Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-17 / 138. szám, szerda
FÓKUSZBAN Impozáns épület Érsekújvár központjában Érsekújvár. Az első zsinagógát 1859 és 1863 között építették a városban a budapesti Dohány utcai zsinagóga mintájára, ám a második világháborúban bombatalálat érte. Az új ortodox zsinagóga 1885-re készült el, 1991-ben műemlékké nyilvánították. A főkapu felett héber nyelvű felirat áll: Ez szolgáljon részetekre kis szentélyként. A zsinagóga 1992-ben nemzeti kulturális emlék lett, 2008-ban kisebb javításokat végeztek a város egyik legszebb, legimpozánsabb épületének belső termében. A pulis (előcsarnok) közepén helyezkedik el a lavaba (falitábla), amely egykor a neológ zsinagógában volt, Lépjétekát az igazság kapuját felirattal. Az épület közelében holokauszt-emlék- mű áll, az emlékparkot Klein Ernőről. a neológ gyülekezet főrabbijáról nevezték el. A zsidó hitközség tagjai múlt vasárnap tartottak emléknapot az érsekújvári zsidó temetőben. (száz) izáz Ildikó felvétele) Az ortodox zsinagóga 1885-re készült el, 1991-ben műemlékké nyilvánították ISf A szomorú évfordulóra vasárnap istentisztelettel, kiállítással és könyvbemutatóval is emlékeztek Csicsón Ötven éve szakította át a Duna a gátat Décsi László történelmi áttekintéssel is szolgált Csicsó. Ma 50 éve, 1965. június 17-én törte át a Duna Kulcsod és Csicsó között a gátat. A szomorú évfordulóra vasárnap istentisztelettel, kiállítással és könyvbemutatóval emlékeztek Csicsón; az eseményt a Csicsói, Csilizközi, Csallóközi Kultúra és Hagyományőrző Nonprofit Szervezet rendezte. A megjelenteket a Füss, Csicsó és Kulcsod énekeseiből erre az alkalomra alakult Gyöngykoszorú éneklőcsoport műsora köszöntötte, majd Décsi László, a komáromi vízügyi igazgatóság, közismert nevén a „Povodie” volt igazgatója tartott előadást, történelmi áttekintést a dunai gátakról és az árvízvédelemről. Emlékeztetett arra, hogy a Csallóközben 1426-ban, Luxemburg Zsigmond uralkodása idején kezdődött mega gátak építése, az első belvízelvezető csatorna pedig az 1830-as években készült a Kiskeszi és Nagymegyer, valamint a Ke- szegfalva és Ekel közötti térségben, amelyeket maga Ferenc József császár is megtekintett. „1901 és 1903 között a töltéseket újjáépítették, az akkori technikai felszerelés az ásó, a lapát, a kubikos talicska és a muszkli volt” - sorolta Décsi László. Szólt az 1954-es magyarországi, Ásványrárónál bekövetkezett gátszakadásról, majd felidézte az 1965-ös árvíz előzményeit: a Duna vízgyűjtő területén nagy mennyiségű hó hullott és rendkívül csapadékos volt a tavasz is, emiatt több hónapon át magas volt a vízállás, egymást követték az árhullámok. Elhibázott lépésnek nevezte, hogy 1960-ban járási szintekre bontották a vízügyi társaságokat, amelyek között rossz volt a kommunikáció, nem hangolták össze tevékenységüket. Ráadásul alacsony költségvetéssel működtek, csak a napi kiadásokra futotta a pénzből, őrszolgálatokra, ár- vízvédelemre már nem. A kulcsodi-csicsói gátszakadást június 15-én megelőzte a páti, ahol mintegy 10 ezer hektár került víz alá. Kulcsodnál 88 méter szélességben törte át a víz a gátat, 18-20 méter mély medret vájva. Közel három hétig tartott, míg június 5-re óriási erőfeszítések árán sikerült elzárni a rést. Addigra 1,1 milliárd köbméter víz zúdult a Csallóközre, a Mátyusföldre, 56 ezer hektár területet elöntve. A puszta tények ismerete mellett minden érintettnek megvan a saját története, akár gyerekként, akár felnőttként élte át a pusztítást. Számos ilyen visszaemlékezés olvasható az évfordulóra megjelent, így emlékezünk az 1965-ös nagy árvízre című csicsói kiadványban is. Nagy Amália, a könyv társszerzője, lektora úgy fogalmazott: reméli, a kötet olvasásakor a fiatalabb korosztály képviselői is tudatosítják, hogy méltán lehetnek büszkék elődeikre, szüleikre, nagyszü- leikre hősies helytállásukért. Duray Miklós a könyv méltatásakor azt az összefogást emelte ki, amely a bajban egymás mellé állította az embereket, nemzetiségi hovatartozástól, társadalmi pozíciótól függetlenül. „Jó lenne, ha nemcsak bajban, a rosszban tudnánk összefogni, hanem nyugodt időszakokban is” - tette hozzá a politikus. Egy további kiadvánnyal is megismerkedhettek a résztvevők, az őrsújfalui születésű Milan Kurucz, aki 11 éves volt a tragédia idején, háromnyelvű - szlovák, angol, magyar - brosúrát jelentetett meg, amelyben leírta, gyerekfejjel miként élte át az akkori eseményeket, majd a rá következő egy évet, amit két testvérével és számos csallóközi gyerekkel együtt a Tátra-alji Lúčivná községben töltött. Csicsón az egykori református iskolában képkiállítás is nyílt korabeli fotók reprodukcióiból; az eredeti felvételeket Jindrich Vlach és Prandl Sándor készítették. Az ünnepségen részt vett Kiss Géza nyugalmazott ezredes, a Magyar Néphadsereg Honvéd Folyami Flotillá- jának matróza és Rudolf Tóth nyugalmazott alezredes Szeredről, akik annak idején részt vettek a mentesítő munkálatokban. Décsi László visszaemlékezése zárógondolataként megjegyezte: bár a károk felbecsülhetetlenek voltak, egy ember sem veszítette életét az árvízben. A fényképkiállítás az egykori református iskolában (A szerző felvételei
