Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-25 / 70. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 25. Kultúra 19 63 bemutató, közel 700 előadás, 120 színjátszó, díjak sora - ez a Kármán József Színház mérlege 25 év rivaldafény, olykor árnyék Öntevékeny, negyedszá­zada jól működő, szak­mai és közönségsikert egyaránt magáénak tudó amatőr színtársulata kevés szlovákiai magyar városnak van manapság. Losoncon a napokban ünnepelte megalakulá­sának 25. évfordulóját a Kármán József Szín­ház, a társulat ebből az alkalomból a közönséget ajándékozta meg egy kabarécsokorral, Egy hét a kávéházban cím­mel, Erdélyi Gábor ren­dezésében. Hétvégén, a jubileumi gálán kollégákkal, barátokkal, színésztársakkal együtt mókáztak a losonciak (A szerző felvétele) SZÁSZ1 ZOLTÁN Csak a statisztikák tükrében Vizsgálódva is figyelemre méltó ez a negyedszázados színházi jelenlét. Csák István, a társulat vezetője szerint: ha csak a ki­mutatások alapján akarnánk összefoglalni ezt a 25 évet, ak­kor 63 bemutatóról, közel hét­száz előadásról, százhúsz, a társulatban megforduló szín­játszóról, törökországi, dániai, csehországi, magyarországi fesztiválokról, a Jókai Napo­kon elnyert három fődíjról, ti­zenhárom nívódíjról, az egyéni alakítások és a rendezői munka számos elismeréséről kellene beszámolni. Csák István szerint azonban nem ez a lényeg. „Ne­künk a színház, a színjátszás szeretete fontos, és az a külde­téstudat, amellyel ez a kis szín­házi műhely a magyar nyelven megszólaló színpadi játék fon­tosságát bizonyítja” - emelte ki a kezdetektől a Kármán József Színházban dolgozó lelkes szí­nész és szervező. Aki szerint persze a rivaldafényben olykor árnyék is éri a színjátszót. El­mondta, rohamosan fogy a magyar közönség Losoncon, az évekkel ezelőtti telt házas, pót­székes bemutatók sora már a múlté. Tapasztalataik szerint a környéken is egyre kevesebb a megmutatkozási lehetőség. A tényleges szegénység mellett a szellemi elszegényedés is reális veszélyt jelent már Nógrádban. Ennek ellenére a Kármán Jó­zsef Színház nem adja fel, a munka árnyékok, ellenszél, csendes közöny ellenére is to­vább folyik. Bár amatőrként tartják számon, a társulat büszke lehet az eddigi munká­jára. A Kármán József Színház hivatásos színházakhoz is mél­tó feladatvállalást teljesített az elmúlt negyedszázadban. Az ádagban heti egy előadás, az öthavonként új bemutató ko­moly teljesítmény. És tovább­számolva: az eddig lejátszott mintegy hétszáz előadáson kö­zel százezer néző látta a pro­dukcióikat. Néhány évvel a rendszerváltás után akár pro­fikká is válhattak volna. Volt ilyen terv, hogy legyen Közép- Szlovákiában is egy magyarul játszó, profi vagy félprofi szín­ház. Aztán, amint az lenni szo­kott errefelé, „nem volt elégsé­ges politikai akarat”. Csák Ist­ván szerint talán nem is olyan nagy baj már, hogy az elképze­lés nem valósult meg.„Ahova a pénz belép, ott a lelkes amatő­rizmus meghal. Legalább volt egy álom” - mondta Csák. Hétvégén, a jubileumi gálán sem volt telt ház a losonci B. S. Timrava Színház nagytermé­ben. De csak kis híja volt. Mint­ha ismét visszatalálnának a színjátszást szerető nógrádiak a zsöllyébe. A gálán salgótarjáni kollégákkal, barátokkal, szí­nésztársakkal együtt mókáztak a losonciak. Akiken nem lát­szott megfáradás, inkább a bi­zakodás bizsergett bennük. Jó hinni, hogy az alkotás öröme a nehezebb időszakokon is átse­gíti a csapatot. Hinni kell abban, hogy a Kármán József Színház nem könnyen összetéveszthető más csoporttal: egyedi, valósá­gos értéket teremtő csapat. Egy társulat, amely a mesétől kezd­ve a népszínműn át a modem drámákig, kísérleti darabokig minden elképzelhető műfajt a műsorára tűzött és tűz. Szórakoztatva nevelni, ne­velve szórakoztatni - nem egy­szerű feladat. Zsilettpengén egyensúlyozás, tojástánc vagy saíto mortale! Amit minden előadáson meg kell ugrani. Mert a közönség tapsa a legko­molyabb lakmusza sikernek és kudarcnak. Sikeres következő negyedszázadot! Mezei Mária szerelmei Kassán, Rák Viki előadásában Kassa. Rák Viki holnap Kas­sán lép fel első önálló san­zonestjével. A legendás Me­zei Máriát kelti életre, akiről csupán nemrég derült ki, hogy gyengéd szálak fűzték Márai Sándor íróhoz. Mezei Mária tavalyelőtt kiadott nap­lói és levelezése, illetve a ÖSSZEFOGLALÓ London. A romantikus talál­kozások toalettetikettjét bon­colgató How to Poo on a Date (Hogyan kakáljunk randevún) című kiadvány nyerte idén a leg­furább könyveimért járó díjat Nagy-Britanniában. A 2014. évi Diagram díj győztese olyan dön­tősöket utasított maga mögé, mint az Are Trout South Afri­čan? (Dél-afrikai-e a pisztráng?) című novellagyűjtemény, amelyben Duncan Brown egy hal szemszögéből indul identi­táskeresésre, valamint a New bennük részletezett titkos szerelmi viszony ihlette meg Rák Vikit, aki tizenegy ismert dallal, naplórészletekkel és szép kosztümökkel villant fel képeket egy nagy színésznő életéből és pályájából a kez­detektől a háborús éveken át a megnyugvásig. York kisboltosainak macskáit bemutató Working-Class Cats: The Bodega Cats of New York City '(Munkásosztálybeli macs­kák: New York bodegáinak ci­cái) című írás. A pénzjutalommal nem járó díjat a The Bookseller brit könyvpiaci szaklap és honlap alapította és gondozza. „Az ol­vasóközönség bölcsen döntött. Nem csupán olyan címet válasz­tott, amely tökéletesen megra­gadja a díj szellemiségét, ha­nem egy kézikönyvet, amely át­segítheti az embert az élet leg­nagyobb kihívást jelentő, legér­A Mezei Mária: Szerelmeim című műsorban elhangzó da­lokat Ladislav Fančovič hang­szerelte, ő kíséri zongorán Rák Vikit. A díszletet és a jel­mezeket Őry Katalin tervezte. A sanzonest helyszíne a Thá- lia Színház, a kezdés időpont­ja 19 óra. (juk) zékenyebb pillanatain” - húzta alá sajtóközleményében Ho- race Bent, a díj gondozója. A díjat 1978-ban alapították az akkori Frankfurti Könyvvá­sáron, 2000 óta a közönség sza­vazza meg a győztest. Az elis­merés feltétele, hogy a műnek komoly legyen a tartalma, a cím pedig szintén „ne tréfából le­gyen idétlen”. Az első nyertes cím A meztelen egerekről foly­tatott második nemzetközi tar nácskozás jegyzőkönyvei volt. Tavaly A tyúkketrec lidércálló- vá tétele címet ítélte a legfu­rábbnak a közönség. (MTI) Programajánló Klubest és meseelőadás az intézetben Pozsony. Ma 19 órakor kez­dődik a Pozsonyi Magyar Inté­zetben, a Café Nappaliban az idei első Expired Passport Mu­šie Club. Az estet a házigazda Expired Passport indítja, a ze­nekarnak a napokban jelent meg új CD-je ZOO! címmel. Ezt követően a madari Juhász Ani­kó és a magyarországi Juhász Dóra ifjúsági regényét mutat­ják be. A két gimnáziumi tanu­ló előbb levelezni, barátkozni kezdett egymással, majd közö­sen megírtak egy történetet, amelyből a Madách Posonium kiadónak köszönhetően Össze­tört tükör címmel könyv szüle­tett. Az est végén Saróka Liliá­na veszi birtokba a színpadot. A fiatal, ám már számos díjjal büszkélkedő verséneklő leg­újabb dalait adja elő. A klubestet megelőzően, 18 órai kezdettel, szintén a Po­zsonyi Magyar Intézetben lát­ható az a kétszereplős mese­darab, amely Garajszki Margit Bartók Béláról szóló könyve alapján született. Az előadás egyik közreműködője maga a szerző, (juk) Az elismerés feltétele, hogy a műnek komoly legyen a tartalma A randevúk toalettetikettjéről szóló könyv címe a legidétlenebb Kész a teljes Madách-kiállítás Alsósztregova. Holnap nyitja meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma az alsósztregovai Madách-kastélyban az „Óh, hol vagyok, hol vannak álmaim?” című Madách-emlékkiállítás második részét - ezzel az elmúlt években átfogó felújításon át­esett kastélyt teljes egészében birtokba veszi Az ember tragédi­ájának a szerzője. Az ünnepség 11 órakor kezdődik, a prog­ramban egyebek mellett E. Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának az előadása szerepel a szlo­vák-magyar muzeológiai együttműködés jelentőségéről. Az emlékkiállítást Praznovszky Mihály főkurátor mutatj a be. (ú) MOZIJEGY Trabant optikai tuninggal HORVÁTH GERGŐ A Universal aranytojást to­jó tyúkjának, az immár hete­dik része felé közelítő Halá­los iramban franchise-nak a műfaján belül nem sok ver­senytársa akadt. A rivális Dreamworks most kihívó­ként lépett fel, csakhogy a Need fór Speed megrekedt a próbálkozás szintjén. Holly­wood eddig tulajdonképpen egyetlen épkézláb számító- gépes adaptációt sem tudott a nagyközönség elé tárni. Adott egy elég komoly vi­deojáték két évtizedes ha­gyománnyal, több mint 150 millió eladott példánnyal és az arcade mezőnyben meg­lehetősen nagy népszerűség­gel. Az NFS nem más, mint könnyed szórakozás, luxus- verdák és őrült hajsza, ahol a versenytársakon túl a rend­őrök is komoly hátráltató té­nyezők. Bizonyos szempontból a Need fór Speed forgató­könyvírói könnyebb helyzet­ben voltak, mint 2012-ben a Hasbro a Torpedóval, mely Csatahajó (Battleship) cím­mel ért meg kínos adaptációt. Ennek ellenére George Gat- nisék csak egy megmosolyog­tató történettel tudták meg­támogatni a filmet. A forga­tókönyvben tátongó űrt Scott Waugh rengeteg kaszkadőr- mutatvánnyal, pörgős üldö­zésekkel és olyan sportko­csikkal (illetve makettekkel) próbálta ellensúlyozni, mint a Koenigsegg Ágéra, a Ford Mustang, a McLaren Pl vagy a Bugatti Veyron. Ami tehát a történetet ille­ti, a kiszámítható sablonok­nál kár többre számítanunk. A film főszereplője egy tehet­séges kisvárosi autószerelő, Tobey (Aaron Paul), aki sza­badidejében illegális autó- versenyzéssel próbál némi adómentes jövedelemhez jutni. Csakhogy a lepukkant kisvárosból a Nascar verse­nyekig jutó expilóta, Dino Brewster (Dominic Cooper) egy országúti versenyen meg­öli Tobey barátját, majd a bűncselekményt is rákeni, így Tobey a rácsok mögött találja magát. Ha ez nem lenne elég, még főhősünk barátnőjét, Anitát (Dakota Johnson) is elhalászta, ezzel pedig elő is készítette a tökéletes neme- zist. Tobey a szabadulása után két célt tűz ki maga elé: bizonyítani ártatlanságát és legyőzni Dinót a hírhedt De Leon futamon. A romantikus szálról és az indokolatlanul erős brit akcentusról mind­eközben a vagány Julia (Imo- gen Potts) gondoskodik. A film legnagyobb részét a gyors rövid távú versenyek, a kaszkadőrmutatványok és a rommá törő álomautók lát­ványa próbálja elvinni. Ezek a részek egyébként abszolút működőképesek. Waugh lát­hatóan nagyon figyelt az alapanyagra, és számos NFS- videójátékból ismert elemet átemelt a filmjébe, ezzel is kedveskedve a széria kedve­lőinek. Éppen ezért - némileg meglepő módon - a Need fór Speed inkább áll meg hű adaptációként, mint egész es- tés popcorn-moziként. A já­tékosok számára még elég le­het, de aki csak egy benzin­gőzös jó autós mozit akar lát­ni, annak a rendező társada­lom felé intézett játékos gesz­tusai nem sokat fognak jelen­teni. Neki lehet futni ennek a körnek még egyszer, mert po­tenciál van benne, és megfe­lelő kezekben, egy életképe­sebb forgatókönyvvel lehet még keresnivalója a mezőny­ben. Ehhez azonban legalább akkora figyelmet kell szen­telni a belső erőforrás fejlesz­tésének, mint az optikai tu- ningnak, mert amit most kap­tunk, sajnos csak egy kicsino­sított Trabant. Need fór Speed. Amerikai akciófilm, 130 perc, 2014. Rendezte: Scott Waugh. Főszerepben az autók és Aaron Paul (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom