Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-21 / 115. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 21. www.ujszo.com PENGE Dawkins meséje A remek evolúciós biológus, etológus és kiváló tudomány-népszerűsítő könyvek szerzője, Richard Dawkins memoár írásába fogott, melynek első kötete, A csoda bűvöletében - Egy tudós lenyűgöző életútja immár magyarul is olvasható. A második kötet a tervek szerint idén jelenik meg, és remélhetőleg a magyar fordítás is gyorsan elkészül. Az első kötet a kis Richard születésétől a világhírnevet meghozó könyv, As. önző gén (1976) megjelenéséig kalauzolja az olvasót. Vajon az idők során az ember tényleg folyamatosan ugyanaz a személy marad? - teszi fel a kérdést a visszaemlékezésben Dawkins. Sokan valószínűleg nemmel válaszolnánk a feltett kérdésre. A szerző ellenben úgy véli, hogy identitása egész életében változatlan maradt. A visszaemlékező élvezetesen ugrándozik a családfán, sztorizik, és közben a brit gyarmatbirodalom afrikai kontinensének mindennapjaiba is bepillantást nyerünk (tegyük hozzá: a jómódú, fehér gyarmatosító szemével). Az iskolarendszer ismertetésekor, bírálatakor megjelennek Dawkins máshonnan ismertvesszőparipái: a kritikai gondolkodásra való nevelés fontossága és a nem „előadás-központú” oktatás hatékonyságába vetett hite. Az előttünk föltáruló életutat figyelve az a benyomásunk, hogy Dawkins esetében valóban egyenes út vezetett az oxfordi katedráig. Az időrendet követő visszaemlékezés bizonyos életszakaszoknak nagyobb figyelmet szentel, máshol vázlatosan összefoglal, tömörít, kihagy. A fejezetek aránytalansága természetes velejárója lehet a memoárnak, azonban néhány kísérlet, ábra aprólékos bemutatása nem tűnik indokoltnak. Az egyes szakaszokat, eseményeket gazdag fotóanyag illusztrálja, a kimaradt anyagokat pedig az érdeklődők az internetes függelékben találhatják meg. A szerző kitűnő íráskészsége, finom humora, stílusos eleganciája, bámulatos nyelvi és gondolati pontossága ebben a könyvében is emlékezetes marad. Dawkins-rajongók- nak kötelező! Richard Dawkins: A csoda bűvöletében - Egy tudós lenyűgöző életútja. Fordította: Kelemen László. Libri Könyvkiadó, 2015.312 o. Értékelés: MtMMIOO RICHARD DAWKINS A CSODA BÜVÖl ETÉBEN RÖVIDEN Pünkösdi kórusfesztivál Ipolyság. Harmadik alkalommal rendezi meg a Nemzetközi Pünkösdi Kórusfesztivált a Csemadok Ipolysági Alapszervezete és Ipolyság városa. Holnap 18.00-kor a római katolikus templomban a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórust hallgathatják meg az érdeklődők. Szombaton 17 órától a városháza színháztermében a rimaszombati Blaha Lujza Vegyes Kórus, a házigazda Musica Aurea Vegyes Kar, valamint a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus ad koncertet, (k) Boggie döntős Bécs. Bejutott a 60. Eurovíziós Dalfesztivál fináléjába a Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie, aki a Wars For Nothing című háborúellenes dalt énekelte a kedd esti elődöntőben. Az énekesnő a szakmai pontok és a közönségszavazatok kombinációja alapján kialakult összesítésben 16 előadóból került a 10 legjobb közé, így lett a 27-es döntő résztvevője. Produkciója alatt látványos háttérvetítés volt, és négy vokalista kísérte őt a színpadon. A 28 éves előadó azzal vívta ki a jogot a dalversenyen való részvételre, hogy megnyerte a magyarországi válogatóversenyt, A Dalt. Az idén Building Bridges (Hidakat építünk) jelmondattal zajló fesztivál második elődöntőjét ma este, a döntőt szombaton rendezik meg, a Duna Televízió mindkettőt élőben közvetíti 21 órától. Jó hír Csemer Boglárka szlovákiai rajongóinak, hogy az énekesnő június 28-án fellép a Szederfeszt nevű kétnapos zenei és kulturális fesztiválon, amelyet a Nagykürtös melletti Csáb községben rendeznek. Ez lesz az énekesnő első szlovákiaikoncertje. (MTIJuk) Cseh és szlovák múzeumok unikális régészeti leleteit mutatják be kamarakiállításon Ritkaságok a pozsonyi várban Három cseh és egy szlovák múzeum gyűjteményéből kölcsönzött egyedülálló régészeti különlegességeket mutatnak be június 14-ig a pozsonyi vár lovagtermében. Négy kisméretű, ám annál nagyobb jelentőségű, unikáhs leletről van szó. Egyediségüket, felbecsülhetetlen értéküket az is bizonyítja, hogy a kiállítás helyszínére cseh és szlovák rendőri kísérettel érkeztek meg, installálásukkor pedig a készenléti egység biztosította a helyszínt. TALLÓSl BÉLA A négy páratlan régészeti leletre annyira vigyáznak, hogy a pozsonyi várban robbanásálló üvegből készült vitrinekben helyezték el őket. Az esemény rendkívüliségét pedig egyebek mellett az is jelzi, hogy a megnyitón a cseh és a szlovák kulturális miniszter is jelen volt - ők vállaltak védnökséget a tárlat felett. Az apropót a cseh múzeumok (muzeológia) kétszáz éves jubileuma adta ahhoz, hogy ezek az egyedi kincsek egy kiállítótérbe kerültek. A jeles „születésnapot” azzal ünnepelték meg Csehországban, hogy a prágai Nemzeti Múzeum, a brünni Morva Helytörténeti Múzeum, valamint az opavai Sziléziai Helytörténeti Múzeum egy-egy igen értékes - szigorúan elzárt, páncélszekrényben őrzött, és csak kivételes alkalmokkor prezentált - kincséből létrehoztak egy vándor kamarakiállítást, amelyet mindhárom helyszínen installáltak. A prágai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a Mšecké Žeh- rovice területén talált, kelta hőst ábrázoló kőfej került be a vándorkiállítás anyagába. Ez a kelta művészeti ikonnak számító szoborfej a legtöbbet fotograA Mšecké Žehrovice területén talált kőfej, amely egy kelta hőst ábrázol (Jozef Jakubčo felvételei) Az Opaván előkerült, paleolit korból származó vasmeteorit darabjai Zohorban talált római kori arany karkötő A 29 ezer éves véstonicei Vénusz fáit kelta lelet a világon. 1943- ban találta meg egy Mšecké Žehrovicéhez közeli homokkőbánya tulajdonosa, aki az államnak ajándékozta. A lelet öt részre volt széttörve - a károsodás még az ókorban érte a fejet. A későbbi feltárások bizonyították, hogy a lelőhely a kelta törzsi arisztokrácia székhelye volt. A brünni Morva Helytörténeti Múzeum unikális régészeti műtárgykincsével, a véstonicei Vénusz-szoborral, az opavai Sziléziai Helytörténeti Múzeum pedig a világon egyedülálló, a paleolit korból származó vasmeteorit leleteivel járult hozzá a kiállításhoz. A véstonicei Vénusz a felső paleolitikumban készült, kb. 29 ezer éves kiégetett agyagszobrocska. Ez a világ egyik legrégibbi kerámiatárgya, és egy mezítelen nőt ábrázol. A morvaországi Dolní Véstonice és Pavlov közötti őskori lelőhelyen 1925-ben lelt rá Karel Absolón feltárócsapata. A 11,5 cm magas szobrocska két darabban, egy őskori tűzhelyből került elő. A sérült leletet akkor egy védőtokba helyezték, és ma is ebben állítják ki. A vasmeteoritokat 1925-ben fedezték fel a Opava Kylešovice városrészében egy téglagyárban, alig egy méter mélységben. A küenc kiállított vasmeteorit- darab súlya 21 kilogramm. A pozsonyi tárlatra ezt a három rendkívül értékes leletet a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeuma kiegészítette egy - európai különlegességnek számító - gyűjteményi tárgyával: egy 90 mm átmérőjű, 304,7 gramm súlyú római kori arany karkötővel, amely Zohorban, egy feltehetően Kr. u. 2. században élt germán törzsi vezető sírjából került elő. A kétévente átadott elismerést nem egy-egy mű, hanem az író munkássága alapján ítélik oda Krasznahorkaié az idei Nemzetközi Man Booker-díj ÖSSZEFOGLALÓ London/Budapest. Krasz- nahorkai László magyar írónak ítélték oda a hatodik alkalommal kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat. Krasznahorkait a világ több országából összeválogatott jelöltek közül választotta ki a zsűri. Ezt az elismerést olyan élő alkotó kaphatja meg, áld vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetők angolul. Az évente kiosztott Man Boo- ker-díjjal szemben a 60 ezer fonttal járó, kétévente átadott nemzetközi díjat nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkásságát mérlegelve ítélik oda. A díjat 2013-ban az amerikai Lydia Davis, 2011-ben a szintén amerikai Philip Roth, 2009-ben a kanadai Alice Munro, 2007-ben a nigériai Chinua Achebe kapta, alapítása évében, 2005-ben pedig Ismail Kadaré albán író, költő, esszéíró vehette át az elismerést. Krasznahorkai László írásai a hetvenes évek végétől jelennek meg. Első regénye az 1985-ben publikált Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozik, első közös munkájuk, a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésük eredménye az író Az ellenállás melankóliája című regénye Krasznahorkai László (Képarchívum) alapján készült Werckmeister harmóniák, A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját és Oscar-díjra is jelölték. Az író a kilencvenes évek elejétől szinte állandóan „útközben” van, magyarországi és német- országi tartózkodásai közben hosszabb-rövidebb időt töltött Svájcban, Angliában, Görögországban, Dániában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, valamint Japánban és Kínában is. Prózája is jórészt utazásai közben szerzett élményeiből, tapasztalataiból táplálkozik, műveiben a tér, a távolságok, az elzártság nagy szerepet játszik. Művészetét kritikusai vizionárius vagy mágikus realizmusnak nevezik. Minden munkáját kompozíciós kiegyensúlyozottság, arányérzék, erősen intellektuális jelleg, az elbeszélő személytelensége, mintegy történeten kívülisége jellemzi. (MTI, ú)
