Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-26 / 47. szám, szerda
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 26. A kért 3 5 milliárd dolláros mentőcsomag átmenetileg elhárítaná az ukrán fizetésképtelenség rémét Variációk ukrán államcsődre Egy ország pénzügyi összeomlásának négy fő összetevője lehet, amelyek gyakran együtt, egymást erősítve jelentkeznek: államcsőd, hiperinfláció, bankpánik és árfolyamzuhanás. Jelenleg Ukrajnában mind a négy reális fenyegetést jelent, hacsak nem érkezik gyors külföldi segítség. GÁL ZSOLT Az államcsőd technikailag azt jelenti, hogy valamilyen lejáró követelést (leggyakrabban egy kifutó államkötvényt) a kormány nem tud visszafizetni. Fizetésképtelenné válik, főleg azért, mert nem, vagy csak megfizethetetlen kamatokkal tudna újabb kölcsönökhöz jutni. Ez többnyire a külföldi pénznemekben (dollár, euró) kibocsátott kötvényeknél következik be, mivel ezekből - leegyszerűsítve - az adott ország jegybankja nem nyomtathat, ez a Fed, illetve az EKB kivételével pénzhamisítás lenne a javából. így ha leapadnak az ország (jegybank által kezelt) valutatartalékai, nincs mese, az állam fizetésképtelenséget jelent be és többnyire elkezd alkudozni a nemzetközi szervezetekkel, állami és magánbefektetőkkel az adósság átstrukturálásáról, azaz egy részének elengedéséről, futamidejének meghosszabbításáról és kamatterheinek csökkentéséről. Ukrajna legfeljebb pár hétig húzhatja külföldi segítség nélkül, államkötvényeinek kamatai 30% felé nőttek, a jegybank devizatartaléka januárban 18 milliárd dollár alá, kritikusan alacsony szintre süllyedt, az ország hitelminősítése pedig már rég a bóvli kategóriában volt. Nemrég a hitelminősítők a csőd előszobájának számító CCC szintre rontották, ami egyébként a legrosszabb szuverén adósosztályzat egész Európában. A kormány a belső tartozásokat elvileg kezelni tudja pénznyomtatással, ugyanilyen módon a kereskedelmi bankokat is el tudja látni likviditással. Ezzel azonban hiperinflációt, árfolyamzuhanást és a pénzügyi rendszer összeomlását A pénzügyi összeomlás négy fő összetevője az államcsőd, a hiperinfláció, a bankpánik és az árfolyamzuhanás. kockáztatja. A bankpánik már az elmúlt hetekben kezdett kialakulni: az emberek megrohanták a pénzkiadó automatákat és a bankfiókokat. Egyrészt krízis idején mindig igyekeznek készpénzt felhalmozni, másrészt félhetnek, hogy megtakarításaik bennragadnak az összeomló bankokban, harmadrészt az árfolyameséstől félve igyekeznek szabadulni a hrivnyától, és azt valamilyen „kemény” valutára váltani. A félelem megalapozott, az ukrán pénznem csaknem tíz százalékot gyengült 2 hónap alatt a dollárhoz képest, az ennek mérséklésére felhasználható jegybanki devizatartalékok pedig, mint láttuk, kritikusan alacsony szintre zuhantak. A nemzeti bank kénytelen volt korlátozni a hrivnya átválthatóságát. Nemzetközi segítség nélkül a pénzügyi összeomlás teljes tünetegyüttese gyorsan valósággá válhat, az ügyvezető pénzügyminiszter már jelezte: 35 milliárd dollárnak megfelelő pénzügyi csomagra lenne szüksége Ukrajnának 20142015-ben. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Tizenöt évig kibírta nélkülem a munkának a világa, és most azt akarják, hogy 30 órára legyek benne? (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Amikor Fico fél MARIÁN LEŠKO , Az emberek nem bíznak a szlovákiai igazságszolgáltatásban, és ez az állapot elfogadhatatlan” - jelentette ki januárban, immár államfőjelöltként Robert Fico. Ugyanakkor kormányfőként ezt az állapotot éveken keresztül minden további nélkül elfogadta. Nem miniszterelnökként jelentette ki 2006-ban vagy 2012-ben azt a mondatot, hogy „az igazságszolgáltatással tennünk kell valamit”, hanem most, 45 nappal az államfőválasztás előtt. De persze az az állítása, hogy a beharangozott változtatásoknak semmi közük az elnökválasztási kampányhoz, annyira hihető, mint az óriásplakátjain olvasható jelszó, hogy készen áll az országot szolgálni. Amikor 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Štefan Hara- bin minden lehetséges eszközzel szabályosan üldözte azokat, akik ellenkezni mertek vele, a bírák alig tizede vette a bátorságot és nyilvános felhívást intézett a közjogi méltóságokhoz, hogy törvénymódosítások segítségével mentsék meg az igazságszolgáltatás függetlenségét. Robert Fico kormányfő akkor azt üzente vissza, semmit sem tehet, mert az igazságszolgáltatás „belső dolgairól” van szó és „azokat maguk között kell megoldaniuk”. „Kérem, ne rángassák bele ebbe a harcba a kormányt. A bírói hatalom független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, és ezt teljes mértékben tiszteletben kell tartanunk” - jelentette ki Fico. Ugyanakkor a bírók öt évvel ezelőtt semmi mást nem akartak, mint amit most ő. Fico államfőjelöltként most azt írta, elengedhetetlen egy alkotmánytörvény elfogadása, mert az igazságszolgáltatásnak „meg kell tisztulnia azoktól, akiknek semmi keresnivalójuk ott és csak rombolják a hitelét”. Bár Ficót semmi sem akadályozta abban, hogy már első kormánya idején tegyen valamit a katasztrofális állapotok ellen, még teljes hat éven át személyesen és politikaüag is támogatta az igazságszolgáltatás élén azt az embert, aki a legtöbbet tett és tesz függetlenségének és megbízhatóságának lerombolásáért. Fico közel egy évtizeden át hangoztatta, hogy a szlovákiai igazságszolgáltatás legfőbb problémája az évekig húzódó bírósági eljárások, azonban senki nem harcol ezek ellen olyan „határozottan és keményen”, mint Štefan Harabin. Most államfőjelöltként, amikor elbizonytalanodott a győzelemben, akkor jött a „hirtelen megvilágosodás”, hogy más gondok is vannak az elhúzódó eljárásokon kívül, és meg kell akadályozni, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Bírói Tanács elnöke egy és ugyanazon személy legyen. Fico csak most látta meg azt, ami már 2006-ban is nyilvánvaló volt. Az elnökválasztás tépte fel a szemét, amelynek nem akar az igazságszolgáltatás „tarthatatlan állapotának” fenntartójaként nekivágni. Elnökjelöltként meg akar szabadulni attól, aki kormányfőként púp volt a hátán. A tényeken azonban nem tud változtatni: a saját hátán vitte fel Štefan Harabint az igazságszolgáltatás csúcsára, aki aztán a Smer támogatásával oda juttatta a rendszert, ahol most van. Most alkotmánytörvényért kiáltani, ami majd mindent rendbe hoz, nemcsak képmutatás Ficótól, hanem gyávaság is. És a legbiztosabb jele annak, hogy az elnökválasztás másképpen is végződhet, mint ahogyan azt Robert Fico olyan szépen elképzelte. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora Az uniós pályázatok miatt a magyar nagykövet rendszeresen találkozik a déli megyék elnökeivel Kotleba és a nagykövet VERES ISTVÁN A pozsonyi magyar nagykövet és Marian Kotleba esete tanulságosan bemutatja az úgynevezett botrányok születésének folyamatát. Múlt péntektől felháborodott reakciók sora látott napvilágot Szlovákiában és Magyarországon - sokan azt sérelmezik, hogy Balogh Csaba csak úgy fogta magát, és találkozni merészelt a szélsőjobbos Marian Kotlebával, aki mellesleg Besztercebánya megye elnöke. Ráadásul nem átallották a romakérdésről is szót váltani (Kotlebáék megfogalmazásában: cigánybűnözésről). Hogy tehetett ilyet a nagykövet úr? Ä találkozót vissza kellett volna utasítania - figyelmeztet néhány elemző (na és persze Mesterházy Attila MSZP-elnök sem hagyta ki a lehetőséget a választási kampány hevében). A Pravda botrányt emleget, a Sme azt írja, Kotleba Magyar- ország irányába is provokál. Érdemes azonban nem elfelejteni, hogy a nagykövet munkája meglehetősen formális keretek között zajlik, mozgástere meglehetősen korlátozott, leginkább afféle kötelező köröket fut az adott ország politikai és egyéb tisztségviselőinél. Magyarország és Szlovákia a Határon Átnyúló Együttműködés Programjainak keretén belül egy rakás közös uniós projektet menedzsel (útfelújítások, hídépítések stb.). Ezeket nagyrészt a megyei hatáskörökön keresztül intézik, vagyis a projektek kivitelezése az adott megye elnökén is múlik. Éppen ezért látogatja a magyar nagykövet rendszeresen a déli megyék elnökeit: Frešót, Mikušt, Belicát, Trebuľát, és Manka helyett most már Kotlebát. Mert politikai vagy társadalmi nézeteitől függetlenül ez a dolga. Vagyis a botrány inkább az lenne, ha a nagykövet úr kitalálná, hogy nem tetszik neki Kotleba kettős keresztes zöld pólója, ezért egye meg a fene az épülő nógrádi, gömöri hidakat meg az utakat a helyiekkel együtt, ő bizony nem látogatja meg a megyefőnököt. Azért ugyanis nem a nagykövet a felelős, hogy Kotleba megyeelnök lett. Mert Kotleba már nem pusztán egy szélsőséges pártvezér, hanem egy fontos tisztségviselő, akit a Besztercebánya megyét érintő ügyekben nem lehet megkerülni. Persze továbbra is a saját, jól bevált szótárát használja, és az eseményeket a saját érdekei szerint interpretálja (mint a többi politikus, csak radikálisabban), ezért valószínűleg születik majd még néhány megyei sajtóhír, amelyben a romakérdést is érintő megbeszélésekről úgy fog tájékoztatni, hogy a cigánybűnözésről beszéltek. De abból, hogy Kotleba (a többi megyeelnökkel együtt) részt vett Ivan Gašparovič fogadásán, vagy azon a decemberi akción, amelyen Fico bejelentette, hogy államfő lenne, érdekes módon nem lett botrány. Mellesleg szerintem Kotleba és Balogh találkozójából sem. Legfeljebb álbotrány. FIGYELŐ Moszkva megbékél? Moszkva és Kijev kapcsolata helyreáll, mert egyik félnek sincs szüksége új válságra - ez a meggyőződése Volodimir Horbacs ukrán közgazdásznak, melyet a Nyezaviszimaja Gazeta orosz lap ismertetett. Horbacs az ukrajnai Euro-at- lanti Együttműködési Intézet szakértője, s úgy véli, Mihail Zurabov orosz nagykövetet azért rendelték haza, hogy lecseréljék egy sokkal tapasztaltabb és szakmailag jobb diplomatára, aki meg tudja erősíteni Oroszország pozícióit Ukrajnában. A szakértő szerint Moszkva utóbbi években működő Ukrajna-politi- kája vereséget szenvedett. A Kreml eddigi politikája Viktor Janukovics elnökre és környezetére, valamint arra az elvre épült, miszerint „gazember, de a mienk, ha meg nem teljesen az, akkor azzá kell tenni”. Horbacs úgy látja, Oroszországban senki sem számított arra, hogy a helyzet így alakul, de Moszkvában most arra törekszenek, hogy másképp építsék ki a kapcsolataikat, „üzleti és partneri viszonyt teremtsenek” a szomszédos országgal. A lap szerint ugyanakkor az orosz üzleti vállalkozásokat és tőkét veszély fenyegeti Ukrajnában. Az újabb orosz-ukrán kereskedelmi háború lehetősége is felmerült, miután az orosz hatóság vezetője kilátásba helyezte egyes ukrán termékek behozatali tilalmát. (MTI)
