Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-11 / 8. szám, szombat
Vélemény És háttér 7 ivww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 11. Kotleba izolálásának is megvan a maga veszélye, mégis ez a helyes magatartás Radikális kézfogás Kz elnöki palotában járt Marián Kotleba, Besztercebánya megye frissen megválasztott radikális nacionalista ispánja. A találkozón fontos, szimbolikus gesztusként az államfő és a többi megyeelnök is kezet fogott vele - kivéve Pavol Frešo SDKÚ-ve- zért, pozsonyi megyefőnököt. Helyesen tette? RAVASZ ÁBEL A sajtó kérdéseinek keresztvizében a megyei elnökök arról Deszéltek, azért hajlandók egyáltalán közösködni Kotlebával, mert az emberek által megvá- asztott, legitim tisztségviselő. És ez így is van. Kotlebára a me- jye lakóinak jelentős része szárazott, méghozzá - a kétfordu- ós választás miatt ez ígyértelműen kijelenthető - rém véletlenül. Ezért jelenleg ő a megye legális vezetője, és ott a helye a többi ispán között az ilyen és hasonló eseményeken. A kézfogás viszont más dolog. Annak elsősorban szimbolikus' jelentősége van. Az elismerés, a kölcsönös tisztelet jele. Amikor Frešo úgy döntött, hogy nem ad kezet Kotlebának, azt tudatta, hogy ő ezt a tiszteletet nem adja meg. A kizárást, a karantén eszközét alkalmazta az extrémizmussal szemben; nem vitatja Kotleba választásokon elnyert posztját, de mégsem fogadja el partnernek. Frešo egyébként a jelek szerint sokat ad arra, hogy milyen a viszonya más pártokkal: Pozsonyban nagyon széles koalíciót kovácsolt a jobboldalon a megyei választások előtt, az ország többi részében pedig tűzön-vízen keresztül betartatta a „Smerrel nem” alapelvet. Más kérdés, hogy közben vezetői stílusával a jelek szerint felszámolja maga alatt az SĎKU-t. A dolognak azonban van egy másik oldala is. Besztercebányai sikere okán Kotleba pártja erősen feljövőben van - bár jómagam általában nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a Median ügynökség felméréseinek, az általuk mért 4,7% most mégis intő jel. A kézfogások száma szaporodni fog. Ám míg egy radikális politikus bázisának eleinte ezek a találkozók imponálMagyarországon a szélsőjobb már puhasággal, megalkuvással vádolja a Jobbikot. Ez vár Kotlebára is Szlovákiában? nak - na lám, ott van a korrupt elitek között és kénytelenek vele parolázni! -, a kézfogások számának növekedésével egyre nagyobb a belesimulás veszélye. Magyarországon épp ezért előzi a Jobbikot jobbról immár több erő is: puhasággal, megalkuvással, túl sok kézfogással vádolva politikusait. Ez a veszély Kotle- bát is fenyegetni fogja, kivéve ha tényleg karanténba kerül. Ez lenne Frešo stratégiájának mellékterméke: a karantén megőrzi a szélsőségesek tisztaságát. Ennek ellenére Frešo jelenlegi hozzáállását példamutatónak tartom: Kotleba besztercebányai legitimitását nem elvitatva, de mégis izolálni, a partvonalra kell szorítani a szélsőségeseket. Nem azért, mert az ember esetleg nem ért egyet mondanivalójukkal, hanem mert viselkedésükkel, politikai szándékaikkal azokat az alapvető emberi jogokat és az emberek közötti egyenlőséget tagadják, ami a liberális demokráciák alapja. Aki ezeket az alapelveket nem ismeri el, demokratikus párbeszédre nem alkalmas: csak az annak felszámolásáról szóló párbeszédre. Abban azonban a mérsékelt politikusoknak nem kell részt venniük. Azt kell megérteni: Kotleba nem egy versenytárs a többi közül, hanem a valódi ellenfél.- Úgy érzem magam, mint a Smer Fico nélkül, Kotleba romák nélkül, a Híd elnökjelölt nélkül, Slota jogosítvány nélkül, Dzurinda cigi léikül, Gašparovič ész nélkül. És akkor te azt kérded Lujza, jó lesz-e a lecsó kolbász nélkül... (PeterGossányi rajza) JEGYZET A fociról és másról LAMPL ZSUZSANNA teljesíteni ezt az hát én nem értek a focihoz. Igaz, vannak sokan, akik olyasmiről írnak, amihez nem értenek, de miért tartozzak közéjük? Másrészt olyan ember lánya vagyok, aki a falujában a focicsapat megalapítói közé tartozott, majd Pozsonyba költözve rendszeresen járt meccsekre, ahonnan mai szemmel nézve ócska kivitelezésű és nyomda- festéktől bűzlő műsorfüzeteket hozott, amiket azután együtt nézegettünk. Lehet, hogy ha tovább él, én is futballfüggővé váltam volna. De nem lettem az, bár a szűkebb és tágabb családomban szinte minden férfi focizott vagy még mindig focizik. Mindenesetre imádom a nyomdafesték szagát. Az új könyvek szagát. A fiam karácsonyi könyvei közül például igen j ó szagú A beépített huligán. írója, James Bannon 1987-ben rendőrként beépült a legdurvább angol futballhu- ligán brigádba, olyan szörnyszülöttek közé, alďk például a felesége és a lánya szeme láttára csak azért verték szét egy pasas fejét, mert nekik nem tetsző kitűzőt viselt. Ez a könyv tulajdonképpen egy szociológiai kutatás. Terepkutatásnak nevezzük az ilyesmit. Sok híres terepkutatás van, például szintén a nyolcvanas években egy Günter Walrauff nevű szőke, kék szemű német újságíró beépült a török vendégmunkások közé, hogy felfedje, hogyan élnek Németországban. Bannon két évig volt huligán, Walrauff másfél évig Ahmed, a török vendégmunkás, sötétre festett hajjal, sötétbarna kontaktlencsével. Nagyon nehéz munka ez, főleg ha az illetőnek titkolnia kell valódi kilétét. Aki vállalja, azt akár rendőr, akár újságíró, kutató, azt általában a jobbító szándék vezérli. S kegyetlen fintora a sorsnak, ha ezek után még ő válik gyanússá vagy számkivetetté, mert ilyesmikre is volt már példa. Képzeljükel. Bekerülünkegy idegen közösségbe. Azonnal szembesülünk a kérdéssel, hogy hány ember is vagyunk valójában. Mert ugye, vagyok ő (ahuligán, atörökstb.) és vagyok én (a rendőr, az újságíró stb.). S ügyelnem kell rá, hogy ne otthon legyek ő, s ne a stadionban rendőr. Egy idő után bizonyos dolgok összefolynak. Elsajátítok bizonyos •kifejezésmódot, gesztusokat, s nem biztos, hogy mindig tudok ide-oda kapcsolni (hacsak nem az életemről van szó). Lehet, egy idő után otthon is törökül kezdek beszélni, automatikusan, mert minden közösség rám nyomja a bélyegét. Talán észre sem veszem, ha nem figyelmeztetnek. Bannon szerint egyetlen recept van önmagunk megőrzésére : „egy dolgot sose felejts el, hogy hova tartozol igazán! ” KOMMENTÁR Lehet maradni ellenzékben KISS TIBOR NOÉ Újraírták az ellenzéki megállapodást a baloldali pártok Magyarországon. Tavaly ősszel úgy tűnt, hogy hosszas alkudozások és vádaskodások után az MSZP és az Együtt 2014 közös listát indít a parlamenti választásokon, előbbi 75, utóbbi 31 helyen állít képviselőjelöltet. Most Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalícióját is bevették a szövetségbe - már csak az marad hátra, hogy a három szervezet megnevezze 106 egyéni képviselőjelöltjét. Vagyis kezdődhet újra az alkudozás. Nehéz sikerként elkönyvelni a megállapodást, ezzel ugyanis a baloldali ellenzék ugyanott tart, ahol három és fél éve volt. Mintha semmi sem történt volna - miközben a kormány egymás után dobta fel a magas labdákat a magánnyugdíjpénztárak államosításával, a trafiktörvénnyel, a földbérleti szerződések körüli botrányos ügyekkel. Lehetne még sorolni. Ennek ellenére a baloldal képtelen volt növelni a népszerűségét, s nem tudott koherens programmal a választópolgárok elé állni. Azon kívül, hogy Orbán Viktor maga az ördög. Az is vitatható, hogy a megállapodás mennyire hasznos a baloldal számára. Kétséges ugyanis, hogy a három párt támogatottságát csak egyszerűen össze kell adni. Bár a hivatalos kommunikáció szerint az összefogás sok passzív szavazót mobilizálhat a pártszövetség mellett, a balos koalíció akár veszteségeket is elszenvedhet. Nem véletlen, hogy az alakuló ellenzéki összefogás egyik kulcskérdése, hogy szerepel- jen-e a közös listán - a sokakat elrettentő - Gyurcsány Ferenc. Nem mintha ez igazán számítana. Ez a társaság, Gyur- csánnyal, Mesterházyval és a többiekkel együtt ugyanaz a társaság, amelyet 2010-ben a választók elzavartak. S akkor most nagyon finoman fogalmaztunk. Miért is kellene erre a baloldali kompániára szavazni? Ez a társaság is hétről hétre képes megdöbbenteni a választópolgárokat. A héten például Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje interjút adott az Indexnek (bár ne tette volna) . A bicskanyitogató stílusú szövegben Horváth egyebek mellett azzal kérkedik, hogy (Tarlóssal szemben) képes használni az okostelefonját. Óvoda. De folytassuk. Tarlós - a menő szoci politikus szerint - egy „rossz minőségű személyiséggel rendelkező öregúr”, aki általában „primitíven személyeskedik”, ráadásul olyan rosszul fest, hogy „az összes kéz- és lábujját megnyalná, ha úgy nézne ki, mint most Demszky Gábor”. Horváth ezt a hétköznapi fasizmust aztán a hajléktalanság témájában is meglebegteti, megvédve a XIII. kerület MSZP-s polgármesterét, aki a Fideszt is lepipálva a kerületi közintézmények200 méteres körzetéből tiltotta volna ki a hajléktalanokat. Horváthnak egyébként más nagypolgári gesztusai is vannak, édesapja nyomdokait követve például gyűjti a kristályokat. Csodálatos. Aszocialis- ták korrupciós ügyeire vonatkozó kérdést pedig Kosa Lajosra jellemző eleganciával válaszolja meg:, Ami volt, elmúlt”. Ez volna hát a jobboldali kormány alternatívája. Alantas, kispolgári ösztönökre rájátszó kivagyi bunkóság. Vagyis pont az, mint amiért a kormány képviselőit -j oggal - támadj ák. Kösz, de ez nem kell. Lehet maradni ellenzékben újabb négy évig. De a legjobb volna elfelejteni a politizálást. Nem megy. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Semtex robbant a követségen A legvalószínűbb, hogy Semtex robbanóanyag ölte meg a prágai palesztin nagykövetet - írta a Mladá Fronta Dnes. A cseh napilap szakértőkre hivatkozva közölte, a Semtex a nagykövetség páncélszekrényét védő berendezés részét képezte. Amikor Dzsamál Mohamed Dzsamál nagykövet újévkor ismeretlen okok miatt hibát vétett a páncélszekrény kinyitásakor, a Semtex felrobbant. A cseh rendőrségl2 fegyvert is talált a nagykövetségen. A Semtex nagy erejű plasztik robbanóanyag, az ötvenes években fejlesztették ki Csehszlovákiában. Prága a hatvanas évektől ilyen robbanóanyagot szállított a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek - állítja Pavel Žáček, a Totalitárius Rendszerek Kutatóintézetének volt igazgatója. A volt csehszlovák titkosszolgálatok cseh lőfegyvereket is szállítottak a palesztinoknak, valószínűleg ■ezekből maradt néhány a nagykövetségen. Semtexet használt az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) is, és azt robbantottak 1988-ban líbiai ügynökök a PanAm New Yorkba tartó gépén is, melynek roncsai a skóciai Locker- bie-re zuhantak. (MTI)
