatottságát, ugyanúgy,ahogyan Orbán is erősödhet a magyar belpo­litikában. Ha lesz is közöttük konf­liktus később más ügyekben, most egymás értékes szövetségesei. A szerző magyarországi polito­lógus GABČÍKOVO (Ľubomír Kotrha karikatúrája) „Szőr? Zgyesz gavarít Putyin” JUHÁSZ KATALIN J ól becsapták szgény Sir El­ton Johnt. Azt hitte, Vlagyi­mir Putyin hívta fel, hogy a melegjogokról diskurálja- nak. A popsztár azon nyomban el is dicsekedett az interneten a nem mindennapi telefonbeszélgetéssel, mire a Kreml azonnal cáfolta, hogy Putyin beszélt a szórakoztató zene emblematikus figurájával. Kiderült, hogy két orosz humorista tréfálta meg Johnt. A hét elején ugyanis a vállaltan homoszexuális énekes nyi­latkozott a BBC-nek, és azt mondta, nevetségesek Putyin kijelentései a melegekről. Szerinte aki Oroszor­szág elnöke, annak nem kéne olyan hülyeségeket beszélnie, hogy a me­legek hirdetni igyekeznek életfor­májukat a gyerekek körében. Az orosz elnök 2013-ban írta alá a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok kiskorúak körében való propagálá­sát” tiltó törvényt, amely ellen több nemzetközi szervezet is tiltakozott. Elton John már akkor bírálta a tör­vényt, mire válaszul egy orosz szü­lői egyesület be akarta tiltatni kö­zelgő oroszországi koncertjeit. El­ton John erre úgy reagált, hogy nem hagyhatja magára az oroszországi melegeket, muszáj a jelenlétével is támogatnia őket, még akkor is, ha nem tudja, mi fog történni a koncer­teken. (Nem történt semmi.) Az ominózus BBC-interjúban pedig azt mondta, szívesen elbe­szélgetne Oroszország első embe­rével. A két orosz komikus kapva kapott az alkalmon, felhívták Elton John menedzserét és bejelentkeztek Putyin titkáraként, illetve Putyin- ként. Vlagyimir Krasznov és Alek- szej Sztoljarov gyakran vesz célba celebeket és politikusokat pimasz tréfákkal. Ez a vicc is jól sikerült, egy tolmács segítségével tizenegy percig beszélgettek Elton Johnnal egy moszkvai látogatásról. Az „orosz elnök” melegfelvonulásra invitálta az énekest, aki lelkesen beleegyezett, hogy Moszkvába uta­zik, és a rendezvény után találkozik Putyinnal. Oroszországban egyéb­ként tíz éve nem engedélyeztek me­legfelvonulást, a popsztárnak leg­alább ekkor gyanút kellett volna fognia. De persze nem szabad cso­dálkoznunk azon, hogy kapásból elhitte, Putyinnal beszél. Elvégre, aki bejáratos a brit királyi udvarba, az hajlamos azt hinni, hogy a Kreml is valami ilyesmi lehet: egy szép pa­lota, tele kedélyes, teázgató ember­rel. Nos, aki egy kicsit ismeri az orosz viszonyokat, a Kreml-üggyel kapcsolatos közleményét is kétked­ve kénytelen fogadni. Erre biztatjuk Elton Johnt is. Az áll benne, hogy bár Putyin soha nem hívta fel a brit sztárt, nem zárja ki, hogy hajlandó találkozni vele, hiszen mindig is nyitott volt az emberi jogokkal kap­csolatos kérdések megvitatására. Ukrajna - megoldás nélkül RAVASZÁBEL • • nmagában attól, hogy a menekültügy miatt nem foglalkozunk Ő vele annyit, az ukrajnai konfliktus még nem oldódott meg. Sőt. Bár Kelet-Ukrajnában úgy-ahogy stabilizálódtak az oroszok által támogatott - vagy talán pontosabban: uralt - szeparatista államkezdemények, a harcok továbbra is folytatódnak. Ukrajna szem­pontjából kulcsfontosságú, hogy visszaállítsa területi egységét. Ez ideá­lis esetben a Krímmel együtt történne, de erre vajmi kevés az esély. Am a Krím a kisebb probléma, hiszen a félsziget határai tisztázottak, átcsato­lása „lenyelhető”, ha nehezen is (az ukrajnai politikai elitek egy része mutatott is ez irányba nyitottságot). A nagyobb problémát a kelet-ukrajnai frontvonalak jelentik, két ok­ból. Egyrészt utakat, logikus területi egységeket, korábban egybetartozó lakossági tömböket vág szét, ez pedig tarthatatlannak tűnik. (Égyes he­lyeken így húzták meg például a szlovák-magyar határt is. Vagy gon­doljunk csak az extrém esetre, Nagy- és Kisszelmecre.) Ukrajna ezeket a határokat hivatalosan soha nem fogja elfogadni, de azt gondolom, nem is fogadhatja. Másrészt a Krím egy viszonylag kései „csatolmány” volt Ukrajnához - bár egyébként az oroszoknak sem sokkal régebbi a krími múltjuk, ha valaki, akkor a helyi tatárok az őslakosok -, ám a Donbassz és a keleti iparvidékek az ukrán állam integráns részét képezik. Ki lehetett volna találni az ukrán államot másképpen is az 1914 után kezdődő orosz pol­gárháború után. A háború során létrejövő ukrán államalakulatoknak a lehető legkülönbözőbb határaikvoltak, mutatva a kitalált határok flexi­bilitását. Azonban a határok végül így alakultak, és az elmúlt évtizedek­ben az elképzelt Ukrajnának integráns részét képezik ezek a régiók. A hatalom decentralizációja jogos kérés, sőt, a helyi autonómia sem elve­tendő lehetőség, de a szétesés már csak annak genézise okán sem (alig leplezett orosz beavatkozás) kerülhet szóba. Ha pedig így van, akkor a sztorinak nincs vége. Akkor sem, ha az orosz hadsereg immár a jelek szerint Szíriára koncentrál. A harcok bár­mikor fellángolhatnak, akár kijevi, akár moszkvai kezdeményezésre (a jelek szerint sem Luganszk, sem Donyeck „urai” nincsenek abban a po­zícióban, hogy kezdeményezően lépjenek fel). Ez pedig egy nagyon ér­dekes helyzetbe hozhatja Közép-Kelet-Európa országait. Ugyanis meg­jelenhetnek a háborútól elfáradó, mindent feladó ukrán menekültek. Akik ugyan nem muszlimok - van, akinek ez számít -, de gazdasági menekültnek minősülhetnek (hiszen Nyugat-Ukrajnában béke honol...!). Rájuk is visszaüthet az itteni kormányok mostani opportu­nista retorikája. Akiknek a fogadására ezeknek az országoknak potenci­álisan fel kell készülniük, különösen a szláv szomszédoknak, Lengyel- országnak és Szlovákiának. Utóbbinak az EU hamarosan soros elnöke­ként is. Nagyon jó lenne, ha a kormány erre a lehetőségre is felkészülne, ahelyett hogy a nem létező oroszlánkörmeit mutogatja Brüsszelben egy olyan témával kapcsolatban, amelyben nem is igazán érintett. FIGYELŐ Akciósos, suzukises, menekülősös: az ásotthalmi Rambo Ásotthalom jobbikos polgármes­tere, Toroczkai László összerán­tott egy házi videófilmet azoknak a menekülteknek, akik szeptember 15-e után is Magyarországon ke­resztül próbálnak Nyugatra jutni. Olyan videóüzenettel riasztgatja őket, amely dicsőségére válna a legsilányabb akciófilm előzetesé­nek is. Á feszültséget gondosan építő zenei kíséret mellett a filmet a zászló előtt beszélő Toroczkai, szögesdrótok, a „militáns mező­őrség” emlegetése és a folyamato­san épülő kerítés ígérete teszi iga­zán vészjóslóvá. A nagy akciófil­mek stílusában mutatja be a helyi biztonsági erőket, úgy mint kőke­mény mezőőröket és polgárőröket, motoron, terepjárón, lóháton. Egy motorral földúton farolgató terep­gatyás mezőőr többször is feltűnik az etűdben, két félelmetes mezőőr lóháton nyargal, majd megmutat­ják minden oldalról a mezőőrség Suzukijét is. A film vége felé fel­sorakozik a teljes szupercsoport, mind a tíz mezőőr, élen Toroczkai Lászlóval. A leleményes filmké­szítők egy térképen berajzolt út­vonal segítségével bizonygatják: Horvátországon és Szlovénián keresztül rövidebb az út Ausztriá­ba. „Ha ön illegális bevándorló...”, mondja Toroczkai a szlovéniai útvonal ajánlásának bevezetőjeként. Majd közli min­denkivel, hogy Magyarország rossz választás, Ásotthalom pedig a legrosszabb. A Washington Post is írt Toroczkai videójáról, amely azt üzeni, „ha közel merészkedsz, ott vár a pol­gármester, hogy elkapjon”, (ú, hvg) Egyre többen támogatják Orbán Viktort Orbán Viktort külföldön bírálj ák, ám odahaza egyre többen támo­gatják, amiért lecsapott a mene­kültekre. Megosztó hatása jól megmutatkozott, amikor a rendőr­ség megütközött a menekültekkel - írta a Wall Street Journal. Ám Or­bán pirruszi győzelmet arathat, hi­szen mit ér el vele, ha lezárja a ha­tárt és elakad a forgalom? Mit je­lent az a kereskedelem és a tőke áramlása szemszögéből? Ha Orbán így akart nyerni, akkor az rettene­tesen káros lesz Európa számára. Orbán erre azt mondja, ő csak azt csinálja, amit a legtöbben akarnak, csak éppen más vezetők félnek megtenni a mindent átható politikai korrektség miatt. (klubrádió)

Next

/
Oldalképek
Tartalom