Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-27 / 276. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 27. Vélemény és háttér 7 A radikálisok támogatói eddig sem voltak racionális választók, ezután sem lesznek Üdv! Kotlebáék az EP-ben Ha minden jól megy (az ő szempontjukból), jövőre Marine Le Pen és társai az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciójában üdvözölhetik Marian Kotleba pártjának tagjait. A regionális politikából egyből az európaiba dobbanthatnak, még azelőtt, hogy a nemzeti parlamentbe bejutnának. GÁL ZSOLT Vladimír Manka szép hagyományt teremtett azzal, hogy a besztercebányai megyeelnök egyben az Európai Parlament képviselője is, kérdés, Kotleba miért ne folytatná ezt. Mondjuk azért, mert korábban (nem alaptalanul) összeférhetetlennek nevezte a két funkciót. De ez még nem fogja megakadályozni abban, hogy listavezetőként a pártja élére álljon, legfeljebb lepasszolja a megszerzett EP-mandátumot valakinek, vagy a szlovákiai politikára oly jellemző szelektív amnéziát választja. Marine Le Pen a franciaországi Nemzeti Front vezetője Geert Wildersszel, a holland Szabadságpárt frontemberével karöltve már szervezi azt a nagy euroszkeptikus választási szövetséget, amely Kotlebáé- kat is befogadhatja. Nem mellékesen hazájukban mindketten vezetnek a közvéleménykutatásokban. A jövő évi EP-vá- lasztásokon Európa-szerte jó szereplésre számíthatnak a hasonló pártok, ezért ne csodálkozzunk majd, ha Kotlebáék a harmadik legnagyobb frakcióban fognak ülni (s azon sem, ha a Jobbik képviselőivel együtt). Az euroszkeptikus, nemzeti radikális, sokszor extrémista gyökerű, bevándorlásellenes és főleg populista (ez az egyetlen közös pont) pártok mindenesetre az eddigi legjobb eredményre számíthatnak az EP-vá- lasztásokon, ezért a Kotleba okozta hazai felhördülés alighanem eltörpül majd amellett, ami jövőre szerte Európában várható. Erre már csak azért is jó esély van, mert az európai választók általában szeretik az EP-válasz- tásokon protestszavazatokkal büntetni aktuális nemzeti kormányukat, s ez a jelenség most, az elhúzódó válság idején még erősebb lesz. Szlovákiában ezt még felerősítheti a megyei választásokhoz hasonlóan alacsonyrészvétel. Szóval nem fogunk unatkozni és a frusztrált szavazók döntését magyarázó elemzésekben sem lesz hiány. De ehhez engedtessék meg egy végső észrevétel. Például Szlovákiában lehet azt mondani, hogy az emberek elégedetlenek az élet- színvonallal, a magas munka- nélküliséggel, a romaprobléma kezelésének elhanyagolásával stb, ezért frusztráltak, és csak azért is Kotlebára voksoltak, hogy megkongassák a vészharangot. Csakhogy ezek az emberek korábban többnyire Meciarra, Slotára meg Ficóra szavaztak, és éppen azért van ilyen helyzetben az ország, mert 20 évig így tettek. Igen, a választók többsége eddig is irracionálisán döntött, ezután is így fog. Csak akkor jórészt nem jogos a nagy felháborodásuk. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Állítólag a megyeführerről fogják elnevezni a roma telepekhez vezető utakat. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Reklámarcok VERES ISTVÁN Ülünk Józsival a parkban, figyeljük, ahogy a varjakat a széllökések lesöprik az égboltról, mint az autó ablaktörlője a vizet. A park széléről megválasztott és meg nem választott megyei politikusok bámulnak ránk a plakátokról szomorúan. Próbáljuk megállapítani, mi lehet az idei megyei választások tanulsága. Józsi géplakatos, és meggyőződése, hogy a politikai reklámokat be kellene tiltani (meg egyébként is az összes reklámot) . Jobb híján rábólintok az érvelésére: igazad van, Józsi, a politikai reklámoknak semmi értelme. Kidobnak a pártok egy vagon pénzt, pontosabban felbérelik a reklámügynökségeket, hogy alkossanak nekik valami hatékony reklámstratégiát a választásokra. Mert ha már puszta tevékenyégükkel képtelenek megszólítani a választókat, talán a szimpatikusra retusált, mosolygó arcképeik, és a mellette olvasható jópofa (de inkább kínos) jelszavak mobilizálják a választósereget. Fontosnak tartom Józsi figyelmét felhívni a tényre, mennyire elcsépelt és értelmetlen dolog szidni a politikust, mint olyat. Mert hát ugye van tehetséges és tehetségtelen politikus, fiatal és elhasznált politikus, kerek és szögletes politikus stb. A lényeg viszont mégsem ez, hanem hogy némelyik tényleg intelligens személy, ez viszont nem jelenti azt, hogy sikeres is egyben, a másik meg tök hülyének néz ki, közben pedig hatékonyabban intézkedik, mint amaz, aki a rektori székből pottyant a parlamentbe. Szóval, ha betiltanák a politikai reklámokat, érdekes lenne megfigyelni, mennyire változnának az erőviszonyok, és hogy plakátmosolyok nélkül egyáltalán változna-e a választási részvétel. Mert a legtöbb választó nem néz parlamenti közvetítéseket, nem olvas pártprogramokat. Jó esetben megnézi az esti híradót, az út menti plakátok alapján pedig eldönti, kire fog szavazni. Meg aztán vannak olyanok, akik reklámügynökségek meg óriásplakátok nélkül is képesek megszerezni például a megyeelnöki pozíciót. Elég lenne tehát, ha a politikusok a valódi problémákkal foglalkoznának, máris többen szavaznának rájuk - egyeztünk ki ebben a szintén kicsit elcsépelt tanulságban. KOMMENTÁR Sorakozhatnak AAAR1ÁN LESKO Marian Kotleba sokkoló győzelme után széleskörű társadalmi vita indult és bizony sok minden elhangzott. Meglepően sokan hajtogatják, hogy a besztercebányai megyefőnököt semmiképp sem lehet szélsőséges politikusnak nevezni, hiszen demokratikus úton lett megválasztva. És hogy egyáltalán nem szélsőséges politikus, ezt a címkét csak a korlátolt és rosszindulatú újságírók aggatták rá. Nos, rengeteg olyan politikus lett demokratikus úton megválasztva - idehaza és világszerte akiket a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk demokratának. Az a körülmény, hogy valaki egymillió (vagy mint Kotleba, több tízezer) szavazatot szerez, még nem változtatja őt automatikusan demokratává. Demokratikus választásokon politikai legitimitást lehet szerezni, nem pedig demokrata profilt. Más szóval, ha Kotleba nagyságrendekkel több szavazatot kapott volna, akkor is csak egy szélsőséges politikusról beszélnénk. Kotleba néhány kijelentése miatt egy vérbeli újnácinak sem kellene szégyenkeznie - például, hogy a náci háborús bűnösök felett ítélkező nürnbergi per volt a múlt század egyik legnagyobb hazugsága, vagy hogy az ország saját állampolgárainak deportálása volt a szlovákiai zsidókérdés optimális megoldása. Amikor Kotleba még a Szlovák Testvériség élén, a „Vezér” szerepében tetszelgett, egyértelmű neofasiszta megnyilatkozásai voltak: demokrácia helyett rendi állam felállítását követelte, Tiso elnök rehabilitásáért óbégatott, a demokratikus és liberális eszmék, az emberi jogok fölé helyezte volna az úgynevezett nemzeti jogot. Ez volt 2008-ig, tény, hogy azóta már „csak” szélsőséges politikus. Kotleba tanult abból, hogy a Legfelsőbb Bíróság betiltotta a Szlovák Testvériséget, mert programj a sértette a politikai pártok és mozgalmak működéséről szóló törvényt. És taktikát változtatott, mert rájött, hogy az eddig járt út nem vezet el a politikai sikerhez. Minimum a szentmihályfalvai demonstráció óta tudja, hogy a romakérdéssel tud sikert elérni. Szélsőséges politikusnak pedig azért nevezhetjük bátran, mert az általa javasolt „megoldások” a Btk. négy paragrafusát is sértik: mások emberi jogainak elnyomása, az ilyen eszmék hirdetése és propagálása, nemzetgyalázás, faji, nemzetiségi, etnikai ellentétek szítása. Ilyen törvénysértések miatt többször is eljárás indult ellene, de a vádemelésig sosem jutott el az igazságszolgáltatás - és most már valószínűleg nem is fog. Már csak azért sem, mert előtte nem emeltek vádat ilyen törvénysértések miatt Ján Slota és más politikusok ellen sem, akik a politikát gyűlöletkeltésre és uszításra használták. Kotleba megyeelnökké választásával a szélsőség a politikai főáramba került. Most már van hova besorakozniuk azoknak, akik a demokráciával, az alkotmányos, állampolgári, valamint szabadságjogokkal mindig is olyan viszonyban voltak, mint az ördög a szenteltvízzel. És már meg is kezdték a nyilvános besorakozást Kotleba mögé. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Hollywood rosszfiúi A délszláv háború óta 18 év telt el, Szerbia NATO-bombá- zása óta pedig 14, de a hollywoodi produkciókban a terroristákat, háborús bűnösöket, maffiózókat továbbra szerbek alakítják. Míg a nyolcvanas években az oroszok voltak a rosszfiúk, mára a szerbek váltak azokká - írta a Vecsernje Novoszti című belgrádi lap. Ha a Rambót most forgatnák, Stallone nem a szovjetek, hanem a szerbek ellen harcolna - vélekedett az újság. Legutóbb a Gyilkos szezon című amerikai filmben foglalkoztak a témával, Robert De Niro egy délszláv háborút megjárt amerikai veteránt alakít, akit megkeres egy bosszúra szomjazó, leszerelt szerb katona. A lap szerint tavaly Angelina Jolié „nyúlt mellé” a boszniai háborút bemutató, A vér és méz földje című filmjével. Az alkotást a boszniai szerb területeken nem engedték bemutatni, a szerbiai díszbemutatóra pedig tizenketten mentek el. Alap amellett, hogy pontatlansággal és elfogultsággal vádolja Hollywoodot, egy érdekességet is kiemel: a Lopakodók című akciófilm másodikrészében a szerbeket alakító színészek kivétel nélkül magyarok, és amikor a film szerint szerbül kellene beszélniük, akkor magyarul szólalnak meg. A lap szerint megdöbbentő, hogy a világon egymillió fiatal akkor hallott először Szerbiáról, amikor megjelent a Grand Theft Auto IV, a népszerű autós videojáték 2008-as része. Ebben a főszereplő Nikolai Niko Bellic szerb bevándorló, aki részt vett a boszniai háborúban, és most Amerikában próbál új életet kezdeni. (MTI)
