Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-29 / 23. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 29. Közélet 3 Teljesen más okok miatt választanak gyermeküknek szlovák tannyelvű iskolát a magyar szülők a tömbmagyarságban és a szórványban Beiratkozás - a jövőkép és a térvesztés is dönthet Pozsony. Minden helyzet egyedi, és minden szülő jót akar. Azok is, akik gyereküket szlovák iskolába íratják, igaz, ezzel gátolják szellemi fejlődését - derül ki azokból a dél-szlovákiai mintákon készült tanulmányokból, amelyek az iskolaválasztás szempontjait vizsgálják a magyar szülőknél. VERES ISTVÁN Ha a magyar iskolába járt szülő csalódott saját érvényesülésében, vagy ha a lakóhely közvetlen környezetében a szlovák nyelv a domináns, a magyar anyanyelvű gyerek nagy valószínűséggel szlovák tannyelvű iskolába kerül, bizonyítják Morvái Tünde és Ravasz Ábel kutatásai, melyek a Bethlen Gábor Alap honlapján találhatók. „Ne legyek magam a magyar iskolába” Az oktatási nyelv megválasztásának szempontjai Dél-Szlo- vákiában régiónként is változhatnak, derül ki a két vizsgálatból. Míg Ravasz a tömbmagyarságban, Dunaszerdahe- lyen, addig Morvái a szórványban, Zoborvidéken kutatta a magyar szülők iskolaválasztási szempontjait. A két vizsgálat legérdekesebb tanulságainak egyike, hogy míg a dunaszerdahelyi válaszadóknál a „szlovák iskolával jobban érvényesül a gyerek” típusú érvelés továbbra is a legfontosabb helyen szerepel a szlovák iskolát választó szülőknél, a Nyitra környéki falvakban a megkérdezett szülők, diákok és pedagógusok nem is említették ezt a szempontot. „Egyáltalán a gyermekek jövőjére, munkaerőpiaci érvényesülésére vonatkozó indokok nem hangzottak el” - állapítja meg Morvái Tünde. Tanulmányában rámutat, hogy a zoborvidéki falvakban a magyar szülők gyakran a fogyó magyar közösség, a nagyon kis létszámú magyar iskolák miatt választják gyerekeiknek a szlovák intézményt. „Ne legyek magam a magyar iskolába, hogy magam egy osztályba voltam volna, magam elsős” - emlékezett vissza szülei döntésére az egyik diák. Az egyik szülő emlékeztet, hogy őt annak idején automatikusan magyar iskolába adták, viszont hozzáteszi, hogy akkor még a szomszédokkal is magyarul beszéltek. „De viszont mit csinálhat az a gyerek, ha kimegy a többi 10 gyerek közé? Csak szlovákul beszélnek” - érvelt. Kompenzál az Új Szó meg a Kossuth A megkérdezett szülők válaszaiból gyakran az derül ki, hogy az iskolaválasztás érzelmi dilemmahelyzetet idézett elő náluk, amelyet gyakran nem is tudtak senkivel megbeszélni. A vegyes házasságokban a döntés gyakran azon is múlik, mennyire akar a magyar anyanyelvű házastárs megfelelni szlovák párjának. „Ha a férjem magyar lett volna én azon abszolút nem gondolkodtam volna. Tehát én mondjuk azt nem tudom megérteni, hogyha mind a ketten magyarok, akkor miért adják szlovák iskolába. Ezt abszolút nem tudom megérteni. (...) A családi béke miatt tehát nekem kellett engednem. Van ilyen is, na!” - emlékezett vissza a döntésre az egyik anya. Sok esetben a szülők érzik, hogy a szlovák iskola miatt gyerekük magyartudása és öntudata forog kockán, ezt viszont igyekeznek kompenzálni, még akkor is, ha tudják, hogy ez nem elég. „Nálunk a számítógép menüje is magyarul van, a telefonon menü is magyarul van... jár az Új Szó, a Kossuth rádió magyarul fröcsög... 20-ára lemegyünk Pestre” - magyarázta az egyik apuka, aki a tanulmány szerint mindezek ellenére érzi, hogy szlovák iskolát látogató lánya nem beszél jól magyarul. Dunaszerdahelyen a kompakt magyar környezet miatt a szlovák iskolába járó magyar gyerekek magyartudásának hiányosságai beszédben nem annyira szembetűnőek. A városban megkérdezett szülők leginkább azért választják a szlovák iskolát, mert (elsősorban a szlovák nyelv tökéletes elsajátítása miatt) jobb érvényesülést remélnek tőle, mutat rá Ravasz Ábel tanulmánya. A kutatás alanyai közül az egyik anya a feltevést azzal is alátámasztotta, hogy férje magyar iskolába járt, máig nem tud rendesen szlovákul, és külföldön kénytelen munkát vállalni. Kisebbik gyermekük magyar óvodából került szlovák iskolába, és bár egyértelmű nyelvi gondjai vannak, a család biztos benne, hogy „hátrányát gyorsan le fogja küzdeni egy kezdeti nehezebb időszak után” - idézi a szülőket a tanulmány. Jó szándék, rossz eredmény Az említett kezdeti nehézségek leküzdése a gyerekeknek gyakran nem sikerül, figyelmeztet Sándor Anna. A nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete vezetőjének kimutatásai szerint a szlovák iskola a magyar gyerekek nyelvcseréjét felgyorsítja, kognitív szellemi fejlődésüket viszont lelassítja. „A diákok értelmi fejlődését is gátolja, ez pedig a szlovák iskolába járt magyar anyanyelvű fiatalok alacsonyabb iskolai végzettségében nyilvánul meg” - szögezi le a nyelvész Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség című kötetében. A folyamatot érzékletesen illusztrálja Varga Frigyes nyugalmazott nagymegyeri pedagógus esete, aki a kilencvenes években a dunaszerdahelyi járási tanügyi igazgatóság munkatársaként szlovák osztályos harmadikosok matematika-tesztelését felügyelte, a diákok viszont értetlenül bámulták a tesztlapokat, és végül a szlovák tanárnő kérésére ő volt kénytelen magyarul is elmagyarázni a kérdéseket a diákoknak. A magyar alapiskolásoknak tehát a három év sem volt elég ahhoz, hogy hátrányukat ledolgozzák. „Kedves szülők! Mérlegelték (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) ezeket a szempontokat mielőtt döntöttek, milyen tannyelvű alapiskolába íratják gyermeküket?” - teszi fel a kérdést lapunknak küldött levelében Varga Frigyes. Kitér arra is, hogy a szlovák iskolában zajló szakmai munkát éppen ezért nem kifogásolja, mert az ottani tanárok rengeteg pluszmunkát végeznek. „Ha magyar környezetből kerül a csemete nem anyanyelvi környezetbe, akkor a pedagógus kösse fel a fehérneműt, és örülhet, ha legkevesebb két- három éven belül sikerül a gyereknek az idegen nyelvi közeget megszoknia” - véli a nyugalmazott pedagógus. Lassan az idei alapiskolai beiratkozások félidejéhez érkezünk, és mivel a beiratkozást az iskolák egy része csak februárra időzítette, a szülők még változtathatnak a döntésükön. Tagadják a hatóságok, hogy tétlenül figyelnék Nyitrán a szélsőséges szervezetek garázdálkodását Rendőrök: a felvételről hiányzik a beavatkozás A rendőrségi kamera sem zavarja a neonácikat (Fotó-Sme) A rasszisták áldozatai gyakran magyarok Az extrémizmus nem ritkaság az országban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Nyitra. Nem ért egyet a rendőrség azokkal, akik szerint a hatóságok tétlenül figyelik a szélsőséges szervezetek és neonácik garázdálkodását Nyitrán. A Sme napilap figyelmeztetett tegnap elsőként arra, hogy a hatóságok három hónap alatt sem tudták lezárni a neonácik egy csoportjának támadása ügyében indított vizsgálatot, holott az esetet a városi rendőrség biztonsági kamerája is rögzítette, és a felvételen egyértelműen kivehető a támadók arca. A kopaszra borotvált férfiak a nagyrészt egyetemisták által látogatott Mariatchi bár vendégeire és tulajdonosára támadtak rá. Először októberben, másodszor pedig szilveszterkor. A rendőrök szerint az októberi eset kapcsán indított vizsgálat már a vége felé jár, arról viszont nem akartak tájékoztatni, mikor készülhet el a vádemelési javaslat. Az egyetemisták által látogatott bár tulajdonosa, Radovan Richtárik állítja, hogy a támadások már több mint egy éve tartanak, ám a rendőrség eddig egyetlen személyt sem gyanúsított meg. A decemberi verekedés során neki a lábát törték el. A szélsőségesek ráadásul a bár közelében egy kártyaklubot is nyitottak, ahol rendszeresen találkoznak. Richtárik szerint itt beszélik meg, hogy hova menjenek verekedni és mikor. Egyesek szerint a klubot rendszeresen látogatják Marián Kotleba besztercebányai megyefőnök hívei. A klubot, amelybe csak regisztrált tagok léphetnek be, körülbelül ugyanakkor nyitották meg, mint a Mariatchit, 2012 novemberében. A rendőrség tagadja, hogy a szélsőségesek garázdálkodása ügyében senkit sem büntetnének meg. Erik Duchoň, a nyitrai városi rendőrkapitány szerint a nyilvánosságra hozott videofilmen, amelyen az extrémisták támadását látni, hiányzik az a rész, amikor a helyszínre kiértek a rendőrök. „Az a videó nem teljes, a rendőrök beavatkozása hiányzik róla. A felvétel alapján azonosított támadókat még aznap éjjel letartóztattuk és kihallgattuk” - mondta Duchoň. A szóban forgó eset kapcsán szerinte nem lehet rasszista támadásról beszélni, mivel a verekedés során a tettesek egyetlenegyszer sem heileztek. (dem) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosok közel negyede havonta legalább egyszer találkozik szélsőséges megnyilvánulással - derül ki a Mediaresearch Slovakia társaság közvélemény-kutatásából. A válaszadók szerint az utcákon leggyakrabban huliganizmussal és vandalizmussal lehet találkozni. A felmérés szerint az emberek 5 százaléka kerül kapcsolatba naponta szélsőséges megnyilvánulásokkal. „Öt százalék naponta, nyolc százalék hetente egyszer és tíz százalék pedig legalább havonta egyszer” - részletezte Mária Hli- nová, a felmérést készítő társaság menedzsere. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a 16 évesnél idősebb válaszadók több mint egyharmada egyáltalán nem találkozik extrémisták megnyilvánulásával. A szélsőséges szervezetek által leggyakrabban zaklatott csoporba a felmérés szerint egyértelműen a magyar kisebbség képviselői tartoznak, összesítve pedig a fiatalabb korosztályba tartozó férfiak. A szélsőségesek az emberek tapasztalatai szerint a nyitrai, a besztercebányai és a pozsonyi kerületben a legaktívabbak. „Az emberek a szélsőséges megnyilvánulás konkretizálása során leggyakrabban a huliganizmust és a vandalizmust nevezték meg, például a labdarúgó mérkőzéseken. Gyakoriak a rasszista indíttatású támadások is, a célcsoport főként az országban élő kisebbségek valamelyike” - zárta le Hlinová. (dem, SITA) A szlovák iskola lassítja a magyar gyerekek szellemi fejlődését
