Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-29 / 249. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 29. Régió - Csallóköz és mátyusföld 11 9500 tagot számlál a Galántai Területi Választmány harminc alapszervezete 65 éves a galántai Csemadok Kitüntetéssel köszönték meg a területi választmány tagjainak munkáját (A szerző felvétele) Galánta. Pénteken ünnepelte a Csemadok megalakulásának 65. évfordulóját a szövetség Galántai Területi Választmánya. A Csema- dok-székháznál koszorú- zási ünnepséget tartottak, a városi művelődési központban kitüntették az alapszervezet tagjait, átadták Rózsa Ernő könyvét. BARTALOS ÉVA Száraz Erzsébet, a területi választmány elnöke elmondta, a Galántai Területi Választmány alapszervezetei mindig a Csemadok élvonalába tartoztak. „Mindenki, aki a Csemadokban tevékenykedik, őrzi a hagyományokat, élteti a kultúrát, nemzetőrző, közösségformáló munkát is végez. Nagyon örülök, hogy az elvégzett munkának megvan az eredménye, szinte mindenütt ott vannak a fiatalok, akiknek a képzeletbeli fáklyát továbbadhatjuk” - köszöntötte a több mint száz vendéget Száraz Erzsébet. Hozzátette, a fiatalok bevonásának köszönhetően úgy tekinthetnek a 65. évfordulóra, mint egy mérföldkőre. „Szervezetünk pótolhatatlan szerepet játszik a szlovákiai magyarság életében. A Csemadok nélkül tájainkon ritkábban lehetne hallani magyar szót és foghíjasabbak lennének a magyar iskolák padsorai. A Csemadok nélkül sokkal nehezebb lett volna létrehozni a magyar iskolák hálózatát” - mutatott rá a szervezet fontosságra Mézes Rudolf, a területi választmány titkára. Az ünnepségen megköszönték azonak a munkáját, akik sokat tettek a szervezet működéséért. Az ünnepi műsorban fellépett a Peredi Női Kar, a 45 éves Alsószeli Magyar Dalkör Férfikara, a Felsőszeli Mátyus Néptáncegyüttes, a diószegi Dió-Héj Citerazene- kar, Renczés Viktória verssel, Juhos Tamara mesével, Žiaček Margaréta népdallal köszöntötte a közönséget. 1949 májusában először Zsigárdon, Alsószeliben és Farkasdon alakult meg a Csemadok alapszervezete, később a többi magyarlakta település is csatlakozott. A hatvanöt év alatt számos rendezvényt szerveztek, Galántáról indult a Szép magyar beszéd vetélkedő, az Anyanyelvi napok rendezvénysorozata, az Országos Népművészeti Fesztivál, a Kodály Napok. A Galántai Területi Választmány harminc alapszervezetének 9500 tagja van. TABLÓK ANNO A Galántai Általános Középiskola 1967-ben végzett növendékeinek tablója. 1966-ban megjelent a középiskola első iskolaújságja, az Alkotó Ifjúság, amit az egész iskola olvasott, egy koronáért árulták. „A korabeli sajtóelőírásoknak megfelelően a lap kiadója a Galántai Általános Középiskola (Gimnázium) Csehszlovák Ifjúsági Szövetsége alapszervezete volt" - olvasható Pukkai László Gimnázium Mátyásföld központjában című könyvében. (Bartalos Éva felvétele) Eltűnnek a termelők a Mátyusföldről Jó termés, alacsony árak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Galánta. Október közepén Kaskádyn tartott konferenciát a Galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara. Jobb volt a termés, a gaz- dákmégsem örülhetnek. „Idén átlagon felüli volt a termés az országban és a Galántai járásban is. A piaci árak azonban jóval alacsonyabbak, mint két éve” - nyilatkozta Horváth Péter, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara galántai regionális elnöke. Búzából hektáronként 5,93 tonna termett, árpából 5,01, repcéből 3,79. A jó termés mellett az unió és Oroszország konfliktusa is befolyásolja az árakat. „Az az áru, ami Oroszországba menne, az unióban marad. Akereskedők lenyomják a felvásárlási árakat. A boltokban azonban nem csökken az élelmiszer ára” - folytatta az elnök. Főleg a zöldség- és gyümölcstermesztők sínylik meg a konfliktust, a termést nagyon alacsony áron tudják eladni. Horváth Péter hangsúlyozta, kevesebb mezőgazdász van az országban, megszűnt a feldolgozóipar, a konzerváló és fagyasztó üzemek többsége bezárt. A klímaváltozás sem kíméli a régió mezőgazdászait. „Korábban a Csallóköz és a Galántai járás volt az ország legtermékenyebb területe. Jelenleg Bán (Bánovce nad Bebravou) környékén a legjobb a termés. Az ország déli része kiszárad” - közölte Horváth Péter. Lancz István, a Dudvág Helyi Akciócsoport elnöke arról beszélt, miként járulnak hozzá a régióbeli mezőgazdaság fejlesztéséhez a helyi akciócsoportok. „A mezőgazdaság támogatása prioritás. Feltérképeztük a régió azon vállalkozóit, akik gabonafeldolgozással foglalkoznak, most Dél-Szlovákia gyümölcstermelőiről készítettünk katalógust, hogy megújítsuk a hagyományokat és segítsük a gazdákat. Közös marketinggel próbáljuk segíteni a termelőket. A regionális termékvédjegy bevezetésével ráirányíthatjuk a figyelmet azon termelőkre, akik jó minőségű helyi termékeket árulnak” - mondta Lancz István. A konferencián értékelték a régió állattenyésztőit, díjazták a legtöbb tejet termelő tenyészeteket. A Galántai járásból a so- pornyai, nádszegi és tósnyárasdi mezőgazdasági vállalat tehéntenyészeteiből került a legtöbb tej az automatákba és a feldolgozóiparba. A Vágsellyei járásból a szelőcei és a vágsellyei üzem tehenei adták a legtöbb tejet. (béva) A könyvről Nagy Attila helytörténész (balra) kérdezte Lelkes Vincét (A szerző felvétele) Lelkes Vince könyve a Csallóközről Ahogy már nem látjuk SZABÓ CSILLA Dunaszerdahely. A Vámbé- ry Irodalmi Esten mutatták be Lelkes Vince Csallóközi lenyomatok - Emberek, történetek a sajtó tükrében című könyvét. A könyvet Nagy Attila helytörténész hozta közelebb a közönséghez, az est házigazdája Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társulásának titkára volt. Nagy Attila hiánypótlónak és jelentősnek nevezte a művet, mivel sok olyan személy élt a Csallóközben, olyan dolgok történtek itt, akikről, illetve amelyekről már megfeledkeztünk, pedig illő lenne rájuk emlékezni. A szerző beszélt a sajtóval való kapcsolatáról, hosszú ideje tartó aprólékos gyűjtéséről, a Csallóköz és az itt élő emberek iránt érzett elfogult szeretetéről is mesélt. A könyv történeteket - ahogy a szerző mondta, múltidéző jegyzeteket - tartalmaz, ismeretterjesztő szándékkal készült. Az összegyűjtött újságcikkeket, részleteket a 20. század első harmadában megjelent regionális sajtó, a Csallóköz, a Csallóközi Lapok, a Csallóközi Hírlap, a Somorja és vidéke, a Gazdasági Szemle nehezen elérhető lapszámaiból válogatta Lelkes Vince. A könyvet régi fotókkal, képeslapokkal illusztrálták a Csallóközi Múzeum, a Bibliotheca Hunga- rica levéltárának és Nagy Attila magángyűjtő jóvoltából. „Értékek felmutatása, emlé- keztetés, tiszteletadás ez a könyv. Ismeretterjesztő szándékkal készült. Azért, hogy jobban megismerjük szűkebb pátriánk múltját és jeles szülötteit. S hogy ők is legyenek mintaképeink, mert életük követésre méltó’’ - írja Lelkes Vince a könyv előszavában. Pénteken Dióspatonyban mutatta be Lelkes Vince két szerzőtársával, Ágh Istvánnal és Brányik Sándorral a dióspa- tonyi futballkönyvet, A nyolcvanéves DSC jubileumi albuma (1933-2013) című kötetet.
