Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-06 / 229. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 6. Kultúra-hirdetés 7 Madách Imre halálának 150. évfordulójára emlékeztek a Madách Irodalmi Napokon Az életmű a szívekben is hasson Tözsér Árpád a filozófus költőt, a hegeli filozófiát aprólékosan ismerő embert mutatta be (A szerző felvétele) Erős szálakkal kötődött Magyarországhoz Elhunyt Jurij Ljubimov MTl-HÍR Alsósztregova. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma tizedik alkalommal rendezte meg a Madách Irodalmi Napokat. Idén Madách Imre (1823-1864) halálának 150. évfordulójára emlékeztek . SZÁSZ1 ZOLTÁN "Úgy tartotta meg az emlékezet, hogy három szem szőlőt evett meg még, majd lecsukta a szemét, s csendben itthagyta ezt a világot. Október 5-én, Al- sósztregován, 1864-ben. Alig negyvenegy éves volt a hat nyelvet tudó, rendkívüli nagy műveltségű, vidéki elvonultságban élő és alkotó, a szabadságért meghurcolt, a családi békéjét rabság után feldúlva találó, az alkotásba menekülő filozófus, költő és drámaíró: Madách Imre. Százötven éve távozott. . Ne üres kastélyt! Ha múzeumról beszélünk, zárt vitrinek, szigorú csend jut sokak eszébe. A tárgyak sokat tudnak vallani a múltról, de még többet a gondolatok, a papírra vetett művek. Alsósztre- gován, abban a kastélyban, amely bő fél évezreden át szolgálta a Madách családot, azt szeretné elérni a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, hogy azt ne csak a korhű környezet, ne csupán a nagy művet, Az ember tragédiáját bemutató, rendkívüli igényességgel megrendezett és a 21. századi kívánalmaknak is messzemenően eleget tevő kiállítás, hanem rendezvények sora, élő kultúra töltse meg. Rendhagyó módon. Mint most is, október 3-án, amikor a mintegy félszáz emlékező, akik Madách halálának 150. évfordulójára érkeztek, arra lett figyelmes - mikor koszorúval indult volna az angolpark széléhez -, hogy a kastélytól a sírhoz vezető út fái mögül lányok léptek elő (a dunaszer- dahelyi fókuszosok), s Madách ma már szinte alig ismert verseit mondták. A költő sírjánál, ahol Rigele Alajos Ádám-szob- ra áll, Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a madáchi életművet aprólékosan ismerő szaktekintély élményt nyújtó emlékbeszédét hallhatták. Majd a kastélyban szakmai szimpózium várta a vendégeket, ám az emlékező csapat lé- lekszáma akkora már kissé megfogyatkozott. Madáchról újat, ismeretlent Lehet-e újat, ismeretlent mondani Madáchról? Lehet! S kell! Egyműves alkotóként tartjuk számon, helytelenül. Az ember tragédiája még beugrik sokaknak talán, de azonkívül? Pedig mintegy húsz drámát írt. És írt verseket, nem is akármilyeneket, s rengeteg, máig alig hozzáférhető levele, cikke pihen a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint levéltárak, könyvtárak gyűjteményében. Igen figyelemreméltó Madách nagy művének képzőművészeti recepciója. Az ember tragédiájához sok művész, sokféle látásmódú alkotást készített. Éppen 50 éve egy képzőművészeti pályázatot is meghirdettek Madách művének ülusztrálására, erről a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla tartott előadást. Madách mint filozófus Madách másik énje, a pikírt, ironikus, pajzán kiszólásoktól sem visszariadó, gondolkodó férfi alakja formálódott meg Tőzsér Árpád „Szólj, jó barátom, ismered Hegelt?” című előadásában. Tőzsér igencsak érdekfeszítő témájú értekezése a filozófus költőt, a hegeli filozófiát aprólékosan ismerő embert mutatta be. S felhívta a figyelmet Madách A civilizátor című komédiájára is, amely Az ember tragédiája című művel egy időben íródott, s amely egyfajta parafrázisa, ellentételezése lenne a drámai költeménynek. Ajándékként és emlékezésként egy friss kiadványt, egy kétnyelvű versválogatást kapott mindenki. Tóth László szerkesztésében Jitka Rožňová remekbe sikerült Madách-vers- fordításait. Amelyekből Bárdos Ágnes és Culka Ottó adott elő bő féltucatnyit. A kötet keletkezéséről, Madách költészetéről Tóth László tartott előadást. Arról a műhelymunkáról, amely egy 19. századi magyar költő rímes és kötött formájú verseinek szlovák nyelvű fordításakor folyt, egy 21. századi fiatal műfordító, Jitka Rožňová beszélt. Figyelemre méltó alkotás! Madách élő emlékezete Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatónője szerint az a szakmai elismerés, amelyet a kastély felújításáért kapott néhány hete az intézmény, s a helyiek befogadó szeretete arra serkenti a múzeumot, hogy még szorosabb legyen az együttműködés, s még több rendezvény legyen az ódon falak közt. Az Alsósztregovai Madách Napok rendezvény, melyet pár hete a falu szervezett, nyitást jelent. Arról is beszámolt az igazgató asszony, hogy még mindig sok a tennivaló. A kastély parkja ápolásra szorul, s Madách sírja sincs a legjobb állapotban. Részleges felújítása, a szobor restaurálása ugyan megtörtént, de még folytami kellene a munkát. Ahogy a szellemi építkezést is folytatni kell. írók, képzőművészek, iskolák elmélkedni vágyók előtt nyitva az intézmény. Mert nem a termekben elhelyezett tárgyak, könyvek őrzik csak a madáchi életművet, hanem a szívekben is hatnia, léteznie kell. Kellene! Moszkva. Elhunyt Jurij Ljubimov orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója. A neves színházi szakember - akinek magyar állampolgársága is volt - múlt kedden töltötte be 97. életévét. Csütörtökön, az elsődleges diagnózis szerint szívelégtelenséggel, súlyos állapotban szállították kórházba. Másnap Ge- orgij Goluhov, az orosz főváros egészségügyi főosztályvezetője cáfolta, hogy Ljubimov szívműtétre szorult volna, és azt nyilatkozta, hogy a művész életkorából is fakadóan több betegségben is szenvedett. A Botkinszkaja kórházban azt közölték, hogy a rendező életét legkorszerűbb eszközökkel és gyógyszerek segítségével s a leggondosabb ellátással sem tudták megmenteni. Magyar felesége, Koncz Katalin elmondta, hogy Jurij Ljubimov közép-európai idő szerint vasárnap 9 óra 40 perckor „csendesen ment el, álmában hunyt el”. Jurij Ljubimov ötven évvel ezelőtt alapította a híres Taganka színházat, amellyel 2011 júliusában szakított a színészekkel kialakult ellentétei miatt. Ljubimov nyolcvan évet dolgozott a színházi szakmában. Előbb színészként, majd rendezőként. A Tagankán mintegy ötven előadást állított színpadra, köztük a Hamletet Vlagyimir Viszockijjal a főszerepben. Jurij Ljubimov erős szálakkal kötődött Magyarországhoz, ahol többször dolgozott rendezőként. 1978-ban a Bűn és bűnhődést állította színpadra a Vígszínházban, a következő évben Szolnokon Trifonov Cseréjét. Egyik leghíresebb munkája az 1981-ben a Nemzeti Színházban színre vitt Háromgara- sos opera volt, amelyben Tö- rőcsik Mari, Garas Dezső és Udvaros Dorottya is szerepelt. Jurij Ljubimov (1917-2014) (Fotó:TASR/AP) Színházi előadás és beszélgetés Szene. Parti Nagy Lajos - Darvas Ferenc: Ibusár című zenés színművét mutatják be ma 19 órai kezdettel a Szenei Művelődési Házban. Az előadás rendezője Gál Tamás, a főszerepben Molnár Xénia látható; közreműködik Kiss Szilvia, Gál Tamás, Lakatos Róbert és Madarász András. Az előadás előtt, 17.30-tól Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas íróval és feleségével, Bíró Kriszta színésznővel találkozhatnak az érdeklődők a városi könyvtárban. A beszélgetést Bárdos Ágnes vezeti, (juk) A honfoglalás korát bemutató állandó régészeti kiállítás Miskolcon Az elit alakulat leletei MTl-HÍR Miskolc. Az Elit alakulat címmel állandó kiállítás nyílik ma a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítóépületében, amely a magyar honfoglalás kori temetők eddig ismert leggazdagabb leleteit mutatja be - mondta el Pusztai Tamás, a múzeum igazgatója. A leletek a Bodrogközben található Karos falu melletti dombvonulat régészeti munkái közben kerültek elő a temetőket feltáró 1986 és 1990 közötti ásatások során. A múzeumvezető elmondta, hogy a feltárt férfi, női, valamint gyermeksírok aránya sajátos összetételt tükröz: az itt nyugvó halottak között kiugróan magas a férfiak száma. Ezeknek a férfiaknak a sírjában szokatlanul sok fegyvert és méltóságjelvényeket találtak. Három, ldemelkedő rangot jelző tárgyakkal - veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtegez - eltemetett férfi sírját, úgynevezett „vezéri sírokat” is találtak: ők lehettek a kalandozó hadjáratok vezetői, azaz az „elit alakulat”. Pusztai Tamás hozzátette, a vezérek családtagjai és házi szolgái mellett külön csoportot alkottak a kíséret harcosainak sírjai. Ez arra enged következtetni, hogy az itt élő népességet egykor speciális szempontok szerint válogatták össze. A ka- rosi temetők használatának idején, a 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza- vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, és ezek a temetők a fejedelmi kíséret tagjainak temetői lehettek. A kiállítást három teremben építették fel. Az első két terem a leleteket és a kutatást mutatja be, a harmadik terem pedig az első két terem információinak feldolgozását segítő játszó-pihenő tér, jurtával, családi kvízjátékkal, mesékkel, mondákkal a honfoglalás korából. október »löfaetesi ízaWÍ*'önnekl Micsoda
