Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-26 / 146. szám, péntek

I 2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Most az amnesztia sem menti meg Eljárás indult az elnök fiának egyik elrablója ellen ÖSSZEFGOLALÓ Pozsony. Zsarolás gyanújá­val indult eljárás az ellen a Ľuboš K. ellen, akit az ügyész­ség azzal gyanúsít, hogy 1995-ben részt vett Michal Kováč fiának elrablásában - tá­jékoztatott az aktualne.sk hír­portál. Az ügyet a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség vizs­gálja, az ügyész kérte Ľuboš K. vizsgálati fogságba helyezését. „Nyomásgyakorlás és zsaro­lás gyanújával őrizetbe vettek négy személyt. Kedden, a razzia során egy rendőr megsebesült és egy kutyát is agyonlőttek” - jelentette egy, a nyomozásban részt vevő hírforrás. A portál információi szerint Ľuboš K.-t, a volt komman­dóst, korábban már ember­rablás gyanúja miatt is vizs­gálták. Az ügyészség szerint egyike volt azoknak, akik 1995 augusztusában a titkos­szolgálat emberének, Michal Hrbáčeknek az utasítására el­rabolták az akkori államfő, Michal Kováč fiát; Ausztriába szállították, és a hamburgi rendőrállomás előtt hagyták egy Mercedes csomagtartójá­ban. Az akciónak az volt a cél­ja, hogy megfélemlítsék Mi­chal Kováčot, Vladimír Mečiar akkori miniszterelnök bíráló­ját. Az ügy soha nem került bíróságra, mert 1998-ban Mečiar, helyettesítő államfő­ként elnöki amnesztiát hirde­tett. Az aktualne.sk szerint Ľuboš K. alvilági személyekkel tartotta a kapcsolatot. Idén februárban 14 évnyi börtön- büntetésre ítélték váltók hami­sításának gyanújával 2,4 mil­lió euró értékben. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott fellebbezést nyújtott be, így ügyével a Legfelsőbb Bíróság foglalkozik majd. (dp, TASR) RÖVIDEN Nem tárgyalt Čislák a nővérekkel Pozsony. Megdöbbentek az egészségügyi nővérek a szak­tárca keddi tájékoztatásán, amely szerint hamarosan tárca­közi egyeztetésre, majd a kormányba kerül a nővérek mini­mális juttatását szabályozó törvény. Ők ugyanis még nem is látták a jogszabály szövegét. Kifogásolják azt is, hogy az ősszel kinevezett miniszter velük egyáltalán nem egyeztetett a bérekről.,.Amikor kértük a törvénytervezet szövegét, azt a választ kaptuk, hogy még nincs teljesen kész” - magyarázta a kamara álláspontját Lazorová. Ha Čislák nem ul velük tár­gyalóasztalhoz, akkor Robert Fico miniszterelnöktől kérnek találkozót. Opj) A többség otthon nyaral Brüsszel/Pozsony. Az unió statisztikai hivatalának adatai azt mutatják, hogy az európai polgárok a vendégéjszakák 51,9 százalékát a nyári szezonban, és több mint 60 százalékát hazájukban töltik el. A most közzétett elemzés szerint azon­ban a szlovákiai turisták többsége inkább a külföldet választ­ja: 2013-ban 21,95 millió vendégéjszakát töltöttek el, ennek 67,3 százalékát a nyári szezonban és alig 35,4 százalékát Szlovákiában. A Magyarországon élők ezzel szemben 2013-ban 31,15 millió vendégéjszakát töltöttek el, ennek 50,8 százalékát a nyári szezonban és 65,3 százalékát Magyar- országon. A nyári szezonban a belföldi turizmus részaránya Görögországban a legnagyobb, a görögök a vendégéjszakák 89,7 százalékát hazájukban töltik el. A legnagyobb utazók a luxemburgiak, a belgák és a máltaiak. (MTI, vív) A kormányfő szerint a Magyarországra özönlő menekültek nem érdekelték Európát Fico: a nagyok a kicsik kárára oldják a menekültkérdést Megérti a magyar kormány lépéseit (TASR-felvétel Pozsony. Élesen bírálta tegnap Robert Fico kor­mányfő a parlamentben az Európai Unió nagyobb tagállamait, amiért a migráció problémáit a kis országok kárára ren­dezik. Brüsszelben alig­hanem elbukik a kvótás javaslat. ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök azelőtt, hogy elutazott volna az Európa Tanács brüsszeli ülésére, a par­lament európai ügyekért fele­lős bizottságának az ülésén is részt vett. „A nagy tagországok azt kérdik: miért kellene befo­gadniuk az összes bevándorlót, ha megosztozhatnak rajtuk a kis országokkal? Amíg a mene­kültek Magyarországra és Mál­tára özönlöttek, megnyitotta valaki a kötelező kvóták kérdé­sét? Amikor a kis országokat sújtotta ez a probléma, akkor az senkit sem érdekelt. Csak ami­kor a nagy országok érdekei ke­rülnek veszélybe, kezdik han­gosan kiabálni, hogy mi nem akarjuk ezeket a szerencsétle­neket befogadni” - mondta a bizottsági ülésen Fico. Megis­mételte, a parlament által szer­dán elfogadott, menekültek el­osztását elítélő határozatnak köszönhetően erős mandá­tummal utazik Brüsszelbe, s ha Brüsszel mégis elfogadná a kvó­tákat, kész népszavazást kiírni a kérdésében. Fico szerint az ülésen a vi­segrádi országok egy véle­ményt fognak képviselni, s ha­tározottan elutasítják a kvóta- rendszert. „Nem tudom elkép­zelni, mennyire szolidáris és európai valakit minden áron kényszeríteni valamire. A vi­segrádi négyek véleményének olyan súlya van, hogy az Euró­pa Tanács elnöke, Donald Tusk még az ülés előtt külön találko­zót hívott össze a V4-ek kormányfőivel” - mondta a miniszterelnök. A kvótákat a visegrádi or­szágokon kívül Észtország, Lit­vánia, Lettország, Finnország és Spanyolország is bírálja, bár Madridnak nem maga a kvóta- rendszer, hanem a menekültek elosztására szóló algoritmus nem tetszik. Némi bírálatot Franciaország is megfogalma­zott. A kvótákat Németország, Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus támogatja. Háttér-információk alapján a kvóták bevezetését támoga­tóknak nem sikerült megsze­rezniük a többséget az Európai Tanácsban, így megbukik a ja­vaslat. (dem, SITA) Le akarták fizetni a tőzsde főnökét, a gyanúsított cége az állami NDS-szel és megyékkel is üzletelt Korrupt sóbiznisz az árutőzsdén ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami és me­gyei szervezetek kasszáinak a megcsapolásából élő cégek már az olyan szervezetek lefi­zetésétől sem riadnak vissza, mint a Pozsonyi Árutőzsde (KBB). A KBB árutőzsdei ka­marájának az elnöke, Pavol Scholtz szerint a pozsonyi Ne- lux Kft. képviselője, Ladislav H. 25 ezer eurós kenőpénzt aján­lott fel neki, ha az ő javára befo­lyásol egy az útszóró sóval kap­csolatos üzletet. „Az említett pénzösszeget annak fejében ajánlotta fel, hogy biztosítsam számára Besztercebánya megye útszóró sóval való ellátását az egész téli szezonra. Ezt azonnal elutasí­tottam, ami azonban nem tán­torította el őt a további ajánla­toktól, ezért a rendőrséghez fordultam” - mondta Scholtz. Szerinte a rendőrséggel már február óta együttműködött, csapdába csalva a Nelux képvi­selőjét, aki végül idén június 15-én adta át a kenőpénzt, a rendőrség azonban ezt követő­en azonnal őrizetbe vette. Az útszóró sóval kapcsolatos visszaélések nem számítanak újdonságnak. A média egy része már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy egyes cégek a piaci árnál jóval drágábban adják az ilyen sót a Nemzeti Autópálya­társaságnak (NDS) és néhány megyének. „A mostani eset is azt bizonyítja, hogy az útszóró sóval folytatott kereskedés to­vábbra is rendkívül jövedelme­ző üzlet” - nyilatkozta tegnap Scholtz, aki szerint az árutőzs­dén megszabott árak csaknem a harmadával alacsonyabbak, mint amennyit a sóért egyes megyék vagy az NDS fizetnek. A Pozsonyi Árutőzsdén ta­valy kezdtek el kereskedni egyes ásványi anyagokkal, így az útszóró sóval is, aminek kö­szönhetően objektívebbé vált az árképzés. Magyarul: a vásár­lók olcsóbban jutnak hozzá az ilyen sóhoz, mintha azt közbe­szerzési eljárás útján szereznék be. Csak a már említett Besz­tercebánya megye ennek kö­szönhetően tavaly 700 ezer eu­rót takaríthatott meg. Mind­ezek fényében nem csoda, hogy az árutőzsde képviselőit az érintett cégek megpróbálták befolyásolni. A Nelux és az eperjesi AS Partneri társasá­goktól emiatt idén februárban már meg is vonták a kereskedés jogát, mivel megpróbálták ma­nipulálni a kereskedést. A KBB fegyelmi bizottsága mindkét cégre 10 ezer eurós büntetést rótt ki, és javaslatot tett a kizá­rásukra a tőzsdéről. Még ezt megelőzően az NDS azonban kilenc üzletet kötött a Nelux társasággal az AS Partneri cé­gen keresztül, 754,45 ezer eu­ró értékben, amelyek január­ban a központi szerződéstár­ban is megjelentek. (SITA, vív) Az iskolaigazgató választásának módja a Smert is megosztja, a szakmai szervezetek elégedetlenek a minisztérium tervezetével Múlt szerda, csütörtök? Jövő kedd - ismét elhalasztották a szavazást ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Másodszor napolta el a parlament a közoktatási törvény módosítására vonat­kozó szavazást. Bugár Béla (Híd) szerint még mindig egyeztetnek a módosító javas­latokról. A jogszabály egyebek mellett lehetővé tenné az alsó tagozat négy osztályainak összevonását, kitolná az iskolai behatások időpontját, szabá­lyozná a szakközépiskolák osz­tályainak összevonását és a di­ákok szakváltását, valamint korlátozná az iskolatanácsok jogkörét. Bár a tervezet vitáját már múlt szerdán lezárták, szavaz­ni tegnap sem tudott a plénum. Információink szerint a kor­mánypárti törvénytervezetet és a smeres módosító javaslatot il­letően a Smer sem egységes. A legnagyobb vitát az oktatási in­tézmények igazgatóválasztá­sának módja váltja ki. Mindkét javaslat a fenntartók javára je­lentősen megnyirbálja az isko- latanácsokjogkörét. A tervezet módosítások mi­att a magyar és a szlovák szak­mai szervezetek is tárgyaltak Juraj Draxler oktatási minisz­terrel, eredménytelenül. A szakma attól tart, hogy a mó­dosító javaslatok megsértik az oktatásügy demokratikus elve­it és teret ad a politikai jelöl­teknek, a korrupciónak és a kli- entizmusnak. A Szlovák Pedagóguskamara felmérése alátámasztja, hogy félelmük nem alaptalan. Az 1379 iskola bevonásával ké­szült felmérés alapján az isko­lák többsége elutasítja a terve­zett módosításokat. „A meg­kérdezettek 80 %-a nem ért egyet azzal, hogy a fenntartó döntsön az igazgató szemé­lyéről” - mondta Vladimír Cr- moman, a kamara alelnöke. A felmérésben résztvevők közül 180 igazgatónak volt olyan ta­pasztalata, hogy a fenntartó igyekezett nyomást gyakorolni rá. Az esetek többségében saját családtagjaiknak, közeli isme­A Diákhálózat aktivistái egy Draxlemek és a többi miniszternek kiállított bizonyítvánnyal fejezték ki a törvénytervezettel kapcso­latos elégedetlenségüket (Somogyi Tibor felvétele) résüknek akartak munkahelyet intézni. Nem ritka az sem, hogy a fenntartók arra kényszerítik az igazgatókat, hogy a meg­engedettnél több diákot ve­gyenek fel egy osztályba. Olyanra is volt példa, hogy a fenntartó alacsonyabb bére­zési osztályba sorolja a peda­gógusokat. „A megkérdezett igazgatók 98%-a azt mondta, a fenntartó megfenyegette, hogy elveszíti állását, ha nem teljesíti elvárásait” - mondta Vladimír Crmoman. A jogsza­bályról jövő kedden szavazhat a plénum, feltéve ha nem ha­lasztják el harmadjára is a végső szavazást, (ie, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom