Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-11 / 34. szám, szerda
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com Leonardo-kép egy banki széfben? Leonardo da Vincinek tulajdonított festményt foglaltak le Svájcban. A hatóságok szerint egy évszázadok óta elveszettnek hitt, felbecsülhetetlen értékű olajfestményről van szó. A 61-szer 46,5 centiméteres kép címe Ritratto di Isabella d'Este (Isabella d'Este portréja). Eredetiségét azt követően fogják megerősíteni, hogy visszakerült Olaszországba. A képet hétfőn egy luganói bank széfjében foglalták le. A Leonardónak tulajdonított alkotás korának egyik leghíresebb asszonyát, a kulturális és politikai életkiemelkedőalakjátábrázolja. (MTI) A Különös házasság alkotóit kérdezhetik Közönségtalálkozó a Jókai Színházban PROGRAMAJÁNLÓ Komárom. Február 22-én 15 órakor látható a Különös házasság című előadás, Závada Pál színpadi adaptációja Mikszáth Kálmán művéből, Valló Péter rendezésében. A magyar regényirodalom egyik gyöngyszemének cselekményét mindenki ismeri: Buttler János grófot Dőry báró arra kényszeríti, hogy vegye feleségül a helyi plébánostól megesett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. És elkezdődik Buttler János sokéves harca házassága érvénytelenítéséért és szerelméért, Piroskáért. Závada Pál bő egy évtizeddel ezelőtt a budapesti József Attila Színház számára írta át színpadra a Különös házasságot, és érezhetően élvezetet talál a gazdag mikszáthi nyelvben - a párbeszédeket szinte tisztán a regényből emelte át. Ezzel együtt eredményesen küzdött meg az alapanyaggal: elkerülve a nagyepika, a nagy elbeszélés csapdáit, színházi helyzeteket teremt, rövid jelenetekre tördeli a cselekményt. Valló Péter rendező a gyors, pergő váltásokhoz a forgószínpadban találta meg a megfelelő formát. A sötét, minimalista játéktérben ez a forgószínpad érzékelteti nemcsak a helyszínek változását, hanem az idő előre haladását is. A szereplőknek pedig egy-két perc alatt kell helyzetet és jellemet teremteniük, majd továbblépniük egy másik, másfajta érzelmi kondíciókat igénylő szituációba. Buttler grófot Tóth Károly egyetemi hallgató, Dőry Máriát Bárdos Judit alakítja, Dőry szerepében Fabó Tibor, Szucsinka plébános szerepében Mokos Attila látható. A komáromi produkció születéséről az előadás után megrendezett közönségtalálkozón az alkotókat és a szereplőket kérdezhetik az érdeklődők. (as) Bárdos Judit és Tóth Károly (Kiss Gibbó Gábor felvétele) A sotnorjai zsinagóga terében elhelyezett leletek a háborúk és a történelmi emlékezet kapcsolatáról üzennek (Somogyi Tibor felvétele) Monika és Bohuš Kubinskí Deposit Front Line című kiállítása március 30-ig látható Somorján Megszólalnak a betonbunkerek A Somorjai zsinagógában látható Monika és Bohuš Kubinskí Deposit Front Line című kiállítása, mely a háborúk és a történelmi emlékezet kapcsolatáról szól. Az At Home Galleryben elhelyezett, monumentális erővel ható installáció alapját autentikus „egyszemélyes” betonbunkerek alkotják, melyek a második világháborúban a németek által kialakított védelmi sánc elemei voltak. TALLÓS1 BÉLA A művészházaspár ezekre a nagyméretű, nyitott betonburkokra egy bozótosban bukkant rá a szeredi cukorgyár közelében. Előbb úgy vélték, egykor a gyárhoz tartozhattak, és esetleg raktározási vagy egyéb, a gyártással összefüggő célokat szolgálhattak. Később egy helyi illetőségű idősebb férfitól hallották, hogy ezek a - nyílással ellátott, betonból, drótháló köré öntött - gömbök védelmi célú építmények, ún. egyszemélyes gömbbunkerek voltak. Monika és Bohuš Kubinskí, miután több ilyen gömbobjektumot feltártak - hét darabból alkották meg a somorjai kortárs művészeti galériában látható installációjukat -, a művész szemével előbb (funkciójuktól elvonatkoztatva) vonzó, különleges esztétikát hordozó alakzatokat láttak bennük. Akár valamiféle szobrászi megnyilatkozásnak is tulajdonítható, szép formát hordoztak magukban. S ha a „szép szobrászati formához” hozzárendeljük a nyitott burkok eredeti funkcióját, vagyis hogy ezek az történelmi leletek milyen borzalmas célokat szolgáltak, beszédes művészi médiumként kezelhetők. Monika és Bohuš Kubinskí a nyitott betongömbök ilyenfajta kezelhetőségét használta ki, amikor azokat - a szépség és a borzalom kontrasztjára építve - a zsinagógában, festménynapló-la- pokkal kiegészítve, művészi alkotássá transzformálta. A hely szellemiségvei felerősödve maga az objekt és az azzal összefüggő festmények (a projekt születéséhez kapcsolódó vizuális napló lapjai) a történelmi emlékezetet több síkon aktiválják. A kiállítás átélését segíheti a személyes és a kollektív emlékezet, de mélyíthetik a megélt tapasztalatok vagy a hallott-tanult ismeretek is. Monika és Bohuš Kubinskí somorjai zsinagógabeli kiállítása szabad folytatása, továbbgondolása egy korábbi projektnek, melyet tavaly nyáron Prágában, a DOX kortárs művészeti központban mutattak be. Annak alapja is a betonbunkerek voltak, ott viszont egy más háborús valóságra utaltak. Akkor a kortárs térben - az első világháború évfordulójának évében - háttérként tömött homokzsákokból alaki" toriak ki olyan erődítményimitációt, mely a verduni védelmi rendszert jelképezte. Az akkori és a mostani kiállíA kiállítás átélését segíheti a személyes és a kollektív emlékezet, és mélyíthetik a tanulással szerzett ismeretek is. tás együttesen egyebek mellett azt üzeni, hogy 1914-ben megkezdődött a nagy háború... de 1918-cal nem ért véget. E mostanihoz, az At Home Galleryben látható installációhoz nem is kellett háborús kulisszát építeni külön művészi objekt formájában, hiszen a bunkerekhez „keretet szolgáló” falak, a zsinagóga belső tere olyan közeg, mely minden további beavatkozás nélkül aktiválja a történelmi emlékezetet. A kiállítás látogatója azonban nem csak passzív, távolról figyelő szemlélő lehet a bunkerek művészeti médiummá alakított világában, amely elgondolkodásra, történelmi és mai események, viszonyok összevetésére, értékelésre késztet. A megszólító egységgé installált különféle színű betongömbökkel ugyanis nem csak szellemi, hanem érzelmi átélést is kínálnak a kiállító művészek. A feltárt leletként épen maradt vagy más-más mértékben megrongálódott bunkerépítményekbe vasállványok kerültek, amelyek egy zenélő szerkezetet tartanak. E konstrukciók miniatűr hajtókarral szólaltathatók meg, s finom melódiával töltik meg a betonüreget. Ez pedig hang érzet síkon vált ki hatást. Az üregben megszólaló finom belső hang (a konkrét megszólalás) és a betonfalra kívülről rázúduló durva háborús zajok (elképzelt hanghatások) olyan érzelmi helyzetbe képesek hozni a beleélő képsességgel megáldott nézőt, amely állás- foglalásra késztet. Érdemes beállni a somorjai kiállítás szellemi-érzelmi vibrációt kiváltó közegébe: átérezni a pusztítás leleteinek máig kiható, nyomasztó súlyát. • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok fčbľlláľ 12-éľl az Új Szó mellékletében! Keresse az újságárusoknál! ÚJ SZÓ
