Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-30 / 200. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Az MKP adja a polgármesterjelöltet Közösen indul az MKP és a Híd Komáromban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Zöldet kapott az MKP és a Híd önkormányzati választási koalíciója. Az MKP komáromi alapszervezetének ülésén a jelenlevők kétharmada szavazott az együttműködésre; jelen volt Berényi József pártelnök is. A döntés azt jelenti, hogy a két párt közös polgármesterjelöltetje az MKP-s Czíria Attila, a közös képviselőjelölt-listán pedig a Híd tagjai lesznek többen. A közös indulási szándékot hetekig tartó tárgyalásokat követően augusztus 20-án jelentette be Czíria Attila, az MKP, valamint Bastrnák Tibor, a Híd városielnöke. Petheő Attila (MKP), az összefogás egyik szorgalmazója lapunknak elmondta: a tagsággal ismertették annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet augusztus derekán 1000 személy megkérdezésével végeztek Komáromban. „A megkérdezettek döntő többsége üdvözölné a két párt együttműködését” - mondta. Az MKP 12 helyet kap a 25-ös képviselői listán, ebből egy helyet független jelölttel tölt be. Mivel az önkormányzat csak szeptember 4-én dönt arról, hogy hány városi képviselő lesz az elkövetkező ciklusban, egyelőre a jelenlegi 25-ös létszámot vették alapul. Czíria Attila nem szerepel a képviselőjelöltek között. „Egy polgármesterjelöltnek legyen annyi önbizalma, hogy higgyen választási győzelmében, és ne jelöltesse magát képviselőnek is” - mondta. Szerepel viszont a képviselőlistán Stubendek László, aki még nem közölte, indul-e a polgármesteri tisztségért. „Stubendek László az MKP városi elnökségének javaslatára került a listára - tudtuk meg Czíria Attilától. - Már összegyűjtötte a polgármester-jelöltségéhez szükséges aláírásokat, de arra még nem adott egyenes választ, hogy valóban indul-e.” Ha Stubendek elindul függetlenként, akkor lekerül a képviselőlistáról. Szerettünk volna megkérdezni Stubendek Lászlót a szándékairól, de nem értük el. A két párt választási koalíciójára vonatkozó szerződést a napokban ítják alá; az eseményen az előzetes ígéretek szerint részt vesz Berényi József, az MKP és Bugár Béla, a Híd elnöke is. RÖVIDEN Lajčák másképp beszél, mint Fico Bécs. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter veszélyesnek és elfogadhatatlannak nevezte az orosz kisebbségpolitikát, amely szerinte Hitler szudétanémetekkel szembeni politikájára emlékeztet. A külügyminiszter az osztrák APA hírügynökségnek azt mondta: hisz az országok függetlenségében, abban, hogy joguk van dönteni ajövőjről, és ez az egykori Szovjetunió országaira is vonatkozik. Oroszország akadályozza a kelet-európai országok NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledését. „Emlékszünk rá, miképpen védelmezte Hitler a Szudéta-vidéken élő német kisebbséget, és tudjuk, mi történt végül” - mondta Lajčák. Úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy Ukrajna területi integritása sérült, és a Krímet a nemzetközi jog megsértésével annektálta Oroszország. (MTI) Kétkamarás parlamentet javasolt a Híd 100 + 50 képviselő ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kétkamarás törvényhozás - egyebek mellett ezzel számol a Híd Polgári Vízió 2016 stratégiai dokumentumának hetedik, Alkotmányos rend című fejezete, amelyet nyilvános szakmai vitára bocsátott a párt. Bugár Béla, a Híd elnöke emlékeztetett: szeptember 1-jén lesz 22 éve, hogy elfogadták Szlovákia alkotmányát, mégis az ország alkotmányos rendje gyakran válik különböző célza- tos politikai beavatkozások tárgyává. „Elutasítjuk, hogy egyes politikai erők üzletelnek az állam alapdokumentumával” - figyelmeztet Bugár, a Smer és a KDH háttéralkuira utalva. Lucia Žitňanská, a Híd alelnöke rámutatott, az Alkotmányt az elmúlt 22 évben 12 alkotmánytörvénnyel módosították, de arra is volt példa, hogy az Alkotmányt a már elfogadott törvényekhez igazították, vagy amikor a képviselők olyan törvényre bólintottak rá, amely nyilvánvalóan alkotmánysértő volt. Peter Kresák alkotmányjogi szakértő elmondta, az egyik javaslatuk az Alkotmány pream- bulumát érinti, amely a polgári elvet rögzítené az eddigi nemzeti helyett. „Szükségesnek tartjuk a parlamenti képviselők számának csökkentését is, és egy kisebb, második kamara létrehozását” - mondta Peter Kresák alkotmányjogi szakértő. Az első kamarában 100, a másodikban 50 képviselő ülne, őket egyéni választókerületekben 6 évre választanák. További lényeges változás, hogy önálló fejezet lenne az Alkotmányban az ombuds- manról, valamint rögzítené az egyenlő bánásmód alapelveit. Kresák szerint a köztársasági elnök közjogi hatásköreit az Alkotmányban önálló részben kell rögzíteni, (ú) A lengyelek nem engedték átrepülni légterükön az orosz védelmi minisztert Bojkott, bírálat, tiltakozás Munkában a megyefőnök, Kotleba a NATO-val birkózik (Jón Krošlák felvétele Besztercebánya. Szlovákia tegnap a szlovák nemzeti felkelés kitörésének 70. évfordulójára emlékezett. A besztercebányai központi ünnepségre becslések szerint 10-15 ezren érkeztek, 36 ország hivatalos képviseletét látták vendégül. Az orosz-ukrán konfliktus azonban a hivatalos megemlékezésre is rányomta bélyegét. ÖSSZEFOGLALÓ A megemlékezésen részt vett Andrej Kiska szlovák és Miloš Zeman cseh államfő, Oroszországot Szergej Sojgu védelmi miniszter képviselte, aki az eredetileg meghívott Vlagyimir Pu- tyin helyett érkezett Besztercebányára. A lengyel köztársasági elnök, Bronislaw Komorowski az utolsó pillanatban lemondta részvételét a hivatalos ünnepségen, mert nem akart egy tribünön állni Sojguval. Délután azonban megérkezett Besztercebányára, Andrej Kiskával koszorúzott és részt vett az államfőknek adott díszebéden, ahol Sojgu nem volt jelen. Lengyel- ország az Európai Unión belül Moszkva legkövetkezetesebb bírálói közé tartozik az oroszok ukrajnai szerepe miatt. ,A lengyel köztársasági elnök azért nem tudott jelen lenni a hivatalos ünnepségen, mert az utolsó pillanatban megváltozott a programja” - magyarázta Komorowski . távolmaradásának hivatalos okát Stanislav Mičev, az SZNF Múzeum igazgatója, az ünnepség főszervezője. Emberek, állatok, felkelők ,A szabadságunkat, demokratikus berendezkedésünket, függetlenségünket, történelmi öntudatunkat köszönhetjük azoknak, akik a szlovák nemzeti felkelésben harcoltak” - mondta ünnepi beszédében Kiska. Zeman szerint a náci Németország alacsonyabb rendű lényekként tekintett régiónk nemzeteire. ,A szlovák nemzeti felkelés hozzájárult ahhoz, hogy nem az emberek és állatok között elhelyezkedő lények vagyunk” - mondta a cseh elnök. Felkelés szankciókkal Robert Fico kormányfő ünnepi beszédében ezúttal is az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról beszélt. ,Ahelyett, hogy tanulnánk a 70 évvel ezelőtt történtekből, most is olyan döntéseket hozunk, amelyek növelik a feszültséget és lefékezik Európa gazdasági növekedését. Mindig is kritikusan viszonyultam a szankciókhoz” - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a mai brüsszeli uniós csúcson is elmondja. Fico a szankciók lehetséges további szigorításáról szóló híreket „kardcsörtetésnek” nevezte, és megígérte, hogy az ezekről szóló tárgyalásokon Szlovákia „nemzeti érdekeit” tartja majd szem előtt. Pavol Paška házelnök beszédében közvetve a szélsőséges nézeteiről ismert besztercebányai megyefőnököt, Marian Kotlebát bírálta. „Hogyan lehetséges, hogy a 21. században még mindig vannak olyan szélsőségesek, akik szlovák hazafinak mondják magukat, miközben a fasiszta szlovák államot éltetik?” - tette fel a kérdést Paška, aki szerint a náci eszmék terjedése halálos veszélyt jelent Emlékező (TASR-felvétel) az országnak. A korábbi hírekkel ellentétben Kotleba nem vett részt a központi megemlékezésen, az „ünnep alkalmából” azonban egy „Yenkees go home! Stop NATO!” feliratú molinót akasztott ki a megyeházára. Az önkormányzat épülete a város főterén áll, és a felkelés évfordulója alkalmából ma este ott lép fel az Amerikai Egyesült Államok légierejének zenekara. Vigyázat, orosz a légtérben! A késő délutáni órákban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter repülőgépe kénytelen volt visszatérni Pozsonyba, mert Lengyelország nem engedélyezte a gépnek, hogy átrepüljön a légterén (az ukrán légtér használata pedig szóba sem jöhet). A lengyel légtérirányítás kicsit megváratta Sojgut, adminisztratív okokkal indokolta az elutasítást, de később megadta az engedélyt. Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes az államok közötti nemzetközi magatartási kódex durva megsértésének nevezte a történteket. (SITA, TASR) Visszafogná a hirtelen, de nem minden tagállamban egyszerre megugró munkanélküliség hatását Lesz uniós munkanélküli-segély? LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Fél évig uniós alapból fizetnék a munkanélküli-segélyt az eurózóna tagállamaiban, az összeg a bér 40%-a lenne, amit minden állam saját forrásból kiegészíthet. A segély jelenleg hat hónapig jár, és a bér 50 százaléka, vagyis hazai forrásból még tíz százalékponttal kellene emelni, hogy a jelenlegi szintű segélyt kapják a munkanélküliek. Természetesen a tagállamok a jelenleginél többet is hozzáfizethetnének, és hosszabb ideig is folyósíthatnák a támogatást, most még nem lehet megmondani, hogy a munkanélkülieknek előnyösebb lenne-e az új rendszer. Az alapot a tagállamok befizetései tartanák fenn. Andor László uniós biztos szerint ezzel részben kompenzálható lenne a hirtelen, de nem minden tagállamban egyszerre megugró munkanélküliség hatása. Mi lesz a „nemzeti” segélyrendszerekkel? A rendszer működtetéséhez az eurózóna GDP-jének mintegy 1 százalékára lenne szükség. Andor szerint ez a mechanizmus nem csak a rossz gazdasági helyzetben lévő országoknak segítene, a konjunktúra és a munkanélküliség alakulásától függően az egyes országok hol nettó befizetői, hol nettó kedvezményezettjei lennének a rendszernek. Az Európai Bizottság pozsonyi képviselete szerint a rendszer az USA-ban működőhöz lenne hasonló. A szociális ügyi minisztérium szerint a javaslat rengeteg kér- déstvetfel. „Kinek lesz joga erre a segélyre, milyen hosszú ideig jár majd, milyen szerep jut a nemzeti rendszereknek” - sorolta a kérdéseket Michal Stuška, a szaktárca szóvivője. Kulcsfontosságú kérdésnek tartja a minisztérium az uniós rendszer finanszírozását., A javaslat szerint rendszeresen értékelnék a tagállamok járulékbefizetésének nagyságát, ami felveti a kérdést, hogy Szlovákiának milyen mértékben kellene kivennie a részét a rendszer finanszírozásából más tagállamokban” - magyarázta a szóvivő. Szerinte ügyelni kell arra is, hogy az ilyen nemzetek feletti rendszer ne ütközzön az unió alapszerződésébe, vagyis arra, hogy ne követelje meg az egyes tagállamok társadalombiztosítási törvényeinek harmonizálását. Nagyok az eltérések Az Európai Bizottság pozsonyi képviselete szerint azonban egy ilyen rendszer bevezetéséhez mindenképpen szükség lesz az alapszerződés módosítására. „Nyilvánvaló, hogy az ilyen változás megkövetelné az EU alap- szerződésének módosítását” - tájékoztatta lapunkat Andrej Králik, a képviselet szóvivője. Az Európai Unióban a foglalkoztatási politika és a szociálpolitika is nemzeti hatáskörbe tartozik, a munkanélküliségi segély nagysága, folyósításának hossza országonként változó. A segély a korábban kapott bér 40-80 százaléka között mozog, de sok helyen megszabják a felső határt. Szlovákiában a korábbi bruttó bér 50 százaléka jár, a plafon pedig havi 839,90 euró. A folyósítás hossza néhány hónaptól évekig terjed - Magyarországon 3, nálunk 6 hónap, de például Belgiumban korlátlan idejű.
