Új Szó, 2015. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-24 / 144. szám, szerda
22 Iskola utca ÚJ SZÓ 2015. JÚNIUS 24. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Nem nagy esemény... Június 6-án érettségi találkozót tartottunk. Nem nagy esemény. Mindössze annyi történt, hogy néhányan emlékezni jöttünk egy hősi korszakra, néhányunk számára korszakalkotó időszak kezdetére a régi alma materünkbe. Nem nagy esemény, ezt onnan tudom, hogy sem a bulvárvagy politikai sajtó, de még a helyi tévétársaság sem érdeklődött iránta. Nem dicsekvésből mondom, és nem is azért, hogy bárkit is bosszantsak vele, de rajtam kívül még jó néhányan (közel százan) az ötvenedik, az idősebbek a hatvanadik érettségi találkozón vettünk részt a komáromi gépipari iskolában. Nem maga az esemény, hanem a ténye jelentőségteljes, merthogy nem sokan dicsekedhetnek gyémánt matúrával. Márpedig ezen a napon egy megható és magasztos ünnepségen a komáromi gépipari iskola igazgatósága és tanítói gárdája emléklapot és medált osztott azoknak a volt tanítványoknak, akik 1965-ben, il- letvel955-ben itt érettségiztek. Nem valami nagy esemény, ilyet hallani más iskolák kapcsán is. De nekünk, akiknek megadatott a Jóisten jóvoltából, hogy méltón emlékezzünk a 60 évvel ezelőtti eseményre, ez az ünnepség nagyon jelentős, felejthetetlen és felemelő volt. Hogy mi ebben a különös? Hát csak az, hogy akkor fiatalok voltunk, és azt reméltük, hogy megváltjuk a világot. Ma már tudjuk, ez csak illúzió volt, de akkor hittünk benne. Nem hiszem, hogy világrengető dolgot feszegetek, de nekünk, a 60 évvel korábban érettségizetteknek azért is fontos és jelentős, merthogy ebben az országban, első ízben a háború után, magyarul érettségizhettünk ebben a gépipari iskolában. Az sem elhanyagolandó, hogy a helyi hajógyár magyar szakgárdájának első fecskéi lehettünk. Mondom, nem nagy dolog, ha egy iskola ilyen eseményre megszervezésére „vetemedik”. A komáromi gépipari iskolának azonban nyomós oka volt erre, mert az iskola születésnapja is volt egyben. A gépipari szakoktatásjubileuma. Az intézmény büszke lehet hagyományaira. Az iskolavezetés, az oktatók szakmai hozzáértését, sikerességét az itt végzett növendékek színvonalas tevékenysége bizonyítja. Közülünk néhányan a hajógyárban, mások szakmérnökként különböző gyárakban, a maradék meg az élet más területén helyezkedett el kisebb-nagyobb sikerrel. Az itt végzettek nem vallottak szégyent. Jó lenne, ha az ipariskola jelentőségét és fontosságát az utánunk jövő nemzedék is kellően felismerné. Mert a sikeres jövő csak a fiatalok erőteljes és elkötelezett támogatásával képzelhető el. Legyen még legalább további hatvan éve, gazdag, sikeres jövője a komáromi szlovák és magyar gépipari iskolának. A gyémánt matúráról szóló okiratot pedig büszkén mutogatom unokáimnak és a dédunokámnak. id. Varga Frigyes Tizenkét különböző helyre jelentkezhetnek Szakmai gyakorlatot felvidéki diákoknak! PALUSKA ZSUZSANNA A napokban a Diákhálózat ismét meghirdette SzakGyak nevű programját, szakmai gyakorlatot biztosítva azon felvidéki magyar egyetemistáknak, akik Szlovákiában, Csehországban vagy Magyarországon tanulnak. „Az egyetemen rengeteg dolgot elsajátítunk, néha mégsem tudjuk pontosan, mivel is foglalkozunk majd a nagybetűs életben. A szakmai gyakorlat által betekintést nyerhetünk abba, milyen is a való világban azzal foglalkozni, amit eddig csak a könyvekből ismertünk. Ezek után igennel felelhetünk egy állásinterjún arra a kérdésre, van-e gyakorlatunk is” - vallja Bógyi Csüla, aki tavaly egy szakmai gyakorlat után szíwel-lélekkel vetette bele magát a szervezésbe. Bógyi Csilla és Kotiers Rebeka a Diákhálózat tagja, valamint a SzakGyak projekt főszervezője. Összesen 12 különböző helyre jelentkezhetnek a diákok nyári gyakorlatra. A partnerek között van a Paksi Atomerőmű, amely nem először fogad felvidéki egyetemistákat, vagy akár az Alma Mater, a Diákhálózat lapja, illetve a legnagyobb szlovákiai magyar szabadegyetem, a Gombaszögi Nyári T ábor. A mérnökhallgatókat a budapesti ELMŰ is fogadja, az írópalánták az Új Szóhoz, a bumm.sk-hoz, a Kitekintőhöz és a Közbeszédhez küldhetik írásaikat, a kommunikáció szakosok a NEVITEL-nél is szerencsét próbálhatnak, de kreatív, szervező gyakornokokat vár a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a TANDEM és a Rákóczi Szövetség is. A legtöbb fogadó szervezetnél csekély részvételi díj fejében szállás, étkezés is van a gyakorlat ideje alatt. A jelentkezéshez csupán motivációs levélre és önéletrajzra van szükséged, a határidő Gombaszög és Paks kivételével június 30. Böngésszetek bátran a gyakorlati helyek között! Töltsétek szakmai gyakorlattal a nyarat, gazdagodjatok a tanulmányaitokhoz kapcsolódó tapasztalattal! További információkért keressétek fel a SzakGyak honlapját: http://dhszakgyak.blogsp ot.sk/. A Vili. Kaszás Attila Versmondó Fesztivál a szlovákiai magyar (kortárs) költészet ünnepe is volt ígéretes tehetségek sokasága A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és társszervezői június 13-án nyolcadik alkalommal rendezte meg az országos Kaszás Attila Versmondó Fesztivált, mely a Jókai Napok része. VÖRÖS MÁRIA A rendezvényt a Komáromi Jókai Színházban Fekete Irén, az SZMPSZ Komáromi Területi Választmányának elnöke, az SZMPSZ Központi Irodájának vezetője nyitotta meg, képekben is megidézve Kaszás Attila fájdalmasan rövid életútját. Az immár nemzetközi fesztiválon a hazaiak mellett vajdasági, kárpátaljai, csángóföldi és magyarországi versmondók is felléptek. Pozsonytól Nagyka- posig mintegy 40 hazai iskola kapcsolódott be a megmérettetésbe. Idén szlovákiai magyar költők műveiből kellett verset választaniuk a benevezőknek. Három kategóriában összesen hetven versenyzőt hallgatott meg a 12 tagú bírálóbizottság Pápai Erika budapesti színművész vezetésével. Az I. kategóriában 15 iskola 26 tanulója versenyzett, a II. kategóriában 19 iskolából 30 tanuló vett részt, a 9 bejelentkezett középiskolát 14 tanuló képviselte. A fesztivál négy helyszínen 5 csoportban zajlott: a Tiszti pavilon helyiségeiben, a Duna Menti Múzeum dísztermében, a múzeum Zichy-palotájának előadótermében, valamint a Jókai Mór Alapiskola dísztermében. A versmondók a délelőtti elődöntőben a kötelező és a szabadon választott költeményt is elmondták, majd a zsűri arany-, ezüst- és bronzsávba sorolta őket. A délutáni döntőbe mindhárom kategóriából az aranysávba sorolt versenyzők jutottak. A verseny magas színvonaláról tanúskodik, hogy ebben az évben 24 tanuló jutott a legjobbak közé. Az egyesített zsűri ismét meghallgatta a döntőbe kerültektől azt a verset, amelyet a délelőtti előválogatón jobbnak ítéltek. Ez szinte mindenkinél a kötelező vers volt. így nemcsak a tehetséges fiatal versmo'ndók ünnepe volt ez a nap, hanem a szlovákiai magyar (kortárs) költészeté is. A bírálóbizottság a fődíj és a különdíjak odaítélésénél is nehéz helyzetben volt, erről az aranysávos minősítést elért versenyzők igényes előadásukkal gondoskodtak. A zsűri az elhangzott produkciókat egyénenként értékelte, a versmondókat értékes szakmai tanácsokkal, útmutatásokkal látte el. Mialatt a zsűri tanácskozott, a budapesti Vajk-szigeti Általános Iskola 6. évfolyamának Vajk-játszók csoportja mutatkozott be. Kányádi Sándor Apokrif ének című művének feldolgozását Holdfia címmel Ledő Attila rendezte. A végső eredményhirdetés a Jókai Napok záróünnepségén a vmk nagytermében volt, gazdára találtak a névre szóló emléklapok, értékes könyvjutalmak, a különdíjak. A zsűri a fődíjat, az SZMPSZ és a Kaszás Attila Szellemi Hagyatékát Ápoló Közhasznú Alapítvány által alapított Kaszás Attila-díjat a III. kategória versenyzőjének, a komáromi gimnázium tanulójának, Melecsky Kristófnak ítélte. Különdíjat Katona Eszter (Pozsony), Holocsy Zsóka Zsófia (Szene), Gál Réka Ágota, Gál Ádám Vajk (Hetény), Haris Katarina (Naszvad), Lakatos Áron, Stirber Bianka (Komárom) és Szabó Mária Denisza (Csángóföld) vihetett haza. A verseny első három helyezettje meghívást kapott a győri Radnóti Miklós Szavalóversenyre, amelyen a magyarországi szavalóversenyek győztesei vesznek részt. A VIII. Kaszás Attila Versmondó Fesztivál az ígéretes versmondóknak ad lehetőséget a bemutatkozásra. Színvonalas szervezésével az egyik legnépszerűbb, legtöbb iskolát és tanulót Komáromba vonzó, nemzetközivé vált rendezvény teljesíti célját: az új és a visszatérő versenyzők bizonyítják, hogy tehetségekben nincs hiány, vannak, lesznek követői a népszerű művésznek, Kaszás Attilának. A POSTA HOZTA Erdélyi bolyongásaink A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és a Corvin Mátyás Gimnázium 16 tanulója a Julianus Testvériskolai Programnak köszönhetően részt vett egy ötnapos erdélyi kiránduláson. Az első megálló Segesvár volt, ahol megtekinthettük a csodálatos városközpontot, Vlád Tepes, ismertebb nevén Drakula szülőházát, felsétálhattunk a nevezetes diáklépcső 172 fokán, majd megnézhettük a templom és az iskola udvarát. Megkoszorúztuk a város szélén található Petőfi-emlékművet. A délutáni órákban érkeztünk a szálláshelyünkre, a Gyimesfel- sőloki Árpád-házi Szent-Erzsé- bet Líceum kollégiumába. A helyiek nagy örömmel és izgatottan vártak bennünket. A következő nap az iskola alapítója, „Pap bácsi” tartott egy rövid ismertetőt a gimnázium megalapításáról. Ezután részesei lehettünk egy tanítási órának, majd a helyi történelem- és zenetanár tartott előadást a gyi- mesiek eredetéről, népszokásairól. Délután az ezeréves határ 30-as számú őrhelyét és magát a határátkelőt látogattuk meg. Csodálattal tekintettünk meg egy tájházat is, melyben a régmúlt időket idéző használati tárgyak, ruhák és szerszámok voltak kiállítva. Szerdán a Békás-szoroshoz indultunk. Bár az időjárás nem volt túl kedvező, egy kis túra nem fogott ki rajtunk. Az elképesztően gyönyörű táj megérte a hosszú órákig tartó hatalmas, sziklás hegyeken át vezető sétát. A legendás Gyilkos-tónál pihenőt tartottunk, az ott elénk táruló látvánnyal egyszerűen nem lehetett betelni. A hosszú és fárasztó túra után alig vártuk, hogy visszaérkezzünk a szálláshelyünkre. Sok érdekességet tartogatott az utolsó nap is. Mielőtt Csíksomlyóra értünk volna, megálltunk egy kopjafaparkban a Nyerges-tetőn. Lenyűgöző volt a csíksomlyói kegytemplom monumentális oltára, annak gyönyörű arany díszítései és a templom rengeteg szobra. Ezt követte egy zarándokút a Hármashalomhoz. Voltak, akik a könnyebb utat választották, de a bátrabbak megmászták a meredek Kálvária-dombot is. Egy kis pihenő után rövid sétát tettünk Csíkszereda belvárosában. Visszaérkezésünk után a helyiek táncházzal készültek, melybe mindenki örömmel kapcsolódott be. S hogy a Felvidékből is adjunk egy szeletet az ottaniaknak, Wunderlich Dóra és Páldi Dóra elénekelt néhány itthonról vitt népdalt. A remek hét után péntek reggel fájó szívvel búcsúztunk el a csodás helytől. Hazafelé megálltunk még Farkaslakán, ahol megkoszorúztuk Tamási Áron emlékművét, majd a köröndi vásárban ajándékokat vásároltunk. Kivétel nélkül mindenki remekül érezte magát, élményekkel gazdagon tértünk vissza az útról. A lenyűgöző táj szépségére, a sok látnivalóra, a helyiek vendégszeretetére és odaadó kedvességére mindig is emlékezni fogunk. Peredi Virág Kincső, II. M Élményekben gazdag öt napot töltöttek a nagymegyeri diákok Erdélyben (Fotó: NKACMG) ä-—r,-; w, ___i______ 4 fődíj mellett számos különdíjat is kiosztottak (Micsuda András felvétele)
