Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-25 / 145. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 25. Régió - szülőföld - hirdetés 13 Zilizi Zoltán dió- és cseresznyefával dolgozik, nem lakozza a szobrokat, a természetesség híve Faalkotásokból nyílt kiállítás Pereden a falunapokon Pered. Hétvégén a peredi falunapon nyitották meg Zilizi Zoltán fafaragó el­ső önálló kiállítását a kultúrházban. A Fába fa­ragott álmok harmincöt év munkáját mutatja be. BARTALOS ÉVA Zilizi Zoltán hobbiszinten farag, korábban villanyszere­lőként járta az országot. Főleg télen farag, akkor több ideje jut a kedvtelésére. A kiállított alkotások sokféle témához kapcsolódnak. ,A peredi borászversenyre is faragtam díjakat” - közölte Zi­lizi Zoltán. A Zarándok című szoborral országos elismerést ért el, kilencedik lett Trencsén- ben az amatőr fafaragók verse­nyén. A Pered központjában ál­ló Életfát is ő készítette. „Ha megtetszik egy motí­vum a természetben, vagy lá­tok egy nagyon szép tájképet, elképzelem, hogyan lehetne megfaragni. Utána lerajzolom a tervet és megkeresem a meg­felelő fát” - beszélt az alkotás folyamatáról. Zilizi Zoltán amatőr szobrász munkásságá­ért szombaton átvehet­te a helyi önkormányzat elismerését. Legszívesebben cseresznye- és diófával dolgozik, hársfából is faragna, de abból kevés van a környéken. „Ha gyümölcsfát vágnak ki a faluban, szólnak és megnézem, megfelel-e a fara­gásra. A fát legalább öt évig tá­rolom, szárítom. Ezalatt kide­rül, hogy nem beteg vagy gom­Először nyílt önálló kiállítás Zilizi Zoltán müveiből (A szerző felvételei' bás. Egy kétméteres törzsből csak egy métert tudok felhasz­nálni, a többi nem alkalmas a faragásra” - folytatta az ama­tőr fafaragó, aki a természetes megoldások híve. „Nem lakko­zom be a műveket, természetes anyagokat használok” - szö­geztek. A kultúrházban csak munkái egy részét állították ki. A fafara­gó elmondta, alkotásaiból még otthon is maradt jónéhány. Zili­zi Zoltán nemcsak művei terveit rajzolja le, hanem az elkészült szobrokat is. „Van egy hatalmas rajztáram, mindent félretettem, amit eddig megrajzoltam és ki­faragtam. Az unokák majd né­zegethetik, miket faragtam” - mondta Zilizi Zoltán, aki mun­kásságáért szombaton átvehet- A Zarándok című szoborral kilencedik lett az amatőr fafaragók te a helyi önkormányzat elisme- országos versenyén rését. A Somorjai Kaszinó évadzáró vitaestje A hagyományokról Agócs Gergellyel TAKÁCS HENRIETTA Somoija. Hagyomány. Itt-e a vég? címmel tartotta évadzá­ró vitaestjét a Somorjai Kaszi­nó. A Honismereti házban nem hagyományos beszélgetést folytattak a hagyományról, a csallóközi néprajzról, a felvi­déki népzenéről és a néptánc­mozgalomról. Az est vendége Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész volt, akit Hecht Éva kérdezett a népi hagyomá­nyokról, a népi öltözködésről, a tájnyelvről és a népzenéről. Agócs Gergely a vegytiszta, minden sallangtól mentes nép­zene gyűjtője elmondta, hogy manapság a magyarok nem énekelnek, ezáltal egy fontos funkció hal ki a társadalomból. A népzene mellőzésével az ember legbelső érzéseinek egyik kifejezőeszköze vész el. Az etnográfus szerint napja­inkban Magyarországon a mé­dia nyelvezete kiszorítja a „buta” és a „paraszt! jelzőkkel megbélyegzett tájnyelvi beszé­lők nyelvét, ami a tájnyelvek presztízscsökkenéséhez vezet. Ennek következtében a magyar polgárság beszéde hatványo­zottan határolódik el a paraszt­ságétól. Agócs Gergely gyűjtőterüle­tei a felvidéki magyarság táj­egységeitől egészen az Észak- Kaukázusig terjednek, ahol ő az első magyar származású gyűjtő. Az Észak-Kaukázusban folytatott gyűjtései során rá­mutatott arra, hogy a karacsá- jok, a nogajok és a balkárok ze­néje olyan dallamokat tartal­maz, amelyek a létező magyar népdaltípusok érvényes válto­zatai, ezek a magyar népzene legközelebbi rokonai. A népzenész - aki a pászto­roktól, juhászoktól, falusi cigá­nyoktól tanult meg zenélni - a hazai területeken végzett gyűjtésekről elárulta, hogy a Kárpát-medencében nincs olyan ötven kilométeres kör­zet, ahol ne találnánk még új­donságot. A népzene szem­pontjából a felvidéki tájegysé­gek legjobban feltárt területe a Zoboralja, ahol 1988-ban Agócs rögzítette először a hangszeres magyar népzenét. A Somorjai Kaszinó hetedik, évadzáró estje a Csalló és a Csa­li népzenekar muzsikálásával zárult. Hecht Éva, az est házigazdája és Agócs Gergely, a minden sallang­tól mentes népzene gyűjtője (Lovász Ákos felvétele) EH FOTÓVERSENY Készített a közelmúltban igazán érdekes vagy látványos fotót? Küldje el nekünk és megnyerheti az értékes nyeremények egyikét! 1. DÍJ: Fényképezőgép 2. -4.DÍJ: Ajándékutalvány fotókönyv elkészítésére a Fotolab felajánlásával 5.-10. DÍJ: Ajándékutalvány a Fotolab felajánlásával A VERSENY TÉMÁJA: OTTHON EURÓPÁBAN MP140483 A VERSENY FELTÉTELEI: • Egy résztvevő egy képpel indulhat. • A fényképet a jatek@ujszo.com e-mail címre várjuk. • Az e-mail ben kérjük feltüntetni a fotó megnevezését és a beküldő elérhetőségét. A tárgymezőbe írják be: Fotóverseny Beküldési határidő: 2014. június 29. Eredményhirdetés: 2014. július 10.www.ujszo.com • A nyeremény nem képezheti polgári per tárgyát. • A játékszervező fenntartja a játékszabályok módosításának jogát. • A játékban való részvétel, egyben a játékszabályok elismerését jelenti. • Beküldő beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a feltüntetett személyes adatokat kommunikációs célokra használja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom