Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-07 / 285. szám, szombat

2013. december 7., szombat, 7. évfolyam, 49. szám Julija és Ivanna Csorba egypetéjű ikrek a kárpátaljai Nagykopányban. Az „ikrek falvaként" is emlegetett településen eddig 58 - ebből 1989 óta 42 - iker­pár született. A helybeliek döntő többsége mindezt a települést övező hegyekből érkező csodatevő forrásvíznek tulajdonítja, így szinte a megye egész területéről járnak ide forrásvízért. Ötven évvel ezelőtt a Pilip család vezette be először a házába a közeli hegyoldalból a forrásvizet. Az ikrekre vágyó, Ungvárról érkezett két házaspár, Natalija (b) és Nikola Isak (b2), valamint Tatjana (b3) és Nikola Migovics (j) forrásvizet töltenek műanyag flakonokba Nagykopány egyik forráskútjánál (Fotók: mti) Az ikrek faluja és a hegyi forrás varázsa A helybeliek a csodatevő forrásvízre esküsznek, az orvos belterjes házasságokat emleget: így vagy úgy, a magyar-ukrán határtól 30 kilométerre fekvő Felsőveresmarton - más néven Nagykopány­ban (Velika Kopanya) - nem ismerik a véletlen szót, hiszen már a hatvanat közelíti az itt született ikerpárok száma. A Nagyszőlősről Huszt felé haladó országút bükk- és tölgyer­dőkkel szegélyezett lejtőiről lenézve bukkan fel a Tisza jobb partján fekvő több mint háromezer lako­sú ukrán-ruszin település. Erre­felé már nemigen hallhat magyar szót az ember, a nagyszőllősi járás ebben a részében egyre keveseb­ben beszélik a magyart. A községi tanácsháza valóban segítőkész, és kedves dolgozóit viszont nem za­varják a nyelvi nehézségek, széles mosoly kíséretében teszik a láto­gató elé a faluról készült különbö­ző újságcikkeket, a fotókról pedig a helyi ikerpárok mosolyognak. A vendégkönyv tele van ausztrál, orosz, cseh, szlovák és dél-koreai látogatók bejegyzéseivel, jelezve, hogy az ikertéma más égtájak új­ságíróinak fantáziáját is megmoz­gatta. A Kárpátalja című hetilap egy ko­rábbi cikke szerint az első ikerpár születését 1941-ben jegyezték fel Nagykopányban, másodjára két évvel később születtek ikrek, majd 1949-ben a harmadik testvérpár is világra jött. Az igazi ikerdömping azonban a kilencvenes évektől in­dult be, a rekordot 2004-ben állí­tották fel, amikor csak júniusban három ikerpár született a faluban. Vaszil Pilip polgármester elmond­ta, jelenleg 58-nál tartanak, vagyis összesen a mai napig ennyi iker­párt regisztráltak, bár pontos sta­tisztikát csak 1989-től vezetnek. Az újság számait alátámasztja, hogy 1989-től összesen 42 iker­pár született, a legutóbb október közepén. Nagykopány ezzel a tel­jesítményével bekerült az ukrán rekordok könyvébe. Az ikerszülés azonban nemcsak az embereknél gyakori. A hároméves Vitalij és Vitaiina Mikita édes­anyja, Renata mosolyogva meséli, hogy éppen az ikerpár első születés­napján ellett ikerborjakat a család tehene. Elmondásuk szerint több falubeli arról beszél, hogy sokszor két sárgáját találnak a tyúktojás­ban, és általában ilyenkor kerül elő a csodatevő hegyi forrás varázslatos története. Nagykopányban egyéb­ként nincs vezetékes víz, a falut szegélyező hegyekből azonban számos, rendkívül tiszta vizű forrás ered, ezt issza lényegében az egész település. A forrás vizét vezetékek segítségével vezették be a házakba, a nagy esés miatt nincs szükség földbe fúrt szi­vattyúkra. Renata elmondta, ötven évvel ezelőtt nagyapja vezette be a vizet a házába először a faluban, ehhez azonban majdnem egy kilo­méternyi csövet kellett a földbe le­fektetnie. A módszert az egész falu átvette, így mindenkinek forrásvíz csobog házában. Renata unokatestvére, Edit Pilip is ikreket szült tíz évvel ezelőtt. A 28 éves asszony terhessége alatt sokáig csak egy babáról tudott, végül az­tán Huszton mondták meg neki az orvosok, hogy két gyermekkel várandós. Azt mondja, váratlanul érte, de nagyon örült a hírnek, Jana és Ivan viszont nagyon kicsik, ösz- szesen 4,6 kilogramm súlyúak vol­tak. - Kockahasam volt, az egyik gyerek jobbra a másik balra állt ki belőle - mesélte nevetve, majd hasa elé téve kezét mutatja a „formát”. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e még egyszer ikreket, meglepő mó­don igennel válaszol. A Ukrán utcában lakó Natalia Paluh tud magyarul, bár már ré­gen nem használta a nyelvet. Öt gyermeke közül a huszonnégy éves Jurij és Vaszilij ikrek, az egymás mellett, ugyanolyan ruhában álló két fiatalembert gyakorlatilag lehe­tetlen megkülönböztetni egymás­tól. Natalia szerint itt mindenki a vizet tartja felelősnek, a forráshoz tartályokat, műanyag ballonokat és flakonokat visznek megtölteni, az átutazók közül sokan megállnak és feltöltik az üvegeket. Az ikerszü­letések okaként egyesek az 1986-os csernobili atomkatasztrófát emle­getik, erre a felvetésre az asszony megemlíti, hogy akkor rendőrként dolgozó férjét is a baleset helyszíné­re vezényelték. A sugárzás okozta ikerszülések összeesküvés-elméletét a nyolc­vanéves Marija Csorba cáfolhat­ná meg, ha akarná. Az idős asz- szony ikerpár egyik tagja, testvére korábban meghalt. Elmondása szerint a településsel szomszédos Kiskopányban rengeteg iker élt, so­kan azonban már meghaltak. „Az Isten tudja, ő adja a gyerekeket” - feleli az okokat firtató kérdésre. Marijának összesen tíz gyermeke van, egyik fiának, Andrijnak két ikerlánya van: a kilencéves Julija és Ivanna viszont nem az egyeden ikerpár a családban, rajtuk kívül a nagymama két másik gyerekének is vannak ikrei. A faluban máig tartja magát egy történet, mely szerint néhány év­vel ezelőtt gyakran látogatta a te­lepülést egy munkácsi nő, akinek később ikrei születtek. A hölgy bizonyára megállt a Husztra veze­tő főút mellett lévő forrásnál, pél­dáját sokan követik. Több ember várakozik türelmesen a fabódéval körülvett, ikonokkal díszített for­rásnál arra, hogy megtölthessék üvegeiket. Egy autóból négy fiatal száll ki. Nikola és Natasa Isak első gyereküket várják, s bár nem ik­rekkel várandós, Natasa szeretne hazavinni a vízből. „Azt hallot­tunk a faluról és eljöttünk kipró­bálni a vizet, aminek legfeljebb már csak a következő gyermek- vállalásnál lesz hatása” - mondta mosolyogva a fiatalasszony. Ni­kola és Tatjana Migovics azonban célirányosan ikreket szeretne, és ezért hajlandóak voltak Ungvár­ról idejönni. Mihajlo Német tizennégy éve praktizál háziorvosként Nagyko­pányban. Mint elmondta, a ku­tatások szerint a faluban több generációra visszamenőleg ki­mutathatóak az ikerszületések. A rendszerváltást megelőző években nem vezettek erről statisztikákat, és az újságírók figyelmét is csak a kétezres években keltette fel a szo- kadanul magas ikerszületési arány. A helyi ukrán és roma nemzeti­ségűek körében egyaránt megfi­gyelhető az ikrek magas aránya, ennek oka pedig a településen belüli házasságkötések viszony­lag nagy számában és az itt élők genetikai adottságaival magyaráz­ható. Egyfajta jó értelemben vett belterjesség alakult ki, a férfiak és a nők inkább helyben választanak párt maguknak, és így a rokoni szálak szorosan fűzik egymáshoz a nagykopányiakat - vélekedett a háziorvos. Megjegyezte, ha egy csa­lád rokonságában már korábban előfordult ikerszülés, akkor ennek esélye a következő generációknál növekszik. Az orvos szerint a források vizének semmi köze nincs az ikrekhez, bár az tény, hogy magas az ásványi- anyag-tartalma és rendkívül tiszta. Ezekből télen-nyáron egyformán jön a víz, amelyet a nagy kiterje­désű, föld alatti természetes tavak táplálnak. (MTI) Edit Pilip már megszületett kétpetéjű ikrei korábbi elhelyezkedését mutatja hasán otthonában, a kárpátaljai Nagykopányban. „Kockahasam volt, az egyik gyerek jobbra a másik balra állt ki belőle" - mesélte nevetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom