Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-25 / 170. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Életműdíj Krasznahorkai Lászlónak Budapest. Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente az irodalmi Nobel-díj alternatívájaként - ismertette a Los Angeles-i székhelyű Green Integer irodalmi portál honlapja. A pénzjutalommal nem járó elismerést a Contemporary Arts Educational Project Inc. (Kortárs Művészeti Oktatási Projekt) adja át minden évben egy amerikai költőkből, próza- és színműírókból, valamint irodalmi kritikusokból álló zsűri döntése nyomán. Krasznahorkai a pályafutása során a nemzetközi irodalomhoz való hozzájárulásáért kapta az életműdíjat.Tavaly Reiner Kunze német író részesült az elismerésben, a korábbi díjazottak között szerepelt a brit Harold Pinter, az osztrák Friederike Mayröcker és Peter Handke, a spanyol Rafael Alberti és Javier Marias, a francia Jacques Roubaud, a dán Inger Christensen, a sziriai Adonis, a portugál Jósé Saramago, a finn Paavo Haavikko, az amerikai John Ashbery, valamint a dél-koreai Ko Un is. (MTI) 2017-ben folytatódik a kalózkaland Los Angeles. Hat évvel az utolsó epizód bemutatása után, 2017 júliusában hajóznak be ismét a mozikba a Karib- tenger kalózai. A Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp) kalandjairól szóló kasszasiker-so- rozat ötödik részének premierjét eredetileg jövőre tervezték, de a Disney filmstúdió végül úgy határozott, hogy dolgozni kell még a forgatókönyvön. A The Hollywood Reporter értesülése szerint a film rajongóinak 2017. július 7-ig kell várniuk a bemutatóra. A Dead Men Tell No Tales című új epizód rendezésére a Disney és Jerry Bruckheimer producer a Johnny Depp Jack Spar- Kon-Tiki című film alkotóit, Jo- row kapitány szerepében achim Ronningot és Espen (Képarchívum) Sandberget fogadta fel. (MTI) Giancarlo Giannini elismerése Róma. Életműdíjjal tünteti ki több mint öt évtizedet felölelő színészi pályafutásáért Giancarlo Gainnini olasz színészt a locarnói filmfesztivál augusztusban - számolt be róla a Variety.com filmes portál. Giannini 1966-ban, a Rita, a szúnyog című zenés vígjátékban állt először a filmkamerák elé, s ekkor kezdődött hosszú ideig tartó közös munkája Lina Wertmüllerrel. Az augusztus 6-án megnyíló locarnói film- mustrán a Rita, a szúnyogot is levetítik abban a retrospektív programban, amely az olasz Titanus filmstúdió fénykorának produkcióiból válogat. A musicalben a színész Rita Pavone énekesnő oldalán játszott. Giancarlo Gainnini mellett a szemlén idén Juliette Binoche francia színésznőt is életműdíjjal jutalmazzák. A 67. Locarnói Nemzetközi Film- fesztivált a formailag szerteágazó, független és innovatív filmművészetnek szentelik a szervezők. (MTI) Michael Douglas legújabb szerepe New York. Először látható együtt a filmvásznon Michael Douglas és Diane Keaton, akik a Szerelem a végzetem című romantikus komédiában játszanak együtt. Az észak-amerikai mozikban ma debütáló vígjátékban Michael Douglas egy felesége halála után megkeseredett, magának való özvegyet alakít. „Ez a film egyike azoknak a sztoriknak, amiről az ember azt gondolja, már eljött az ideje. Hetven leszek néhány hónap múlva, az ember nem hinné, hogy ebben a korban változik, pedig így van” - mondta Douglas. A filmet az a Rob Reiner rendezte, aki 1995-ben a Szerelem a Fehér Házban című produkciót forgatta Doug- lasszel. A színész Oren Little-t alakítja, a nyugdíj előtt álló ingatlanügynököt, akinek az életébe döntő változást hoz, amikor tőle eltávolodott fia rábízza egy időre kilencéves kislányát. Diane Keaton, aki az Oren mellett lakó bárénekesnőt játssza, összebarátkozik a kislánnyal, és rájön, hogy a mogorva szomszédnak mégis csak van szíve. A színésznő több számot is előad a film során, Reiner pedig zongoristaként csatlakozik a szereposztáshoz. (MTI) (SITA/ AP-felvétel) Beszélgetés Zomborácz Virággal, aki első nagyjátékfilmjével Karlovy Varyban mutatkozott be A magyar film nem olyan rossz A huszonéves Mózes képtelen megfelelni lelkész apja elvárásainak. A férfi váratlanul meghal, ám kísérteiként visszatért fiához, aki minden áron szeretne megszabadulni a szellemtől. Zomborácz Virág első nagyjátékfilmje, az Utóélet fekete humorral mesél a gyászról, a szülői kontrollról és a felnőtté válásról. Az abszurd vígjáték a közelmúltban Karlovy Varyban debütált. BARTALDÓRA A film keletkezéstörténetéről, a Filmalappal folytatott együttműködésről és a magyar mozinézőkről a forgatókönyv- író-rendezővel beszélgettünk. Hogy állt a magyar filmgyártás mikor elkezdted írni a könyvet? Gondoltál arra, hogy nem tudod majd leforgatni? Azt hiszem, 2007-ben vagy 2008-ban kezdtem el írni a történetet. Akkor még létezett a Magyar Mozgókép Közalapítvány, készültek filmek, de ettől függetlenül is meg kellett írnom a forgatókönyvet, mivel ez volt a diplomamunkám. Aztán később még pályáztunk is előkészítésre, amikor bedőlt a filmgyártás. Akkoriban különösen fel voltam rá készülve, hogy a dolgok sokkal rosszabbak lesznek, mint ahogy egyáltalán el tudom képzelni. Úgyhogy, amíg ott nem álltunk a kamerával és a stábbal, addig egy pillanatig sem gondoltam komolyan, hogy tényleg le fogjuk forgatni az Utóéletet. A Filmalapnál először a gyártás előkészítésére pályáztatok, de nem nyertétek el a támogatást. Kaptatok részletes magyarázatot? Szerintem számítottunk az elutasításra. Én se gondoltam, hogy nem lehetne még dolgozni a könyvön. Kaptunk egy nagyon korrekt véleményt, jogos kifogásokkal, majd a fejlesztő bizottsággal volt egy megbeszélésünk, ahol elhangzottak problémafelvetések. A fejlesztőktől kapott javaslatokat minden esetben megfogadtad? A fejlesztő csapat sem homogén, tehát ők sem értettek mindig egyet, így előfordult, hogy megfogadni valaki tanácsát egyet jelentett egy másik tanács elutasításával. Sok dolgot nem fogadtam meg és sok dolgot igen, de szerintem alapvetően nagyon hasznos volt az egész folyamat, jót tett a könyvnek. Érezted a konzultációk során, hogy sérül az alkotói szuverenitásod? Nem, de olyasmit éreztem, hogy ennél többet vagy jobbat én már nem tudok, hiába várják el. Aztán összeszedtem magam. A szakma sokszor bírálja a Filmalapot, amiért ragaszkodik a forgatókönyvek fejlesztéséhez, és ez alapján ítéli meg a filmre szánt összeget. Elvileg minden támogatás kritériuma a forgatókönyv, ez nem hungarikum. Ismert, már bizonyított rendezőknél egyébként - úgy tudom - a Filmalap sem olyan szigorú, de elsőfilmeseknél tényleg nincs más referencia, csak a könyv. Egyébként ez nem olyan brutális elvárás. Ha az eredeti ötlet elveszik a fejlesztés során, az már komoly baj. Én nem tudok ilyen esetről. Ha valaki elkezd írni tíz rózsaszín flamingóról egy musicalt, abból nem akarnak termeszháborús akciófilmet csinálni. Ismert színészek szerepeltetése mellett amatőr főszereplőt választottál. Hogyan zajlott a szereplőválogatás? Azt a fajta bizonytalanságot, amelyet a főszereplő Mózesben mi kerestünk, nem lehet eljátszani. A fiatal fiú színészek általában nem szorongó, introvertált emberek, hanem ellenkezőleg, süt róluk a magabiztosság. Egy kivételt találtam, de ő előtte éppen Császi Ádámmal forgatott, és szerettem volna egy ismeretlen, új arcot. Kristóf Marcit a KMH Filmen keresztül ismertük, mivel a korábbi produkciós asszisztens barátja volt. Miután a főszereplőnk megvolt, hozzá válogattunk családtagokat. A nagyobb szerepekre nem rendeztünk castingot; mivel eleve .Csákányi Eszterre írtam a nagynéni szerepét, őt csak fel kellett kérni. Egyértelmű volt, hogy Angélát csak Petrik Andrea játszhatja, neki sem volt castingja, ahogy Gálf- fi Lászlónak sem. A kislányt játszó Hang Lilit Pécsett, egy gyerekcastingon találtuk meg, az anyukát alakító Kőhalmi Krisztinát pedig egy fotó alapján hívtuk be, miután az összes ismert, törékeny és szub- misszív magyar színésznő egyeztethetetlennek bizonyult. Azt nyilatkoztad, a filmed univerzális történet. Szerinted mégis mond valamit a mai magyar társadalomról vagy a magyar vidékről? Nagyon keveset. Állításokat nem igazán fogalmaz meg a jelenkorral kapcsolatban, de szerintem a karakterek elég magyarosak. És helyszínkeresés közben elképesztően jó, abszurd helyeket találtunk az országban, amilyeneket az ember nem tud kitalálni az íróasztalnál ülve. Mennyi nézőre számítasz a magyar mozikban és menynyivel lennél elégedettek? Bevallom, nem vagyok túl optimista. Jó lenne, ha a tíz-ti- zenötezret azért elérnénk. Mit gondolsz, milyennek kell lennie a magyar filmnek, hogy újra beüljön rá a közönség? Nyilván nem várható el szélesebb tömegektől, hogy beüljenek két és fél órás érthetetlen tömény unalomra. Szerintem fontos, hogy a magyar film szórakoztató is legyen. De szerintem az is igaz, hogy a magyar film azért nem olyan rossz. A közönség ennek ellenére nem kíváncsi rá. Nem rosszabb, mint a cseh, a lengyel, a szlovén, csak épp sokan azt gondolják, hogy ami magyar, az nem lehet jó. Ez a mentalitás egyébként az élet minden területén megfigyelhető. Inkább ezen a hozzáálláson kellene változtatni. S még egy dolog: ha a mozijegy árát összeveted az átlagfizetéssel, siralmas az eredmény. Szerintem ez is közrejátszik abban, hogy ha az ember moziba megy, azt szeretné, hogy lehetőleg semmi se emlékeztesse erre az országra. Karlovy Varyban a fesztivállátogatók nagyon szerették a filmedet - az ötödik legnépszerűbbnek bizonyult a közönségszavazáson. Ez megerősített abban, hogy széles közönségnek szól az Utóélet? Igen, bár igyekszem magam azzal óvatosságra inteni, hogy Karlovy Varyban a nézők mégiscsak extrémen filmszerető közönségnek számítanak, az ottani sikerből nem feltétlenül következik a magyar közönségsiker. Főleg, ha azt vesszük, milyen keveset járnak a magyarok moziba, aki pedig jár, az sem a hazai filmeket preferálja. Sajnos a forgalmazási rendszer meg sem próbálja előnyösebb piaci helyzetbe hozni a magyar alkotásokat, például olcsóbb jegyárakkal. Azt gondolom, hogy az elmúlt években több, a közönség figyelmére méltó magyar film is elsikkadt, megfelelő promóció és támogatás híján. ZOMBORÁCZ VIRÁG FILMJEI Utóélet (nagyjátékfilm, 2013) rendező, forgatókönyvíró Dipendenza (animációs film, 2012) rendező, író Tekintet (kisjátékfilm, 2010) rendező, forgatókönyvíró Hagy (kisjátékfilm, 2008) forgatókönyvíró Az utolsó szép film (kisjátékfilm, 2007) színész Dekameron2007 (rövidfilm-összeállítás, 2007) rendező Nyomtávváltás (kisjátékfilm, 2007) rendező, forgatókönyvíró Gálffi László az Utóéletben Amacska szerepe a francia irodalomban (ldsjátékfilm, 2006) rendező
